Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
Cl mester It n \ ':;í útját. 'ebrusr •rint, a tne, de tás tá- posta- artóval atni ltan Svai inai 's Jakab an >a, de sál a ét, lhablót el. tt ■■ötöt, ciilL?, ak SO án lMikor aztán délután erői cfign.njija,.,, ., ___ ~ c*J -*\J IV . P ékár Gyula a közelmúlt megtévedt elemeiről, a gyors feledésről és az irodalom szent hagyományairól A Petőfi Társaság közgyűlése és ünnepélyes nagygyűlése (Saját tudósítónktól.) A Petőfi Társaság minden évben március tizenötödikének megünneplésekor tartja közgyűlését és ünnepélyes nagygyűlését, amelyet mindig lakoma követ a Petőfi-serleg megemelésével. A nagygyűlést a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartották meg nagyszámú előkelő' közönség jelenlétében. Ott voltak József és József Ferenc kir. hercegek, megjelent továbbá Wlassics Gyula báró, a felsőház elnöke, Almásy László, tíerzevczy Albert, Sipőcz Jenő és még igen sokan társadalmi előkelőségeink közül. Az elnöklő Pékár Gyula üdvözölte a királyi hercegeket és a közönséget, majd elmondta „Nemzeti hagyományok értékelése“ című ünnepi megnyitóját. Felvetette a kérdést: Vájjon a mai sötét magyar éjszakában csonkán, hol, merre bolyongunk a nemzetfenntartó eszmények igazi csillagai irányában, jó utón, vagy talán lidércfény után, rossz ösvényen haladunk-eT A nemzeti fundamentum szent hagyományaival jól sáfárkodunk-e, vagy tán e honfenntartó eszmekincsekből egyetmást észrevétlenül már is feladtunk-e. Egymásután sorolta fel a magyar lelkiismeret intő figyelmeztetéseit, a világpolgárt propaganda ellen. Petőfi költeményeiből vett idézetekkel válaszolt a nemzeti érzést kioltani törekvő kísérletek csábításaira. Petőfi minden verse, — mondotta — a honszeretet kincsének tündöklő ékköve, a hagyományok szentségének drágagyöngye és mégis akadnak modern rágalmazók, akik az internacio- nálé hősét akarják feltüntetni Petőfiben. A Talpra magyar kérdését „rabok legyünk, vagy szabadok* * a nemzeti érzés közönyösei a honszeretet gyávái, az internacionájé alkuszai Sgy travasztálják „legyünk még egyáltalán magyarok!“ — de Petőfi sasmagyarjai nem alkusznak és tiltakoznak, hogy ezer evünk fundamentumához, a szent hagyományokhoz, akár magához a szent koronához valaki hozzá, nyúljon. , Aki a nemzet Útfenntartó tradicióiból valamicskét is elvesz, az a Szentisváni épület alapkövét bontja meg. Ezután a mai divatos átértékelés, fogalmát fejtegette és bizonyította, hogy létfenntartó hagyományolsat nem lehet átérték kelni. Ennek határát I)eák Ferenc jelölte meg: a hazáért mindent fel lehet áldozni, csak magát a hazát nem. Ebben a hamar feledő országban, — mondotta — a békevágytól ma már a feledés fátylát kínálják a közelmúlt megtévedt elemeinek, akik resztvettek az ország tönkretételében 8 azok minden feltétel nélkül régi elveikkel bevonulnak féltve őrzött nemzeti hagyományainkhoz, kérdem, nem kell-e féltenünk e szent kincsünket, valamelyes „átértékelés“ veszedelmeitől 1 Nem kell-e féltenünk szent hagyományainkat, ha azzal a világnézettel keverednek, mely nemrég ép magyarságunkat irtotta, rombolta. Az irodalom nemzeti ügy, a nemzeti lét vagy nem lét, a nemzeti élet vagy halál ügye. E földön még minden legnagyobbat nem a gyökértelen nemzetköziség, hanem a gyökeres nemzeti érzés teremtett. A magyar poésist ne csábítsák arra, hogy amikor minden más nemzet fanatikusan büszke nacionalista, épp a magyar költészet mondjon le nemzeti erejéről, szent hagyományáról. Az elnöki megnyitó után Lampért Géza fő- ■titkár olvasta fel jelentését az elmúlt év történetéről. Elparentálta a társa-ág halottait és üdvözölte az új tiszteleti tagokat. Yojno- vieh Géza, a Pétó'fi-Társaság kritikai uagy- díjánaki a Gyulai Pál-díjnak odaítéléséről számolt be s hosszasan méltatta Ambrus Zoltánnak, — kinek a dijat a bizottság az, idén. odaítélte — kritikai pályafutását és munkásságát. Jelentését így fejezi be: A bizottság az igazságnak tesz eleget, amikor a Gyulai Pálról elneve7,ett kritikai díjat annak a kritikusnak nyújtja, aki előtt minden magyar kritikus meghajlik. Jakab Ödön, Petri Mór és Havas I-tván több költeményt olvastak fel, Hegedűs Lóránt érdekes részleteket ismertetett Jókai atyjának naplójából, Komáromi János „Elv- hűség bárom hétre“ című humoros rajzát mutatta be, végül Kiss Ferenc három Fetőfi- költeraényét szavalta el nagy sikerrel. A nagygyűlés uátn a Kitz-szállóban tar- toták meg az évenként szokásos Petőfi-lako- mát. Az első köszöntőt Pékár Gyula a kormányzóra mondta és köszöntötte a megjelent királyi hercegeket és Sipőcz Jenő polgár- mestert. Ezután József főherceg a Petőfi-Tár- saság nemzeti munkáját méltatta és a Petőfi- Serleget a Társaságra emelte. Az ünnepi ser- legbeszédet Szathmáry István mondotta, Petőfi forradalmi költészetéről. Sipőcz Jenő polgármester meghatottam köszönte meg az elnök hozzáintézett szavait. Beszédet mondott még Kiss Menyhért, a nagygyűlés szereplőit köszöntve fel, Almásy László, aki Petőfi Sándor szellemi hatalmáról beszélt és Pctri Mór, aki az új tiszteleti, tagokra ürítette poharát.
