Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
f rVr? Maaammsxa Vili. évf. 39. szám fogta fel jobban, mint Munkácsy. Blahéné és Teleki Sándor. „Ez a litteráris hajlamú gróf", kinek tárcáit Dijlainu . _______r a kolozsvári Magyar Polgárból összegyűjtve a régi Petőfi Társaság adta ki Emlékeim cim alatt, e könyvében, Egy az Isten megjelenése után megható gyöngédséggel és szeretettel ir Jókai látogatásairól Költőn. ' „Köztünk volt (több barátja közt, akik Jókai tiszteletére jöttek) Domahiáy Feri, kinek az volt különlegessége, hogy minden fegyvernem járta: lándzsaszurás, kardvágás, puskagolyó s hogy e gyűjtemény teljes legyen; egy szétpattant bombadarab is följegyzé nevét bőrére, melyet a hazáért a harcba vitt. Akkor kapitány volt alattam, most főispán s én vagyok adófizető alatta. Nőm bevezetett azon szobába, melyben Behm hélt és Petőfi lakott. Te megtiszelted e lakot s irád benne „Az utolsó eszménykép“-et; ott függ a faion, kezednek írása ... A jegenyék árnyékéba téle- pedénk le, körülvettünk téged, tanítványaid; én beszéltem Petőfinek Költőn viselt dolgairól, végre megszólaltál és mondád „Egy az Isten". El- mondád vázlatát annak, ami akkor csak agyadban volt, — az ige nem vált még akkor testté — s mi élvezők lángelméd újdonságát, viíágházból szagoltuk fantáziád bimbójának illatát. Az elmondott történet után azt ígérted, hogy megküidöd majd nekem emlékül. A címlapra ezt irád: Teleki Sándor barátomnak szeretetem jeléül Jókai Móric. Sok megtiszteltetés ért már engem, tövisek közt virult ám rózsa is. Miért ne mondanám el neked, hisz a szeretet elnéző. És ha mások mellőkre biggyesztik, miért ne fitogtatnám én is e lapok földszihtjén. — Ugyan ki ment a hiúságtól ? A „véres napofe“-ban történt, Bem apó eljött Kolozsvárra, a hölgyek egy társas ozsonnét rendeztek tiszteletére, ott volt jó anyám is s megkért, mutatnám be tábornokomnak. Bemutattam. Bem apó e szavakkal felelt: — Most mér engedje meg, hogy éti is bemutassam a grófnénak legkedvesebb fiamat — Teleki ezredest. A véres napok után jöttek a „fojtó napok". Nagy dicsőség várt rém: az ólmützi vihodár (hóhér), Hájnau urnák Tristánja nevemét a bitófára szegzé, egy kődarabot csinált belőlem azón piedestálra, mélyen a „nemzet vértanuf-nak dicső emléké áll. A menekvés napjaiban egy tanulmányt Írtam Hugo Victornak Marion de Lőrme drámájáról. Századunk legnagyobb költője válaszul rpegküldé müveit s a Marion de Lorme kötet címlapjára ezj rrá. „A fnon vaillant et chev compagnon d'epreuve et d'exil, le colonel Sándor Teleki. Guernesey 16/9-ber 1856. Vidor Hugo“. Az olasz egység napjaiban Caprerán voltam. Garibaldi még két mankón járt akkor is, — a golyó ki volt ugyan mér véve lábából, de még szenvedett. — Mikor elbúcsúztam tőle, egyik mankóját felém nyujtá e szavakkal: „Ön gyűjti a ritkaságokat, tartsa meg emlékben ezt a botot; a zászlóalj ácsa csinálta számomra Aspromon- tefiél“. ... Vedd kérlek megtiszteltetésnek, hogy midőn köszönetét mondok «neked; Felrakom érdemjeleimet“. Epilógus És most, Jókai születésének századik évfordulóján, midőn nemcsak kolozsvári, de erdélyi látogatásának egyik legfontosabbikáról adunk számot, legyen szabad e sorok Írójának mély hódolata és hálája egyik porszemnyi jeléül a költő halhatatlan szelleme iránt, az Egy az Istenbe Vonatkozó következő történetet végül elmondanom : 1887 nyarán, mint a Kolozsvár munkatársa, arról értesültem a szerkesztőségben, hogy Torockó leégett. A szerkesztő távoltétében rávettük Hegy esy Vilmos segédszerkesztőt, hogy küldjön ki engem (velem jött, mint érdeklődő Békésy Géza is) Torockóra írni e katasztrófáról. Csakis Jókai Torockóját ismertük és szerettük. Csakis Jókai által küldve menten ki oda. A katasztrófa nem volt oly nagy, mint hirlett. Ám azért amint mi, úgy az egész ország szerette Torockót Jókai által. A tűzről