Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

95 A HONDERŰ TÁMADÁSA PETŐFI ELLEN. 96 hogy a magyar szeret ugyan mindent lopni *), de legjobban szereti a ló­lopást. A többit csak talentum’ dol­gának tartja, ezt azonban genialitás- uak ... és ha ez genialitás, ki meri állítani, hogy Magyarország szűköl­ködik lángelmék nélkül? Rágalom, puszta rágalom. 2) A közlemény alján jelezve van, hogy: „Vége jövőre.“ Dehogy lett vége. Következetesen folytatta durva támadásait az egész évfolyamon át; ezeknek közlését különben lapunk kö­vetkező füzeteiben folytatjuk. A most közlőitekért — mint már fennebb említettük — a kolozs­vári „Vasárnapi Újság“ leczkézteti meg a Honderűt. „Egy pár szó némely collegáinkhoz“ czimű czikkben erre vonatkozólag a következőket Írja: „Ugyan mondja meg szerk. col- lega szerzett-é magának becsületet az­zal, hogy Honderűje valamelyik kö­zelebbi számában belé avatkozva az ‘) Ezt P. ur’ költeményeiből rég tudjuk Nem nézi ő igen —• honi portéka-e, vagy külföldi; ha használható, biz ellopja ő, és mint magáét adja ki! — így az em­ber aztán nem csak capitalis nélkül, de sőt minden ész és még kevesebb szív nélkül is lehet — óriás költő! Szerk. a) Az ily fajta lángeszüséget P. úrtól sem fogja senki elvitázni. Szerk. Erdélyi-Vahot ügybe ; eme’ társunkat hoszszu tirádájával szerkesztőségre al­kalmatlannak törekszik bélyegezni? Azzal az ön lapja jobb lesz-é, kapó- I sabb lesz-é? vagy inkább alkalmat ád azt mondani: „Capenasum!“ Nem kérdjük, helyes szerkesz­tői tapintat-é, lapja minden számában, vagy csaknem ivén Petőfi elleni rán- j korát tudatni a közönséggel, mely azt nem osztja s ön véleményét nem is helyesli. Nem kérdjük, mondjuk, mert | ezzel mi is ama’ kimondott elv szé­lén tapodnánk. De mindnyájunknak jogunk van bántalmat érezni, azon ! akarnám zsarnoki rosszalással, mely- lyel ön a’ „Hazánk“ szerkesztőjét oly nagy hévvel és durván megtá­madja, hogy a Petőfi leveleinek lap- I jában helyt adott. Mennyire tudjuk, az olvasók ebben sem vesznek részt a’ Honderű véleményében.“ Érdekesnek tartjuk még meg- I említeni, hogy e sorok a . Vasárnapi J Újság“ 1847. nov. 7-iki számában jelentek meg, tehát azon napok alatt, midőn a többi kolozsvári lapok Pető­finek kolozsvári időzéséről s a tisz­teletére adott fáklyás zenéről hoztak tudósítást, a miről a Vasárnapi Új­ság egy szó omlíté't sem tesz. Közli: Korbuly József. Költemények Petőfihez. v.‘) Petőfihez. Sokan felőled azt hangoztaták : Hogy csak tivornya és vig czimborák Tudják tüzelni lángra szívedet És bortul ázik minden éneked. Ne bánd, kiben kedélyes szív remeg, ') I—IV. sz. alattiakat 1. „Petőfi panegyristái“ ez. alatt Petőfi-muz. 1. 28—30. 1. S jó kedvvel a jó Isten álda meg, Csak így felejti élte száz baját, S időt a búra, gondra az nem ád. — Kaczagd e ránezos arczu bölcseket, Hisz száraz ajkuk egyszer sem nevet, Ok a tivornya és vig czimborák Lelkes körében sem kiáltanák: Soká éltesse Isten a magyart; A honrul űzze távol a vihart; Sikerrel áldja a szent szándokot, Míg fénytetőre e hon nem jutott.

Next

/
Thumbnails
Contents