Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
4 Péntek, 1925 fefimSr 26. glóbuszt a Tátrától az Adriáig szebben meg nem énekelte nála. Az fi jó Jókai-világában Magyarország örökké integer marad ... Az ö neve meséljen nekünk tovább, meséljen hitről, reményről, telté váló szép álmokról: az ő magyar glóbuszáról. — Tisztelt Nemzelgtyülés! Mint Petrarka a csatasorok között, e mi halhatatlanunk is elvonul itt a tisztelgő parlamenti front élött. Megy tovább a dicsőség aranyködös országutján, megy tovább üstökösi pályáján. Tán minden korok legdusabb kép- zelmü poétafejedelme .. Mi utána nézve, a shakespearei szavakra gondolunk, szókra, amelyeket a haldokló Kleopatra mond a bőkezű, imádott Antóniusáról: .... Kegye télt nem ismert, ÖSz volt, de minden aratása Után. A kéjben, mint delfin, kiért Kitünc eleméből. Inasai: Királyok és fejedelmek. Elgurult Kispénz gyanánt hulltak -sebébül a Szigetek és országok. — Tisztelt Nemzetgyűlés! Köszönöm a | magyar irodalom nevében, hogy a hatalmasabb testvér, a politika, nagy Jókaink j képében végre ily elismerően ünnepli az eddig hü, az ezután is tovább virrasztó Hamupipőkét, a magyar költészetet. Az egységes párt és a kormányt támogató pártok nevében hódolattal teszem le ezt az igénytelen szavakból font babérkoszorút a százesztendős nagy magyar, halhatatlan Jókai Mór emlékére. A napirend tárgyalása. . A nemzetgyűlés ezután a napirend tárgyalására tért át és folytatták a népjóléti tárca ’ 'rizsének részletes vitáját. Forgács Miklós jegyző; a költségvetés egyes tételeit olvassa föl. Bozsik Pál a tüdővész elleni küzdelemre hívja föl a Ház figyelmét. A Mátra aljában megfelelő intézet létesítésével jelntékeny eredményt lehetne elérni. Szabó József a munl;ásidztosilás kérdéséről szólva, különböző sérelmeket sorol föl. Yass József népjóléti minszler: Válaszol Bozsik Pál felszólalásra s azt mondja, hogy elsőrangú feladtok a tüdőbeteggondozó intézetek alapítása. Ezt igazolja az is, hogy a zalaegerszegi intemálótáliort tüdőbetegkórházzá alakítják át. Ez azonban még nem minden, amit a minisztérium még kivan tenni. ■ A vasutasoknak adandó balesetbiztosítások valorizálására vonatkozólag érintkezésbe fog lépni a kereskedelmi miniszterrel s biztosítani fogja, hogy a vasutasokat sérelem ne érje. Szabó Józsefnek azt válaszolja, hogy a munkásbiztositás reformjáról szóló törvényjavaslat a nemzetgyűlés előtt van s abban intézkedés történik a tisztviselők úgynevezett államosításáról. Sok szó elhangzott már a munkásbiztositó eljárásának egyszerűsítéséről s ennek megoldásával is sokat foglalkozott. A törvényjavaslat letárgyalása előtt nem akar most vég- legesiteni több száz tisztviselőt A Ifkásépitési bizottság ellen Petrovácz Gyula által felhozott kifogásokra is válaszol a miniszter, mert nem szeretné, ha ez a miniszteri bizottság helytelen beállításban szerepelne a nyilvánosság előtt. A miniszteri tisztviselők között egyetlen nem keresztény ember sincs, tehát az információk rosszak voltak. A bizottságban szereplő mérnökök pedig nem az ő státusába tartoznak, de jelenleg is zsidó val- lásu ember ezek között sincs. A munkálatokat a nagy bizottság keretén belül működő állandó bizottság adja ki, s ennek elnöke a miniszter, de ő átadta ezt a tisztséget egyik államtitkárának. A bizottságban képviselve vannak az érdekelt minisztériumok is. A bizottság pályázatot hirdet s azok alapján dönt. Nem mindig az a legjobb, ami legolcsóbb, mert a vállalkozók irreális alapon egymást