Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

Cl mester It n \ ':;í útját. 'ebrusr •rint, a tne, de tás tá- posta- artóval atni ltan Svai inai 's Ja­kab an >a, de sál a ét, lha­bló­t el. tt ■■öt­öt, ci­il­L?, ak SO á­n l­Mikor aztán délután erői cfign.njija,.,, ., ___ ~ c*J -*\J IV . P ékár Gyula a közelmúlt megtévedt elemeiről, a gyors feledésről és az irodalom szent hagyományairól A Petőfi Társaság közgyűlése és ünnepélyes nagygyűlése (Saját tudósítónktól.) A Petőfi Társaság minden évben március tizenötödikének meg­ünneplésekor tartja közgyűlését és ünne­pélyes nagygyűlését, amelyet mindig lakoma követ a Petőfi-serleg megemelésével. A nagy­gyűlést a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartották meg nagyszámú elő­kelő' közönség jelenlétében. Ott voltak József és József Ferenc kir. hercegek, megjelent to­vábbá Wlassics Gyula báró, a felsőház el­nöke, Almásy László, tíerzevczy Albert, Sipőcz Jenő és még igen sokan társadalmi előkelőségeink közül. Az elnöklő Pékár Gyula üdvözölte a királyi hercegeket és a közönséget, majd elmondta „Nemzeti hagyományok értékelése“ című ün­nepi megnyitóját. Felvetette a kérdést: Vájjon a mai sötét ma­gyar éjszakában csonkán, hol, merre bolyongunk a nemzetfenntartó eszmények igazi csillagai irá­nyában, jó utón, vagy talán lidércfény után, rossz ösvényen haladunk-eT A nemzeti fundamen­tum szent hagyományaival jól sáfárkodunk-e, vagy tán e honfenntartó eszmekincsekből egyet­mást észrevétlenül már is feladtunk-e. Egymás­után sorolta fel a magyar lelkiismeret intő figyel­meztetéseit, a világpolgárt propaganda ellen. Petőfi költeményeiből vett idézetekkel válaszolt a nemzeti érzést kioltani törekvő kísérletek csábí­tásaira. Petőfi minden verse, — mondotta — a honszeretet kincsének tündöklő ékköve, a hagyo­mányok szentségének drágagyöngye és mégis akadnak modern rágalmazók, akik az internacio- nálé hősét akarják feltüntetni Petőfiben. A Talpra magyar kérdését „rabok legyünk, vagy szabadok* * a nemzeti érzés közönyösei a hon­szeretet gyávái, az internacionájé alkuszai Sgy travasztálják „legyünk még egyáltalán magya­rok!“ — de Petőfi sasmagyarjai nem alkusznak és til­takoznak, hogy ezer evünk fundamentu­mához, a szent hagyományokhoz, akár magához a szent koronához valaki hozzá, nyúljon. , Aki a nemzet Útfenntartó tradicióiból vala­micskét is elvesz, az a Szentisváni épület alap­kövét bontja meg. Ezután a mai divatos átértéke­lés, fogalmát fejtegette és bizonyította, hogy létfenntartó hagyományolsat nem lehet átérték kelni. Ennek határát I)eák Ferenc jelölte meg: a hazáért mindent fel lehet áldozni, csak magát a hazát nem. Ebben a hamar feledő országban, — mondotta — a békevágytól ma már a feledés fátylát kínálják a közelmúlt megtévedt elemei­nek, akik resztvettek az ország tönkretételében 8 azok minden feltétel nélkül régi elveikkel bevo­nulnak féltve őrzött nemzeti hagyományainkhoz, kérdem, nem kell-e féltenünk e szent kincsünket, valamelyes „átértékelés“ veszedelmeitől 1 Nem kell-e féltenünk szent hagyományainkat, ha azzal a világnézettel keverednek, mely nemrég ép ma­gyarságunkat irtotta, rombolta. Az irodalom nemzeti ügy, a nemzeti lét vagy nem lét, a nem­zeti élet vagy halál ügye. E földön még minden legnagyobbat nem a gyökértelen nemzetköziség, hanem a gyökeres nemzeti érzés teremtett. A magyar poésist ne csábítsák arra, hogy amikor minden más nemzet fanatikusan büszke naciona­lista, épp a magyar költészet mondjon le nem­zeti erejéről, szent hagyományáról. Az elnöki megnyitó után Lampért Géza fő- ■titkár olvasta fel jelentését az elmúlt év tör­ténetéről. Elparentálta a társa-ág halottait és üdvözölte az új tiszteleti tagokat. Yojno- vieh Géza, a Pétó'fi-Társaság kritikai uagy- díjánaki a Gyulai Pál-díjnak odaítéléséről számolt be s hosszasan méltatta Ambrus Zol­tánnak, — kinek a dijat a bizottság az, idén. odaítélte — kritikai pályafutását és munkás­ságát. Jelentését így fejezi be: A bizottság az igazságnak tesz eleget, amikor a Gyulai Pálról elneve7,ett kritikai díjat annak a kriti­kusnak nyújtja, aki előtt minden magyar kri­tikus meghajlik. Jakab Ödön, Petri Mór és Havas I-tván több költeményt olvastak fel, Hegedűs Ló­ránt érdekes részleteket ismertetett Jókai atyjának naplójából, Komáromi János „Elv- hűség bárom hétre“ című humoros rajzát mutatta be, végül Kiss Ferenc három Fetőfi- költeraényét szavalta el nagy sikerrel. A nagygyűlés uátn a Kitz-szállóban tar- toták meg az évenként szokásos Petőfi-lako- mát. Az első köszöntőt Pékár Gyula a kor­mányzóra mondta és köszöntötte a megjelent királyi hercegeket és Sipőcz Jenő polgár- mestert. Ezután József főherceg a Petőfi-Tár- saság nemzeti munkáját méltatta és a Petőfi- Serleget a Társaságra emelte. Az ünnepi ser- legbeszédet Szathmáry István mondotta, Pe­tőfi forradalmi költészetéről. Sipőcz Jenő pol­gármester meghatottam köszönte meg az el­nök hozzáintézett szavait. Beszédet mondott még Kiss Menyhért, a nagygyűlés szereplőit köszöntve fel, Almásy László, aki Petőfi Sán­dor szellemi hatalmáról beszélt és Pctri Mór, aki az új tiszteleti, tagokra ürítette poharát.

Next

/
Thumbnails
Contents