Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
Íz igiói járási főnök nem en_..pdte raeg Zilahy Lajos ______ ______________ > U£ a »ap «mii darabjának mber!ain véget akar vetni fl előadása'» lariaiíKrtikMS célokat snoífáilá ntegszáSSásoknak * A ]STtaÍílfr kÖZ1Í®azsatási bízott^gí tanai, nwgdirileg TeschleT meUetgf dr' ^^Hacjót nyújtott be a zsupánhoz főn5k cíutasitotta tertan ^ ..^ György tgíOi lakosnak a kassai rnautóTSulat WPv*etaSE? TS: ismeri Jaraíiré ’Zi!ahy LajoS Söt a aap kozottdarabjataz városi színház március 1- bemutathassa. Az elutasító végzés indokoA ratftöím ti pass: aiséhiz sxénoltai egymásu 5 án Kőmetorczái e ketm.K( — An«jl!a nie. es egy véleményed ineieorszátcggai a biztonsági kérdésben masf ? A nemezt gyűlés ke<fdi üjésén választja meg a jjf tagjf válafiztótajéi bizottságot, amiben / Ház plplfí&ge a passzivitásba* lov^ liberális-radikális pártok közii.1 2 helyet a szociáldentQ)* feraták, egy-egy helyet pedig a de: kratapárt, a Rupert-féle Kossuth és a pártönkivülie]^ szövetsége, résáÉXe tartott fenn. A r főikül* biok jf hol na] esti értekezletén •dör^' arról, hói résztvesz-e a választójogi bizottság s később a parlameét munkájában. A blokk intézőbizottságának többsége, értesülésünk szériát, a passzivitás feladása mellett van, úgy hogy a holnap ésti értekezlet előreláthatóan ilyen érteleiében fog határozni. cslü lózsei a nalier-üöuröi : Csik József nemzetgyűlési képviselő t következő nyilatkozat közlését kérte: — Az Esti Kurír eimü napilap mai parlamenti felszólalásommal kapcsolatban interjút közöl tőlem s olyau kijelentéseket ad a számba, amelyek némi kétséget kelthetnének Haller István társadalmi és politikai érintetlenségét jjUéfőleg. Nagyon meglep az Esti Kurír ikö^jnnónyé, ahnál is inkább, mert én a *H#ller -ügyről interjút senkinek sem StfiffaiiF Mindössze az történt, hogy a Ház folyosóján újságírókkal, köztük az Esti Kurír munkatársával, pertraktál- tuk az eseményeket, amikor is én többször hangoztattam, hogy a Haller István ellen indított hajsza tisztán politikai jellegű és mi, keresztényszocialisták az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a legteljesebb mértékben még vagyunk győződve a hajsza alaptalanságáról. — Hogy parlamenti felszólalásomban egyes esetekre nem terjedtem ki, annak egyrészt az az oka, mert ezt a támadások politikai célzatossága miatt feleslegesnek tartottam, másrészt pedig azért nem tettem ezt, mert meggyőződésen szerint a bíróság úgyis rehabilitálni fogja Haller Istvánt. tehát uj lépésre hatált, hogy megteremteni eo- kiegyensulyozott hangúi a- sok huzavonával állandó mtott el a biztonsági és zavak hangoztatása. Ennek a lépésnek histórikumát is feltárta mfrerlaiji tegnapi be»zédél>«l, (fám r ekeée< lebjpentetto nüo^ ,g'' fltyiat a ciilügyi politika titkai előtt — mint zt Fisher liberális képviselő mondotta. A német javaslónkról akkor veti először tudomást /Chamberlain, jjsor róluk néhány héttel ezelőtt a letíbizalmasabb és* legtitfnsabfr^ fojfiiá ban épCetitestl tettdf hogy ilyen közléseket nem. vehet át azzal a hallgatólagos kötelezettségekkel, hogy azokról nem tesz említést Anglia szövetségeseinek. Amikor azonban a német nagykövettel közölte ezt a felfogását, a nagykövet biztosította őt, hogy a német kormány úgy gondolja és mindig úgy is gondolta a dolgot, hogy egyidejűleg bejelentést tesz Párisban, Rómában és Brüsszelben. Ez az egyidejű bejelentés most megtörtént Igaza volt Sir Edward Grigg liberális képviselőnek, aki kijelentette, hogy Németország e javaslatai haladást jelentenek a biztonsági kérdés szabályozása utján és megfelelnek annak az iránynak, amelyet Anglia óhajt. Ez lényegében egyet jelent azzal, amit Ellis Daisies mondott, hogy: Európának igazi veszélye a francia imperializmus Ma újabb kijelentések húzták alá Anglia állásfoglalását Németország mellett Sir John Simon liberális képviselő beszédében és a további vita folyamán, ami Örvendetes tanuságtétel amellett hogy a brit kormány elvi szembenállása Franciaországgal, a németek; uj lépésével kapcsolatban talán onergikusabb módon fog realizálódni, mint eddig. Az angol alsdház ülése Londonból jelentik: Sir John Simon liberális képviselő szembefordult azzal a francia felfogással, hogy a tíajnu-vidék kiürítése bárminő összefüggésben állana a biztonság kérdésével, Franciaország — mondotta a szónok — teljes joggal állítja, hogy