akarták lekonkurrálni. Azt is figyelembe kell venni, hogy tőkével is rendelkezzék a vállalkozó, mert a minisztérium nent tud mindig pontosan fizetni. A közszállitási szabályzatokat meg kellene reformálni. Két nagyobb építkezés folyik, a Ráday-utoai és a márvány-utcai. Részletesen ismerteti ezeknek az építkezéseknek történetét s hangsúlyozza, hogy a szakvélemények alapján a minisztertanács döntött. A Zila-kórházná] azért került egyik karat átalakítása többe, mint a hasik. — ->rt az egyiket teljesen át kellett afakitni köz- falaikat kellett huzni, mis a másiknál kisebb munka kellett és lakhatóvá tették. Amióta a minisztérium kezébe adatott a lakástermelés, sokkal kevesebb kifogás emelhető mint az előző időben. A régi lakásokat többszőr renoválni kellett, míg azóta, amióta a minisztérium intézi a lakástermelést. nem kellett renoválni. A Ház ezután elfogadta a lakásépité- sekred vonatkozó költségvetést. Szabó József a ' tisztviselők betegsegéöitfJujyÄß lyezéséről szól és nem tartja clengedönek az erre fordított összeget. Kifogásolja, hogv nincs rendszer a betegsegélyezésben. és kegyadomány szerint kezelik. A betegsegélyezést kiterjeszteni kívánja a felekezeti tanítókra is. Határozati javaslatot terjeszt be a felekezeti tisztviselők betegsegélyezésÉről. Vass József népjóléti miniszter reflektál azokra a kifogásokra, amelyeket Szabó József a betegsegélyezésnél felhozott. Az állam mint munkaadó nyugdíjról biztosítja, egy- évig betegsége esetén teljes fizetésben meghagyja — elleniében a magánmunkaadóval. A kiterjesztés dolgában nem tartja helyesnek, hogy a betegellátást nagyobb területre építsék ki, a munkás-biztosító javaslatban meg van a lehetőség, hogy ezek bekapcsolhassanak egy biztositási szervezetbe. Ha a kisexisztenciák részére tneglc- ' remtjü'k a lehetőséget, hogy a biztosításba j belekapcsolódjanak, szociális szempontból í teljesen megfelelő védelmet fognak nyerni. A Ház Szabó József iavaclatát elveti. Kiss Menyhért beszéde eleién kéri a ta nácskozóképeséc megalapítását, mert tegnap egyetlen kénviselő sem hallgatta meg beszédét és a lapok azt Írták, hogy a miniszter küldte ki a teremből « képviselőket. Eau hana: (Mcavünk mi magunktól is. ha Kiss beszél). Elnök az ülést 10 nercre felfüggeszti. Szünet után Kiss Menyhért felolvassa a Szózat és a Magyarság cikkeit. Ezekből akarja bizonyítani, hogy a népjóléti miniszter tegnap valóban kiküldte a teremből a képviselőket, mikor ő felszólalt. Határozati javaslatot nyújt be, amelyben kéri a rokkantkérdésnek rendezését rendeleti utón Huszár Károly kijelenti, hogy a népjóléti miniszter nem küldötte ki a képviselőket. _ Homonnay Tivadar: Kikérjük magunknak ezt a gyanúsítást! Vass József népjóléti minszter szólal föl azután. Azt hiszi, hogy a rokkantkérdés- hez rendeleti utón nem szabad hozzányúlni, hanem törvény utján kell a végla- ges megoldásioz vezetni. Igyekezni fog a rokkantakat olyan járadékhoz juttatni, amely a megélhetésüket biztosítja, Sajnos, ebben a pillanatban ez nem lehetséges, mert a költségvetés tulszük keretei ezt lehetetlenné teszik, reméli azonban, hogy ^megfelelő hitelösszeg ál majd rendelkezésre e célra is. Kéri a nemzetgyűlést, egyelőre fogadja megnyugvással a bejelentéseit. A Ház ezután elfogadta a népjóléti tárca költségvetését, majd áttért a kultuszminisztérium költségvetésére, melyet Egri Nagg János előadó ismertetett Először a kiadási téteteket mulatta be és általános megállapításokat tett a magyar kultúra szükségszerű