irott tudósításomra Kolozsvárt önként megkezdődött az adományozás. Pénzt, búzát, élelmiszert hordtak össze. A fővárosi lapoknak küldött tudósításaim által az egész ország megmozdult. Ugyanakkor Nagykároly is leégett és Segítség albumot adtak ki Budapesten a két kárvallott helyért. Torockónak annyi gyűlt Ősszé az országos adományokból, hogy nemcsak minden leégett gazda megkapta teljes kárpótlását, de nagyobb, jelentékeny összeg maradt egy iskolára is. Jókai szeretete, — mert szeretetnél egyebe nem volt az ő lelkében, gyűjtötte össze ezt a segítséget és tizenegy évvel emlékezetes torockói látogatása után nemcsak világszerte ismertté tette Torockót, de megszereltettj is, ezáltal romjaiból fölépítve a leégett hányt város jórészét. A zseni csak teremteni s Hódólát és hála a költő emlékének, mii nyájunk, akik az utóbbi évtizedekben írni háltunk, nagy mesterének és mesemondóiéi] tanitójának és vigasztalójának. Gyalui Fát Leleplezik Somogyi és Bacsó gyilkosait A budapesti Népszava mai száma megkezdte a nyomozás részleteinek közléseit (Budapest, február 18. Saját tud.) A Népszava mai száma izgalmas fejezetekben közli le Somogyi Béla és Bacsó Béla gyilkosságának történetét s azokat az adatokat, amelyeket a nyomozás annakidején felderített. Hivatalos aktákat és feljegyzésekéit hoz nyilvánosságra, amelyekből megállapítja a lap, hogy a rendőri nyomozás annakidején megállapította két nap alatt az ébredő gyilkosokat és katonai közegek közbelépése akadályozta volna meg, hogy a rémes gyilkosság lettesei ne vehessék el büntetésüket. A leleplezés részleteit a Népszava nyomén itt adjuk: Az eltűnés estéjén Somogyi Béla szerkesztő este 8 órakor végigjárta a szerkesztőség szobáit és megbeszélte a munkatársakkal a lap másnapi anyagát. Ebben az időben sok figyelmeztetést és fenyegető- levelet kapott, számítottak arra, hogy terroristák az életére tőrnek és este sohasem ment haza aludni, hanem a Rákóczy-uti í/rdnia-penzióban bérelt éjszakára szobát. Minden este a szerkesztőségnek valamelyik tagja elkísérte. Fél kilenc óra lehetett, amikor Bacsó Béla ezt mondotta neki: — Szerkesztő elvtárs. ma én kísérem haza, én mái végeztem, mehetünk. Egy félliteres üveget vett magához Somogyi, amely tejjel volt megtöltve. Ez volt a mindennapi vacsorája. Bacsó Bélát otthon felesége várta. Meglepetést készített erre az estére számára, lemásolta akkori színdarabjának egy felvonását. Az asszony hiába várta haza az urát, reggel felment a Népszavához és kérdezősködött, hogy nem tudnak-e valamit róla ? Megtudta, hogy este a rendes időben eltávozott, tehát valaminek kellett történnie. Schöner Dezső hírlapíróval elmentek az Uránia-penzióba és Üresen találták Somogyi szobáját. A szerkesztőség jelentést tett a rendőrségnek, amely aznap két kommünikét adott ki, az egyiket agy Dunában talált holttestről, a másikat az eltűntek bejelentéséről. 1920 február 18-án volt ez. A rendőrség nem engedte meg a Népszavának, hogy a másnapi lapban a két kommünikét egymás mellett közölje. A megcsonkított holttest Szerdán, 18-án délelőtt 11 órakor a Rákos- palota-dunakeszi határnál egy napszámos asz- szony rőzsét gyűjtött a dunaparti bokrok között. 0 látta meg, hogy a part szélén a hullámok egy holttestet mozgatnak. Egy vizmümunkést hivott oda, aki a vízmüvek igazgatóságától segítséget kért és az odasietett munkésemberek szedték ki a holttestet. A rendőrségről Szabó György detektivfei ügyelő délután szállott ki egy rendőrorvossal és a holttesten a következő sérüléseket állapították meg: a fején nagy tátongó seb, a jobb szem ki van ütve, a nyakra hurok van kötözve, a lábak dróttal összekötözve, az orrcsont betörve. A holttesten levő kabát zsebeiben két kő volt, az egyik 10, a másik 7 kilogramm súlyú. Pár lépésnyire a paritól, ahol az áldozatokat meggyilkolták, csukaszinü katona/iadrágot és