Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

Mi (gyár irodalmi és tudományos esték Finnországban jókai-emléküiinepély / Helsinki, február hó A Magyarság tudósítójától.) Harmadik finnországi utam ta­pasztalatai után nyugodtan merem a magyar közvéleménynek tudo­máséra hozni, hogy nine« ma még egy olyan ország a föld kereksé­gén, amelyben annyi rökonérzés és megbecsülés nyilvánulna a ma­gyarság irányában, mint finn test­véreinknél. Nem is olyan régen, a cári uralom idején, nagyon messze esett még tőlünk Suomi földje. Esemény számba ment, ha tudó­saink közül egynéhány megfordult az északra vetődött testvérnép ha­zájában. Manapság azonban, ami­kor a nemzeti szabadság, amely né­hány évvel ezelőtt az álmok priz­máién át jelent meg porba fulladt lelkűkben, a valóság köntösében omlik le'reájuk: szeretettel nyitják meg kapuikat a déli rokon fiai előtt. Szívből zengő lírájuk valaha vágyódással szárnyalt, a nagy, ha­talmas, szabad magyar nemzet felé, amelynek egyedül jutott a finn­ugor népek közt osztályrészül, hogy önálló államiságot alkothasson. Ma pedig, amikor a turáni pépek sor­sának látszó fekete bánat ráborult a magyar lelkére is, elhagyatotfsá- gunkbau jólesőn melenget bennün­ket ez a ránk sugárzó északi fény. A testvérnépek egymásra találá­sának hatalmas kulturdokumentu- mai voltak azók a magyar irodal­mi és tudományos esték, amelyek február végén lézajlötak Finnor­szág téli pompát öltött, gyönyörű fővárosában. Jt Jókai’centennárium Február 18-án ünnepelte a »Finn Irodalmi Társaság« (Suómalaisen Kirjallisuuden Seura) helsinkii pompás székházéban a magyar mesekirály születésének százéves fordulóját, Kaarle Krohn egyetemi professzor, a Kalevala, híres fol­kloristája mondotta a bevezető- és záróbeszédet Jókai Mór életét és müveit irodai mi lag kint élő hazánk­fia, Faragó József méltatta költői fordulatokban gazdag finn beszéd­ben, amely a hallgatóság bámula­tát váltotta ki. Ez a fiatal magyar iró, aki maga a szerénység meg­testesülése, három év óta dolgozik odakint az otthoniak minden támo­gatása nélkül s szinte kezében össz­pontosul a finn-ifiagyar összekötte­tés minden fonála. A finnekre is fölötte ió benyomást keltett a ma­gyar Kormánynak vele szemben éppen most megnyilvánult elisme­rése, amikor Klebelsberg kultusz- miniszter kétszáz aranykorona ösz­töndijat adományozott neki, ame­lyet, én hoztam magammal részére. Rajta, kivül még llmari Räsänen finn szalavómüvész adott elő Petőfi- verseket, Otto Männinen művészi finn fordításában, aki két kötetben Petőfi minden költeményét átül­tette. A hatalmas munkában hűsé­ges segítőtársa volt Yrjö Wich- 1 mami helsinkii egyetemi professzor lelkes felesége,ami Herrmann An­talunknak leánya, aki Petőfi verseit előbb szószerint lefordította finn prózában, A finn könyvkiadó-művé­szet remekébe készült »Petőfin ru- noja« a múlt évben egy esztendő alatt már két kiadást, ért. Az es­télyt Helga Sailo finn énekmüvész- nő, a Magyarországon is jó] ismert Alvó Failo szobrász feleségének tiszta magyarsággal előadott ma­gyar népdalai és kurucnótái élén­kítették, amelyekhez Boros Olga, két esztendő óta kint élő lelkes ma­gyar honleány művészi zongora- játéka látta el a kíséretet. 4 Madách’centennáriiim A mult év március 16-án Dor- patban rendezett Mad»gi->-*— — ­az eszmét, hogy hasonló estével ál­dozzunk a finn fővárosban is a halhatatlan magyar filozoiusköltő emlősének. A kezdő lépéseket azon­ban csak hosszú, odaadó munka után koronázta siker. Ebbén leg­főbb érdeme a lelkes magyar ba­rátnak, Ivaloné dr. asszonynak van, akinek elnöklete alatt még a múlt év októberében rendező, bizottság alakult a következők részvételével: Wichmann professzor és neje. Ka­nma. a Nemzeti Színház igazgatója, Niklander tiszteletbeli magyar konzul, Männinen, aki erre az al­kalomra lefordította W ichmann Julio professzorné segítségével »Az ember tragédiájáénak római szí­nét, továbbá Faragó József iró s végül az »Akadémiai Karjala-Tár- saság« három férfi- és bárom nő- tagja. A Nemzeti Színháznak mér­sékelt díj ellenében való átengedése s a darab rendezése körül megbe­csülhetetlen érdemei vannak Kirsti Suonio asszonynak és Jussi Snell- man színművészeknek. Február 23-án este ünnepi díszt öltött a hatalmas méretű tér nem­zeti stílusban épült szinházpalo- t.