fejlesztése telei liléiében. Egy nemzetnek; — mondotta az előadó — amely élni akar. a maga egyéniségének megfelelő kultúrát kell teremtenie. Minden erős nemzet a maga egyéniségének megfelelően igyekszik felhasználni a többi nemzetek által megteremtett kultúrát. így kell tennünk nekünk is, mert halálra van szánva az a nemzet, amely elzárja magát ettől az előfeltételtől. Felhívja a figyelmet annak igazságára, hogy minél műveltebbeknek kell lennünk, hogy annál magyarabbak lehessünk. Országokat le lehet győzni, de a legyőzött győzővé válik, ha kultúrájában föléje emelkedik a legyőzőnek. Ezután felsorolta azokat a törvényeket és eredményeket, amelyeket a jelen kul- tuszkormányzal eddigi működéséből fel tud mutatni. A kultuszminisztérium végrehajtotta a B-listát, amelynek során4035 taggal fogyott a kultuszminisztérium alá tartozó alkalmazottak száma. A szellemi proleariátus tulíeng-isét csak úgy lehetne megakadályozni, ha kontingentálnák az egyetemi hallgatók számát és korlátoznák az évenként kiadható diplomák számát. Ebben az évben n budapesti egyetemre 5808, a szegdire 1003, a dbreeeníre 824, a pécsire 1100, a technikára pedig 2850 hallgató iratkozott be. Ebből a statisztikából is kiderült, hogv nem áll meg az a vád, mintha nem lenne egyetlen oly vidéki egyetem sem. amelven a hallgatók száma elérné az ezret. A hallgatók száma ez idén 2500-zal kevesebb, mint volt 1923/24-ben. A szegedi és pécsi egyetemek mellett működő klinikák nagy szolgálatot tesznek az ország közegészsíeg- ügvének és isv a rájuk fordított költségek többszörösen megtérülnek. A debreceni egyetem készen áll, csak a középső épület hiányzik még, ennek felépítésére azonban még 38 millió korona kellene. Megépítését tehát a kultuszminiszter kénytelen jobb időkre halasztani. A szegedi egyetemet könnyen el tudták helyezni és Szeged városa kétezer hold föld termését, körülbelül 24 ezer vagon gabonát ajánlott fel 50 évre az egyetem fenntartásának költségeire. Ezután nagy részletességgel ismerteti az egyetemi hallgatók helyzetét és azokat az Intézkedéseket, amelyeket a miniszter tett az egyetemi hallgatók elhelyezése, élelmezése és tanszerekkel való ellátása tekintetében. A segélyeket eleinte közvetlenül osztották ki az egvótemi halgatóság közt. Ezt azonban a miniszter nem tartotta helyesnek és ezért intézményesen akarta az egyetemi hallgatók nehéz helyzetét megváltoztatni. Kollégiumokat cs menzákat alapított és ezeknek a működése igen kielégítő. Erre vonatkozólag az előadó számadatokat sorol fel. A tanárképés kérdésével foglalkozott ezután az előadó, maid áttért a középiskolák reformjára. Megemlékezett arról, hogv az ország középiskoláit inár beosztották az ui rend szerint. Az államnak van három klasszikus és 28 reálgimnáziuma, 14 reáliskolája. 5 leánv- gimnáziumia és több nevelőintézete. Rámutat az előadó arra. hogy n középiskolák száma a: országban ma nem szaporítható. sőt a csonkaországhoz mérten töblet van iskolákból. A középiskolái tanárok előtt megnyitották az ötödik fizetési osztályt. Takarékossági szempontból 17 középiskolát meg akartaik szüntetni, de a városok olvan nagy ellenállást fejtettek ki, hogy ez nem volt keresztülvihető. Mindenki a takarókoságot illeti, mikor azonban a részletekre kerül a sor. senki sem akarja elfogadni a takarékossági intézkedéseket. Ezután az ipariskolákról, a gyakorló népiskolákról szólott. A trianoni békeszerződés értelmében állami iskoláink közül sokat elvesztettünk. Ma csak 462 községben