Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
mi — »igen, uram, de én nem tűröm, hogy minden hiú pétervári nyegle . . .« A herceg nyugodtan mosolygott, majdnem udvariasan, megszorította kezemet s halkan monda: »értem önt, uram, de itt nincs annak a helye. Még beszélünk erről.« Erre elfordult tőlem, Bizmionkovhoz lépett s Erzsébethez vezette. Kitűnt, hogy a halvány hivatalnok-arc volt a választott. Erzsébet fölemelkedett helyéről s eléje ment. (Folyt, köv.) nj ah m 01 Sí t< lf h s PETŐFI EGY OLASZ KÖLTŐ DALÁBAN. — Aleardi szobrának leleplezése alkalmából. — Az olasz szabadságharc Tyrteusai között egy olyan költő is van, ki a többinél sokkal nagyobb mérvben tarthat számot Magyarország rokonszenvére. Aleardo Alear. dit értem, aki egyike volt nemzetünk leglelkesebb barátainak, s a kinek szobrát ép e hó 16-án leplezték le Veronában, mely őt szülte. »A Mantova e Josephstadt — igy szól a szobor fölirata — mai cedendo a blanrlizie o minacoie, ebbe inditta -öostaívza per la liberta. I suoi canti addivarono nei giovani l’amora d’ Italia, che li trasse alia gloria déllé patrie bataglie.« »Mantuá- ban és Josephstadtban megmutatta legyőz, hetetlen állhatatosságát a szabadságért való küzdelemben, nem engedve sem hízelgésnek, sem fenyegetésnek. Dalai az ifjúságban szították a hazaszeretet, mely a hazáért vívott ütközetek győzedelmeihez vezérelte őket.« S hogy e felirat nem üres hízelgés, mindenki tudja, a ki ismeri az olasz szabadságharc történetét. Dalaiért Ausztria börtönbe vetette ; de természetes, hogy Mantua és Josephstadt cellái csak még inkább növelték Aleardi szivében az Ausztria iránti gyűlöletet, mely ott már amúgy is régen lángolt. Növelték egyúttal benne a Magyarország iránti sze- retetet is, melyet szintén már kora ifjúságától fogva táplált. Sokat foglalkozott hazánk történelmével, melyet a legjobb forrásokból ■ c S ........ ........... óreg székely pappal találkozik, a ki kö- nyezve áll két holttest mellett Kérdi tőle, jkik azok, s az aggastyán elmondja, hogy az egyik magyar ifjú, akit arra Ítélt az osztrák zsarnokság, hogy élte végéig Ausztria seregében szolgáljon, a másik pedig lengyel, a ki szintén a magyar ügynek szentelte kardját. Ez az öreg pap Írja le aztán a magyar.-szabadságharc gyászos és mégis dicső napjait,^s ugyancsak az ő szájába adja a költő a Petőfiről szóló részletet is, mely ismert, és nemzetünk iránti enthusiasmusának egy hosszabb költeményben adott kifejezést, melybe beleszőtte Petőfi alakját is. Olvasta müveit és természetes, hogy szerette is őket. Emlitett verséhez jegyzetként odacsatolta Petőfi meglehetős terjedelmes életrajzát is, melyet e szavakkal vezet be: »A