Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
nines' a ksgazdnpolitikának gy uiouve, tloSMl "'"t'.i"'1 —----o lyuu' (!f |5B!íalt í igazságos megítélés útjára. esus ,iiussiiis lii.tviiias után sikerült az előleg céljaira fedezőiét termesztette borával,.- úgy folytatta a meséit a/, ő tündérvilágáról. EMoiidla annak a májusiénak á történetét is, amely alatt ültünk. Valamikor nagyon beteg, volt és az orvosok már aggódtak értő. Ha akkor itthagyott volna lunnftakei. sohasem olvashattuk volna a ..Mire inogvéniilür.k“, meg a , Sárga rózsa“ -cimü gyönyörű regényeit. Akkor történt, tio"- a felesége egy májusfagatvacskát ültetett a nyaraló elé és a költő titokban a maga nevét adta annak a gálynak, amelynek a megmaradásához kötötte a sorsát, • az életét. S a galyacska ri kezdett fonnyadni, meghalni. A költő pedig el kezdett búcsúzni a világtól. A sors intésének érezte a róla elnevezett galy haldoklását. És azután egy áprilisi napon langyos cső esett, amelytől a beteg galy hirtelen magához tért. El kezdett éledezni; egyszerre öt kis hajtást rügyezett ki magából. Meggyógyult, megírni radt. És Jókai máris meggyógyult; sejtelme nem Csalta meg. Volt neki a kertiében cgv remek kólóra- turás fülemüléié. Ott fészkelt a párjával cgv iázminbokorban. közel 3 nyaralóhoz. A csattogó szavú hím költötte az istent zenét a költő alkotásaihoz. — De volt Jókainak három fehér cicája is. azok bizony alattomos gonosz kis tigrisek voltak, s almikor megsejtették hogy fészek van a bokorban, mindenképpen azon mesterkedtek, hogy közel jussanak hozzá. A veszedelemben forgó fülemüle ekkor torkaszakad- tából elkezdett sirni. sivalkodni. fülemülétől teljesen szokatlan hangokon. Jókai a verandán olvasott, dotgozgalott. Hallja a feltűnő panaszhangokah fogja' a zarándokbotiát. amelyet mindig kéziigvben tartott s megv a fülemüle bokra felé. Rögtön megértette a szörnyű veszedelmet. Megforgatta a botját és elűzte a szemtelen ostromlókat. Azok világgá szaladtak. De nem mondtak le véglegesen hóhéri tervükről. Másnap megint előkerültek s uira próbálgatták az aggasztó baditervet. S mit tett erre a fülemüle? Nem ott iaiveszékelt mar a fészke körül, hanem ráröppent a verandára és ott sikagoit, ott verdeste a szárnyát kétségbeesetten izgatottan, mintha azt mondta volna: az Istenért gyere már! A rossz cicák megint itt vannak, kergesd el őket! Jókai Mór sietett, hogv eleget tegyen a segélykérésnek'. A cicák megint világgá szaladtak s nem is mertek azután a fészek körül szemtelenkedni. A hálás kis lantos pedig megtette azontúl. amit 3 bujkálni szerető fülemül-! sohasem szokott tenni, hogy odaröpíilt a költő verandájára és ott csattogta el Neki 3 legszebb stanzáit. Van egv másik nagyon kedves svábhegyi emlékezésem is Jókairól. Akkor nagyobb társaság volt odafent, Fesztvéknél. írók. művészek, bohémek: igazi cigány is volt köztünk: Dankő Pista, 3 hires ..nótafa“, akinek sok szép magyar nótáiét ösmerik és dalolják országszerte. Éppen akkoriban költötte ezt a különösképpen inkább cigányos, mint magyaros dallamu uj nótáját: ,,Kitörött a hegedűm, nem akar szólani, Rózsi, Rózsi mi bajod, nem akarsz szólani, A hegedűm majd megre-perálom Szólalj meg már rubir.los virágom.