vnn állami iskola, míg a múltban 1054 volt az elemi iskolák száma. A 35.596 tanítóból csak 15.117 maradt meg, a békebeli állomány 42.5 százaléka. Ezeknek 37.7 százaléka állami tanító. A tanítók száma menekülés folytán növekedett, mert a kultuszkormány az elmúlt években mindenképp azon igyekezett, hogy a menekült tanítókat elhelyezze. Szólt ezulán az előadó az iskolák helyreállításáról. A háború óta nem tatarozták az iskolákat, tanszerekben is elszegényedtek. A megszállás és a forradalom mindig az iskolaépületeket tette meg a különböző gyűlések és katonai elszállásolások színhelyévé és igy az épületek teljesen leromlónak. Most már egyetlen állami iskola sincs, amelyet ne hoztak volna rendbe és tanszerekkel el ne látták volna. A mrgyar iparművészet fejlesztésével A kormány nemzetgazdasági célokat is szolgál. Az iparművészeti főiskolán az összes művészeti ágakat bevezették, appali és esti ! tanfolyamok vannak úgy ebben az intézetben, mint a Zeneművészeti Főiskolában. A költségvetésből kitűnik az az áldozatkészség, amelyet a kormány a színművészet fejlesztése érdekében tanusit. Erre a célra a költségvetés 1,150.000 aranykoronát irányoz elő. A múzeumok ügyét nagy problémának tartja a kultuszkor- mány. A kultuszkormány 42 ezer aranykoronát kért £■ muzeum céljaira, ennek azonban csak egy negyedrészét kapta meg. így történhetett, hogy a múzeumot ideiglenesen be kellett zárni. Lapunk zártakor az ülés még tart. Mint értesülünk, Klebelsberg Kunó gráf leállás- és közoktatásügyi miniszter a kul- J tusztárca költségvetésével kapcsolatos ex* 1 pozéját ma este fogja megtartani. alaptalan gyilkosság! gyanú eltűnt timer dollár miatt. SIsuarosiiis Kowyorkhsn egy hirielen haláleset miatt« ü nyoaioxás alaptalannal» találta a gyanút. — Saját tudósítónktól. — Newyork, február. Friedmann Izsák, a világszerte ismert csodarabbi négy héttel ezelőtt hirtelen meghalt Newyorkban. Ezzel a halálesettel kapcsolatban a legfantasztikusabb hírek kerültek forgalomba cs nagyon sokan annak a, gyanújuknak adtak kifejezést, hogy a csodarabbit, aki még csak 38 éves volt, megmérgezték. Az amerikai hatóságok is megindították a nyomozást, azonban ezideig még nem sikerült teljesen tisztázni a csodarabbi hirtelen halálának minden körülményét. Fredmann Izsák, aki a világhírű sada- gorai csodarabbi unokája volt, a háború második évében Becsbe költözött, ahol sok hivőre talált. Bécsben élénk kereskedelmi tevékenységet fejtett ki és egyideig társtulajdonosa volt egy bécsi bankcégnek is. Szerencsétlen spekulációk, főleg azonban a börzekrach következtében vagyonának nagy rézét elveszítette s ezért néhány hónappal ezelőt elhatározta, hogy kiutazik Amerikába és felkeresi gazdag híveit és barátait. Amerikai útjára elkisérte titkára Ábra- movics is, akit azonban, mert nem volt szabályszerűen kiállított útlevele, az amerikai hatóságok Eilis-Islandban feltartóztattak és majd pedig Európába visszaküldték. Friedmann Izsák Newyorkban egy Rap- paport nevű hitsorsosát vette maga mellé Abramovics helyébe titkárnak. A csodarabbi Rappaportot nagyon jól ismerte, mert már az atyja is a Friedmann-család szolgálatában állott. Négy héttel ezelőtt Friedmann Izsák megbetegedett. Erősen meghűlt és úgy látszik, gyenge szervezete nem tudott ellenállni a newyorki dermesztő hidegnek. Ismerősei azt hitték, hogy a betegséget hamarosan ki fogja heverni, azonban legnagyobb megdöbbenésükre a csodarabbi hat nap múlva hirtelen meghalt. A haláleset hire bécsi