a Versailles! szerződés aláírása alkalmával befolyásolták a felajánlott biztosítékkal. De hogy ez a b.z- tositék nem jött létre, abban nem bűnös sem Nagy brit atuiia, sem Németország. Németországnak ezért jogúban áll azt követelni, amit a szerződésben neki megadtak. A legegyszerűbb az Franciaország aggodalmainak eloszlatására Németország felvétele a nemzetek szövetségébe. K r lenne, ha Franciaország nem akarná megérteni az angol álláspontot, amely szerint Franciaországnak nem lehet szabad keze a rajnai tartományban, ameddig a garanciaegyezményt el uem fogadják. Ha Németország nem sértette meg komolyan a lefegyvorzési batározmányokat, akkor az angolok jog-, talonul vaunak Kölnben. Sem az angol kormány, sem az angol közvélemény nem tudnak megnyugodni, ha a panasz- pontokat nem teszik, közzé és nem közlik Németországgal, vaiamint ha nem adnak alkalmat a legköz.elebbi időben Németországnak, hogy véleményét előterjessze, amit a legegyszerűbb igazságérzet is megkövetel. Nemcsak Simon, de Sir Robert Hutchinson is hangoztatta, hogy Németországot- és Oroszországot fel kell venni a nemzeted szövetségébe. Chamberlain válaszában hangsúlyozta, hogy nem lehet kétség Anglia állásfoglalását illetőleg a leszerelés kér- - :vnraVo7.ett valaNem jogosult a németek érdekében beszélni, de meg van a maga értelme. Simonnak arra a kérdésére, vájjon alkalma lesz Németországnak kifejteni ijfezeiét azzal a váddal szemben, hogy megszegte a. versaillesi szerződést, Chamberlain kijelentette, hogy a szövetségesek megegyezése előtt természetesen ilatkozhatik arról, vájjon a szö- ! kormányok képviselői hozzá- jáéulnak-e a Németországgal való össze jövetelhez. Ü maga azt az utat kívánja /Választani, amely a legjobb kilátásokat tkinálja arra, hogy a vitát ne nyújtsák ol, hanem kielégítéshez jussanak és a megszáüéerfrtTCIéget vessenek. Azt az utat lüvánja Jwvetni, amely a legb'zto- Wibban vezoy ahhoz^az egész háztól kiránt eélh/bí hogy a szövetségeseknek a versailfabi szerződésből folyó jogos követelésm kielégiltessenek és ehhez csatlakozva a kölni területet mielőbb kiürítsék. A vitát erro bezárták. Az angol munkáspárt az alsdház alelnSkének távozását követeli Londonból jelentik: Avval a határozattal kapcsolatban, amellyel Kirgk- irood munkáspárti képviselőt az alsóház üléseiről kizárták, a munkáspárt ügyvezető «bizottsága értekezletet tartott, melyén annak a nézetének adott kifejezést, hogy egyrészt élesen elítélendő minden tartós obstrukció a ház rendje ellen, másrészt semmi sem igazolja a Kirgízwooddal szemben alkalmazott határozottan önkényes eljárást. A bizottság elhatározta, hogy Hope alsóházi másodelnök ellen bizalmatlan- sági szavazatot nyújt, be és ebben szemére veti, hogy méltánytalan gyűlölettel és tűr elmet fenség gél járt el. Később a párt is értekezletet tartott, amely egyhangúlag hozzájárult e határozathoz. Az indítvány megtételével Mac Dónál dot fogják megbizni. Chamberlain Párisban Parisból jelentik: Chamberlain angol külügyminiszter Genfbe utazta ban ma este Parisba érkezett. Vacsorára az angol nagykövet vendége volt. A vacsorán Herriot is megjelent és barátságos eszmecserét folytatott Chamberlainnel. Dou- mergue köztársasági elnök holnap délelőtt fogadja. Délben 'a francia külügyminisztériumban tiszteletére ebédet adnak. Chamberlain és Herriot holnapi találkozásának órája még nincs megállapítva. A bolgár külügyminiszter útja Genfbe Szófia, roárc. 6. Kalkov genfi utazása nak célja tisztán az, hogy a bolgár külügyminiszter tájékozódjék a népszövetség körében. Az a képviselő ugyanis, aki Bulgária részéről a népszövetség mellett működik, jelenleg szabadságon van. Ezért a miniszter szükségesnek vélte, hogy személyesen szerezzen Genf- ben tudomást arról, hogy a népszövetség tanácsa miképp fogadja a görög parlamentnek a kisebbségi jegyzőkönyv elvetésére vonatkozó határozatát. Kalkov ellen «tja. közben egy bolgár emigránsokból álló banda merényletet akart elkövetni. A banda, mely 10—12 főből állott, a Simplon expresszvon a tát Galotina mellett néhány kilométernyire Caribrod előtt levegőbe akarta röpíteni, de nem tudta végrehajtani szándékát, mert a vonat fiz percei a menetrendben megállapított idő előtt futott ál a kritikus helyen. A banda és egy véletlenül a közeli erdőben portyáié katonai járőr között tűzharc fejlődött ki, amely a handa menekülésével végződött. Kalkov- -.u-
