Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz
u i -1 ^ ° “,í**r —— j oan agriKuitur anamnan, niezogazuasaga es helyük abban a munkában, mely a j erdészete nagy fontosságukhoz méltóan legye- nemzet életét táplálja. * * nek bemutatva. V 9 A BUDAPEST! HÍRLAP TÁRCÁJA. Petőfi-ereklyék. «■— A Budapesti Hírlap eredeti tárcája. — Nehány hónappal ezelőtt elhalt Várady Béla dr. budapesti ügyvéd. Hagyatékában több Petőfi-ereklyét találtak, leveleket, költemények kéziratait stb., melyeket az elhunyt családja szives volt rendelkezésemre bocsátani. Várady Béla dr. fia volt Várady Antalnak, Petőfi egyik legjobb barátjának. Várady Antal 1848 nyarán ismerkedett meg Petőfivel, a mikor ez Nagy Ignác meghívására Pestre jött, hogy itt a Kisfaludy-társaság által kiadott -Külföldi regónytár“ számára, melynek szerkesztésével Nagy Ignác volt megbízva, regényeket fordítson. 1844 tavaszán a „Nemzed Kör“ Vörösmarty indítványára elhatározta, hogy kiadja Petőfi verseit. Várady akkoriban a kör jegyzője volts mint ilyen szintén befolyt Petőfi verseinek kiadásába. 0 szerkesztette a „Nemzeti Kör“ által Petőfi versei ügyében a hazai kaszinókhoz, olvasó-egyesületekhez és az irodalompártoló közönséghez intézett felszólítást s ö gondoskodott a megrendelt példányok szétküldéséről Í3. Petőfivel ekkor kötött benső barátságot. Megosztotta vele lakását, melyet Petőfi ugyancsak rövid ideig foglalt el, mert mint a Pesti Divatlap segédszerkesztőjének Vahotnál ingyen szállása volt; de később, mikor segédszerkesztői állását elhagyta, megint Váradyhoz ment lakni, a kivel közösen bérelt hónapos szobát. 1846 nyaráig laktak együtt. Várady akkor megnősült. Esküvőjén Petőfi és Jókai voltak a tanuk. A három jó barát ug.y egyezett meg, hogy egymásnak lesznek násztanui, de a sors úgy akarta, hogy adott szavukat csak Várady esküvőjén váVhut- tál- be. Petőfi eslüv jéré — mint Petőfinek Váradyhoz intézett második leveléből látszik — sem Jókai, sem Várady, nem mehettek el s mikor Jókai lépett házasságra Laborfalvy Pózával, már meghasonlott volt Petőfivel. Petőfi és Várady barátságának örök emléke az a szép költői levél, mely Petőfi költeményeinek újabb kiadásaiban, a költő által versgyűjteményeiből kihagyott költemények között olvasható. („ Várady Antidhoz“, uj népies kiadás, 674. 1. csakhogy tévesen van az 1847-ben irt költemények közé sorolva, mert 1846-ban Íratott.) Érdekes emlékei e barátságnak a következő levelek is, melyek Petőfi életének egyik legnevezetesebb epizódjára : Szendrey Júliával való viszonyára vetnek világot. Az első levél igy szól: „Költő, október 28. 1846. Kedves Tónim ! Elhagytam Szatmári, és hogy hagytam el! . .. szerettetve, barátom, szerettetve a legdicsöbb lénytől, melly valaha az isten kezéből kikerült. Alig várom az órát, mellyben ölelhesselek, mellyben boldogságomat rokon kebledbe önthessem. Oh mi boldog vagyok ! — Alkalmasint nem tudod, hol az a Koltó, honnan e levelemet kapod ; tehát megmondom : Erdélyben, Kővár vidékén, Nagybányától egy órányira. Valami egy hét múlva megyek innen Kolosvárra. Pesten november közepén cei araeaeueu uumimuuium . -— v.—j — mindazt, a mi mezőgazdaságunk és erdészetünk múltjának megismerésére fontos, valamint mindleszek. Addig ölelve és csókolva nődet és tégedet, vagyok igaz barátod Sándor. Az ide mellékelt levéllel menj az első heti- vásáros napon a kerepesi-utra, s add át valami czinkotai embernek, hogy szolgáltassa apám kezébe, Barátságunk nevében kérlek erre.“ Csim : „Tekintetes Várady Antal urnák, hites ügyvédnek, baráti !ag Pesten átandó a Nemzeti-körben hatvani utca.“ A levél Vili-rét alakú közönséges papírra van írva s összehajtott papírba téve. Fekete pecséttel volt lezárva. A pecséten ötágú korona alatt gót H. V. betűk olvashatók, kétségkívül Haray Viktor, Teleki Sándor gróf titkára nevének kezdőbetűi. A második levelet Petőfi Seatmárról irta, aug. 26-án, 1847-ben, két héttel esküvője előtt Ebben barátját igy szólítja meg : „Bájdús Tó- nelóm !“ s tréfás bevezetés után ekkép folytatja : . . Én nőm érlelek benneteket. Az elöbbeni postán kaptam Marezi *) levelét, mellyben erősen fogadja, hugy September másodikán elindul, most pedig te Írod, bogy te eljőnél, de ő nem akar. Már mi a fene ez ? én bámulom annak idejében a szemfényvesztés mesterségét, de most ne bolondozzatok velem, hanem Írjátok meg együtt kereken, hogy jöttök-e vagy sem ? hadd tudjam már mihez tartani magamat, mert ha nem jöttök, hát kapok én itt is embert, a ki bár annyi műveltséggel, ha többel nem is. hogy a nevét csak he *) Így szólította rendesen Jókait Petőfi. Mai számunk 8 oldal.