ismerősei és hívei körében nagy izgalmat keltett. Néhány nap múlva már olyan hírek kerültek forgalomba, hogy a rabbi nem halt meg természetes halállal. Azt rebesgették, hogy titkára, Rappoport megmérgezte, hogy ily módon megkaparinthassa a csodarabbi vagyonát. A beavatottak azt is tudni vélték, hogy a hirtelen meghalt rabbi hagyatékából rejtelmes módon tízezer dollár eltűnt. A vádaskodók ezt a gyanújukat arra a levélre alapították, amelyet Friedmann halála előtt néhány héttel küldött bécsi rokonainak. Ebben a levelében azt irta,, amerikai barátainak bőkezűsége 13 ezer dollár birtokába juttatta. Minthogy hagyatékában mindössze csak háromezer dollárt talállak, keletkezett az a gyanú, hogy Rap- paport, aki a rabbit betegségében ápolta, megmérgezte gazdáját, hogy elrabolja tőle megtakarított pénzét. A Lengyelországban megjelenő héber lapok hasábokon keresetül foglalkoznak a csodarabbi halálával és Rappaort állítólagos gyilkossága vak Azonban az amerikai rendőri nyomozás semmiben sem igazolta a Rappaport ellen emelt vádat. Az esettel kapcsolatban Rap- paportnak nem történt semmi bántódása, legalább is ez derült ki abból .a táviratból, amit bécsi rokonaihoz intézett. Ebben a táviratban csak ez áll: „Minden rendben. Jól vagyok.“ Egyébként is a Rappaportlal szemben hangoztatott gyanúnak egy pillanatig sem adtak hitelt azok, akik Rappaportot ismerték, Even Izsák, a jelenleg Bécsben élő amerikai héber iró volt az első, alti határozottan szembeszállt a Rappaport bűnösségéről forgalomba került hírekkel. Friedmann Izsák halálával kapcsolatban érdekes lesz feleleveníteni a sadagorai hires rabbicsalád történetét. A világhírű és tudós sadagorai csodás rabbit Friedmann Ábrahám Jakabnak hív- íák. A zsidó orthodox” körökben óriási tekintélynek örvendett és a lengyelországi és bukovinai zsidók tömegesen zarándokoltak hozzá, hogy kikérjék tanácsát. Mintegy harminc évvel ezelőtt halt meg és a rabbi- nátust Izrael nevű fiára hagyta, aki ugyancsak alapos ismerője volt a talmudnak. Izraelnek sikerült az atyjától örökbo kapott hivatalt közmegelégedésre betöltenie. Tizenhét évvel ezelőtt hunyt el és négy fiúgyermeket hagyott magi. után. a kiket mind alaposan beavatott a talmud tudományába. A legidősebb fiú, Jakab, átvette a sadagorai rabbinátust, a többi pedig Gi licia különböző városaiban telepedtek meg, ahol mint rabbik működtek. Izsák Rimanowba, Keliemiás Czortkowba, Kuchem Hussiatynba költözött. A háború kitörésekor Jakab és Nuchem, akik az orosz határ közelében laktak, Becsbe menekültek. Csakhamar utánuk jött Hehe- miás is. Izsák, aki Rimrnowban. Krakó közelében biztonságban érezte magát, még hosszabb ideig Galíciában maradt és csak Przemysl eleste után, amikor már Krakó is veszedelemben forgott, közvetlenül az oroszok bevonulása elölt hagyta cl lakóhelyét és mint szegény ember érkezett meg Január 6-án azonban Friedmann Izsák felesége _ Nesvyorkból táviratot kapott, amely közölte vele, hogy férje tüdőgyulladásban hirtelen megbetegedett és igy utazását el kell halasztania. Január 13-án érkezett meg a másik távirat, amely jelentette Friedmann Izsák hirtelen halálát. Körülbelül két hét múlva aztán levél érkezett, amely részletesen beszámolt Friedmann betegségének lefolyásáról. A levél szerint betegségét eleinte egyszerű hűtésnek tekintették, amely azonban mindig jobban elmérgesedett. A levél azt is elbeszélte, hogy az elhunyt csodarabbil a newyorki zsidóság óriási részvétele mellett kísértek utolsó útjára.