“ A társaság élénk volt; a jókedv nőtt; a hangulat szárnyalni kezdett; Jókai Mór pedig szép csöndben visszavonult, mert ő sohasem ..lumpolt“. Az ő napirendje a korai lefekvés és a korai fölkelés volt. Még a városban is rendesen fölkelt öt órakor és pihent aggyal-lélekkel ült neki a munkájának. — Akkor sem tett kivételt. Otthagyott bennünket, mulassunk kedvünk szerint. Mulattunk is. Dankő Pista rázendítette az uj nótáját mink meg daloltuk, ahogy az _ Isten tudnunk engedte. Egész éjjel a „Rózsi Rózsi“ járta, meg nem untuk. Any- nyira belelelkesedtünk, hogy már ránkmo- solygott a hajnal és mink — férfiak-nők. akik ott voltunk — a lelki mámortól be- csipve fuituk a második strófát: ..Hozok mosdóvizet a gyüngvpälak vizéből, Pirosítóí lopok a rózsa levelétől, Te leszel a legszebb a világon. Szólalj még már rubintos virágom“... Fuituk, daloltuk sziláján, extázisbán: egyikünkről a másikra ragadt a lelkesedés. Egyszerre csak nyílott a verandára vezető ajtó és kilépett rajta rózsás arccal, mosolygós szemmel, kipihenten, jókedvvel. Ö. — Nyomban odaállctt közénk és velünk énekelte: ..Hozok mosdóvizet a gyöngypatak vizéből. ..“ S amikor a nótának végeszakadt. szolid tréfával mondta: A mosdöviz pedig, úgy látom, rátok fér. Azt hiszem, igaza volt. Hisz nagyon „tegnaposak“ voltunk mindannyian. Elmúlt. Örökre vége. Csak ö él örökké. Amig magyar é! a főidőn. _ _ ... ------. v.1tűi, ifién i ntézménnyé süllyeszti. A bírónak, amikor megtudta, hogy nemzetgyűlési képviselőről van szó, tel kellett volna függeszteni a szabadságvesztést, nem pedig foganatosítani a letartóztatást. Ez flagráns megsértése a mentelmi jognak és ha a Ház ezt ki nem mondja, akkor jobb, ha a mentelmi jogot megszüntetik. A bírói tekintélyt nem lehet mesterséges eszközökkel íöntartani. A bíróság tekintélyének alapja a tudás, a törvénytisztelet és a bírói hivatáshoz illő magaviselet. A törvényhozásnak igenis ellenőrzési joga van, amelyet gyakorolnia kell még a bírósággal szemben is. A kisebbségi vélemény elfogadását kéri. Kaas 'Albert báró hangoztatja, hogy Ras- say beszédében ellen mondás van. Hogy Rupert mennyire sértően viselkedett és .mennyire zavarta a rendet, mutalja Rupcrl- nck az a kijelentése is, hogy reá a tárgyalás egész menete a bohózat benyomását teile. (Felháborodás jobbról.) Színházi vagy kabaré-benyomást telt reá a tárgyalás mindenkor, amikor valaki a bíróság előtt az igazát akarta védeni. Rupert tehát elfelejtette, hogy az igazságszolgáltatás termében van. A mentelmi jog nem terjedhet a bírói tárgyalás megzavarásáig. Angliában a bírósági tag megsértését kivonják a mentelmi jog védelme alól. Ezt az ügyet nem lehet elvonatkoztatni Rupert személyétől. A sértő Rupert volt. Ha véletlenül mérnök lett volna a rend zavaró, nem hiszi, bogy a mérnöki kamara ezért jogorvoslatot kért vólna. Rupert nem mint ügyvéd volt jelen a tárgyaláson, az ügyvédi kamara mégis jónak látta, hogy ügyében az igazságügyminiszternél felszólaljon. A mentelmi jog nem arra való, hogy bursikóz stikliket védjen. A mentelmi jog véd a zaklatás ellen, de nem védi rt zaklatás tényét. Mivel a bíróság tekintélyének lerontásához nem hajlandó