ája. A két emeleti prosoenium- paholyról a finn és a magyar lo­bogók omlottak alá, ugyanezek dí­szítették az előcsarnokot is körül­ölelve egy művészi plakátot, ame­lyen magyar motivumu keretben magyar ruhás lány tártja Madách lantját, amelyet egy finn nép vise­letű lányka megkoszorúz. Az eszme és a kivitel bét lelkes magyar fiatal iparmű vésznőtől, Erncy Mag­dától és Molnár Máriától eredt, akik néhány hónap óta a helsinki képzőművészeti főiskolában dolgoz- nak. A műsor a magyar himnusszal kezdődött, amelyet, valamint ké­sőbb a. Rákóczi-indulót, egy észt népdalt, Liszt 2. rapszódiáját, a Szózatot és a'finn himnuszt, a poli- tehnikum zenekara adta elő. Ezek közé ékelődtek a kővetkező: számok:' Eero Sál óla. finn recitátor Pétofí- verseket szavalt, Vüinö Sola, a finn operaház tagja, magyar népdalo­kat énekelt, amelyeket zongorán fia kísért, Helga Sailo. a szép finn énekesnő pompás magyar ruhában s zengzetes magyar kiejtéssel nép­dalokat és kurucnótákat énekelt, amelyekhez ugyancsak magyar ruhában Boros Olga látta el a finom, művészi kíséretet. Madách életrajzát és »Az ember fragédiá- jác-t Faragó József méltatta kifo­gástalan finn szabadelőadásában. E sorok írója pedig rövid finn nyelvű üdvözlet után bemutatta németül »Állambölcseleti elemek Madách Ember tragédiájában« cí­mű tanulmányát, amely a Finn Irodalmi Társaság folyóiratában fog megjelenni. Az irodalmi rész után hosszabb szünet következett, amelyben a fent említett lelkes magyar lányok, valamint északi_ rokonaik kis ma­gyar selyemzászlócskákat árusítot­tak. Fmnek anyagát én hoztam Budapestről magammal a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége elő­zékenységéből, amely elnökének Tormay Cécilenek, közbenjárásán a költségeit előlegezte. Szünet alat Setälä professzor, volt miniszter aki folyékonyan beszél magyaru és hazánk egyik leglelkesebb ba rátja, felvezetett Haltcnberger Mi háln dorpati magyar geográfu egyetemi professzorral együt Ingmart miniszterelnök páholyába aki a kormány több tagjával együt fogadott bennünket. Szünet után következett. »Az em bér tragécna.iaonak hatodik, roma színe, amelyet Otto Männinen for ditott finnre, a Nemzeti Szinhá; ta' a inak művészi tökéletességi előadásában. A kisórő zenét Ma dách szövegére Toivo Haapanen dr egyetemi docens irta. A felejthetetlen, meleg magyar est után valamennyi szereplő éí közreműködő Altvar Niklander tisz­teletbeli magyar konzul vendéglátó hazanóz volt hivatalos, ahol a kis bokorugró szoknyáju magyar lá­nyokkal a csárdást is be kettői-* m ma tűnni.- * • g-v-ar kacaj csendült bele a testvér- főváros lefiér utcáiba . -. A nagy erkölcsi sikerrel arány­ban állott az anyagi is. A tiszte jövedelemből, dacára a. rengeteg aiadasnak, ötvendoilárnyi összes; jutott a Dorpati Magyar Tudómé nyos Intézet-nek s ennek fele i majd felállítandó helsiukiinek. A Madách arcképével diszitet meghívót megküldöttük József fő hercegnek, a magyar ügy igaz .ba rátjának is, aki meleghangú leve let irt a dorpati magyar intézet nek. . ; . . » „ . <r í Még két magyar tudományai- előadás Helsinkii tartózkodásom alatt még két előadást tartottam. A? egyiket az Akadémiai Karjala- Társaság (Akateeminen Karjála- Seura) rendezte február 22-én este a Hansa Hotel újonnan megnyílt pompás termeiben, százötven terí­tékes ünnepi vacsora keretében. Ez a nap ugyanis a társaság alapítási évfordulója.. Az estélyén több ki­váló államférfi, egyetemi tanár valamint az észt kövét, és meghá talmazott miniszter is megjelent, aki szintén beszédet mondott. Elő­adásomat, finn üdvözlet után, ué: metul tartottam meg A finn-ugoi népek és a turáni mozgalom ciai me], amely harmadnap egész tép jedelmében, kilenc hasábban meg jelent az_ lltalehti című nagy lap' ban. Másik előadásom pedig . i “ün Jogászegylet-ben (Eakiniies tén Yhdistys) zajlott le februái 25-én este, egy meleg ülés kereté ben. Címe volt: A magyar állam élet főjelenségei a szent korom elmélete, szerint. Vagy negyvenei vettek az ülésen részt a finn jo gászvilág kitűnőségeiből. Az elő adást, amelyben a magyar köí jogi as államfelfogás sajátságain igyekeztem rámutatni, utána ba rátságos vacsora keretében töbl felszólalás követte, amelynek korái különösen figyelmet érdemel Erich professzoré, a kiváló nem zetközi és államjogászé, aki agy ízben toar miniszterelnöke is ’Vali r mnórszágnak. j Egész helsinkii tartózkodóin ni! alatt nem győztünk eleget jelVrtj annak á páratlan szives venfles? látásnak, amelyet jó magám- már’-’-a nyár folyamáról ismertéin, amikéi a Teleki— Kogutowicz-félé észak- európai tanulmányi kirándulással az Északi Jeges-tengerig végié« barangoltam • Snomít; A lapok bá1 mulatós érdeklődést tanúsítanak á magyar és a finn-ugor kérdések iránt. Az »Utisi Suomi« február 22-iki képes heti mellékletén Jókai- számot adott ki a költő ifjú- és öregkori arcképével, komáromi szü­lőházával. budapesti szobrával. Köz­li Faragónak ünnepi előadását s Jókai egyik novelláját. Ugyanez a lap február 25-iki számának főlapp jáa politikai interjút közöl tőlem, a »Helsingin Sanomat« 22-iki száma, pedig beszélgetést a finn-ugor kér«* dósról s a »Dorpati Magyar Tudo­mányos Intézet« kulturmunkájátjai. Csekey tstján

Next

/
Thumbnails
Contents