Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
rn. 1902. ícbrtiár 18. Petőfi koponyája. — Hivatalon jelentések. — Budapest, febr. 17. A i’etöii-TároUság uia nyilvánosságra hozza a balázsfalvi koponya dolgára vonatkozó jelentéseket és leveleket, a melyeket a Társaság tegnapi ülésén Szánd Tamás titkár felolvasott. Scmaycr Vilibáld dr., a Nemzeti Múzeum etnográfiai osztályának őre antropológiai szempontból vizsgálta meg a koponyát s eljárásáról a következő jelentést küldte Bartók Lajos alelnöknek: Nagyságos Uram! Szives fölszólitására Petőfi j Sándornak a balázsfalvi főgimnázium természetrajzi I szertárában őrzött állítólagos koponyáját tájékoztató vizsgálatomnak alávetvén, van szerencsém Nagyságodnak e vizsgálat legfontosabb eredményeiről a következőkben beszámolni. A kérdéses koponyát kétszer láttam. Első Ízben ez évi január hónap 21-én délután három órakor a Pannoni a-szálló I. em. 17. számú vendégszobájában Ivéry Oyula ur, a Petőti-Társaság megbízottja és a koponya bemutatására kiküldött Bonfiüiu Ottokár és Chetianu Ambrus dr. balázsfalvi fögimná- | ziumi tanár urak jelenlétében. Ugyanezek az urak í másnap, ez évi január hónap 22-én fölhozták az előtte való napon bemutatott koponyát a Magyar Nemzeti Muzeum Néprajzi Osztályába (IX., Csillag-utca 15. sz.), hol a későbbi vizsgálat megkönnyítése céljából délelőtt 10 órától délután 2 óráig az intézet laboránsával elkészítettük a koponya körülbelül természetes nagyságú, tisztelettel mellékelt hat fényképét. Fényképezés közben és utána még jó ideig volt alkalmam a koponyát megszemlélni, ugyanekkor néhány legfontosabb méretet is vettem róla. A vizsgálat eredményeként immár azokat az adatokat, a melyekről fölteszem, hogy a koponya azonosságának eldöntésére fölhasznál- \ hatók, a következő pontokba foglalom: 1. A koponyáról az állkapocs hiányzik. 2. A koszorú varrás felső harmadában (1. Y. tábla) körülbelül 6 xnillimáternyi átmérőjű, éles szélű, régi keletű lyuk látható, melynek genezise tisztázandó. 8. Újabb keletű sérülésnek, sem esetlegesnek, sem mesterségesnek, akkor, mikor a koponyát én megvizsgáltam, semmi nyomát sem láttam s ezt különösen a bal-szemfog tájékáról kell kiemelnem. 4. A koponya macerálva van. Színe a kiálló részekben elefán tcson tsze r ü, fénylőén sima, a mélyebb részek rozsdaszin-szürkések. Rothadáskor nem feküdt földben. Hogy teljesen legis arte maceráltatott-e, előttem még kétséges, de tán el lesz dönthető. Ugyanis a szem üregek bezúzott Ó3 kiesett, úgynevezett papir- lemezkéi alá, valamint a koponyabázis mélyedéseibe valami fehér por rakódott. Ha ez a por, kis mennyisége dacára, vegyileg megelemezbető volna, úgy végleg eldőlne, hogy a koponyát klórmészszel fehéritet- ték-e, avagy csak egyszerűen oltott mészben feküdt-e, az sem léyén kizárva, hogy ez a fehér lepedők sem az egyiknek, som a másiknak nem bizonyulna, hanem hogy az a lágy részek maradéka. 5. A koponya, mint az már Doínsa 0. Plávius ur rajzaiból is kitűnt, a Vasárnapi Újságban jelzett okokból folyélag 90 per- eentnyi valószínűséggel SÜ—35 éves, fiatal férfi, "koponyája. A csont ép, egészséges, de nem túlságosan tömör. (L. III. t. Oph.) 6. A koponya legnagyobb hossza 174 milliméterrel rendes, legnagyobb szélessége 144 milliméterrel a rendesnél kisebb. Az említett két számból nyert fejjelző = 82-75 s e szerint a koponya kerekfejü (brachy kephal), ennek alsó határán. Tekintve, hogy Petőfi szülei szlávok voltak, ez a szám a koponya valódisága mellett szól, egyébként megjegyezvén, hogy a föld népénél, legyen, az bármilyen nemzetiségű is, kerek Magyarországon hosszúiejü (dolichokephal) ember csak elvétve akad. 7. A költőnek daguerreotyp képét mérésre nem merem fölhasználni. A költő a lencse előtt rossz pose-ban ült. Felső teste ferdén áll a lencséhez, arcának síkja ismét más, s még hozzá lefelé is horgasztja. Szemmel való összehasonlításra mégis alkalmas, és ezek eredményeként ezek a személyes impresszióim: 8. A koponya homloka (lásd a természetes síkba beállítva I. tábla) sem a daguerreotypia, sem Barabás rajzainak nem mond ellent. 9. A szemöldökíveknek (lásd I. tábla) a tarhely felé eső mediális része erősen kifejlődött, de a szemüregek médián középvonala fölött hirtelen meglapulnak. Az arckifejezésre ez az anatómiai lelet mindenesetre befolyással volt. 10. Az arccsontok a koponyáéval egyezően Petőfi minden rajzán kiállók. A koponyán, a kettő között különbségek látszanak, kérdés, ki emlékszik a költő arcának tán csak kiesi fokú aszimmetriájára? 11. Az orrcsontok rendellenesek. A két orrcsontot elválasztó orresontközi vagy orr-varrás helyett a jobb orrcsontból kiinduló 8 a balra cserép- zsindelyszerüleg ráboruló csontpiklrely látható (I. tábla, orrcsont). Az arckifejezésre ez is befolyással lehetett. Az orr maga egyébiránt a koponyán és a keiteken nagyközepes dimenzióju. 12. A szemfogakat külön is vizsgálva, a következőket látom: A baloldali szemfog medre (lásd VI. tábla sz. f.) a jobboldalitól abban különbözik, hogy ennél kerekebb. A felső állkapocs külső felületén észlelhető, hogy a jobb szemfog fogmedrének falától eltérően ennél a baloldali szemfognál alapján S mm. széles-* ségü, 1 cm. magasságban fölfelé és hátrafelé húzódó ékalaku kidomborodás van. Annak eldön-