egy zsebkendőt találtak. A zsebkendőn egy monogramm és egy szám volt kivarrva: K. D. 277. Megállapították, hogy a holttestről hiányzik a télikabát. A Somogyi Béla holtteste volt ez és hiányoztak összes értéktárgyai: aranyórája és aranylánca is. Azt is megállapították, hogy meggyilkolásakor már a télikabát nem volt rajta, mert különben a kabátot is lekötözték volna. Pénteken megtalálták a közelben a dunaparti iszapban a Bacsó Béla holttestét is. A gyilkosokat kinyomozták Beniczky Ödön belügyminiszter 22-ikén nyilatkozatot adott az újságíróknak, amelyben kijelentette, hogy nem jöhet számításba sem fáradság, sem költség, a gyilkosokat kétszer huszonnégy Óra alatt elő lehet állítani. Statáriális kötelesség, hogy e2 a titok ne legyen többé titok. A belügyminiszter ekkor mér a Szabid György és 1:.derle detektívek nehéz és lelkiismeretes munkájának az alápján tudta, hogy honnan lehet előállítani a gyilkosokat. A detektívek mindenekelőtt az autók után futottak. Megállapították, hogy egy szürkeszinü autó szaladt ki a Dunapartra este 10 és 11 óra között. Katonatisztek és két civil ültek rajta. Az autó hágcsóján rövidrenyirt szőkebajuszu katonatiszt ült. Munkások hallották, amint a tiszt az autó vezetőjére az útirányt megszabva rékiabált. Azután négy-öt lövést hallottak. A katonanadrágról meg lehetett állapítani, hogy az valamelyik tisztnek a nadrágja volt. Az újpesti vámnál Bódi Sándor próbaidős rendőr teljesített szolgálatot, akinek parancsa volt, hogy egy csempész-autót megfigyeljen. Amikor ez a szürke autó a vámhoz ért, megállásra szólította fel, de nem állottak meg. A rendőr utánuk lőtt, de senkit sem talált. A vámsorompót hirtelen leengedték, az autót azonban nekivezették a sorompónak, amely kettétört s az autó is megsérült, meg kellett éllaniok. Három vámőr szaladt ki a rendőr segítségére, egy tiszt azonban, leugrott, eléjük sietett, igazolványt mutatott fel, katonai nyomozó és hivatalos utón jár itt. A rendőr a sötétben is jól megnézte az igazolványt, amelyen 23. vadászzászlóalj felírás, Ferenczy százados név állott. A rendőrnek nem volt más mit tennie, a sötétben igyekezett megnézni, hogy kik ütnek az autón. Két civilt látott egymás mellett némán ülni s velük szemben egy tengerésztiszti sapkás katonát. Az autó száma Hátul az autón kis fehér tábla állott, ezzel a jellel .- A III. 31. A detektívek megállapították, hogy katonai autó volt, amely az Osztenburg- különitményhez tartozott. A megsérült au.tót még azon az éjszakán a Rottenbiller-utca 13. szám alatti ház udvarának kocsiszínjébe vitték be, Á kocsiszint rekvirálták arra a célra, hogy az autót itt kijavítsák. A háztulajdonos nem akarta a szint ódaadni s akkor jelentkezett nála egy férfi, aki Gödölle Gyula fővárosi tisztviselőnek mondotta magát és igazolta a rekvirálóst. A háztulajdonos a főváros katonaügyi osztályához fordult, ahol igazolták, hogy Gödölle tényleg rekvirálásra feljogosított tisztviselő. Két testvér a gyilkosok között A gyilkosság színhelyén megtalált zsebkendő tulajdonosát is kinyomozták a detektívek. A monogramm melletti magas számról sejtették, hogy csak katonai intézet növendékéé lehet. A lipótmezei kadettiskola hév' sorában megtalálták Kovartz Dezső növendéknek a nevét s az Osztenburg-különitmény tagjainak névsora között felfedezték Kovartz Emil főhadnagynak a névét. Könnyű volt megtudniok, hogy ezek testvérek. A Népszava ezekulán Ieközli azt a hivatalos átiratot, amely az egész ügyet kivette a polgári nyomozó hatóság kezéből. A lap azt Írja, hogy következő számában a hadbirósági nyomozás anyagát fogja ismertetni. E snyai-féie Serail-crém a legbiztosabb arc tisztítószer. Készül nappali és estéli használatra a nyal laboratóriumban Arad Eredeti DICK balataszijak «rasr arwggflfc szíjak* KAMARYT A MEDER BRASSÓ-TIMISOARA Minden szíjért teljes garantia.
