Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

4 Péntek', T925 feSruIr 10. glóbuszt a Tátrától az Adriáig szebben meg nem énekelte nála. Az ő jó Jókai-világában Magyarország örökké integer marad... 'Az ö neve meséljen nekünk tovább, me­séljen hitről, reményről, tetté váló szép álmokról: az ő magyar glóbuszáról. __Tisztelt Nemzetgtyülés! Mint Petrarka a csatasorok között, a mi halhatatlanunk is elvonul itt a tisztelgő parlamenti front előtt. Megy tovább a dicsőség aranyködös országutján, megy tovább üstökösi pályá­ján. Tán minden korok legdusabb kép- zelmü poétafejedelme... Mi utána nézve, a shakespearei szavakra gondolunk, azok­ra, amelyeket a Haldokló Kleopatra mond a bőkezű, imádott Antóniusáról: .... Kegye télt nem ismert, Ős; volt, de minden aratása Után. A kéjben, mint delfin, kiért Kitűne eleméből. Inasai: Királyok és fejedelmek. Elgurult Kispénz gyanánt hulltak zsebébül a Szigetek és országok. —- Tisztelt Nemzetgyűlés! Köszönöm a magyar irodalom nevében, hogy a hatal­masabb testvér, a politika, nagy Jókaink képében végre ily elismerően ünnepli az eddig hű, az ezután is tovább virrasztó Hamupipőkét, a megvár költészetet. Az egységes párt és a kormányt támogató pártok nevében hódolattal teszem le ezt az igénytelen szavakból font babérkoszorút a százesztendős nagy magyar, halhatatlan .Tökei Mór emlékére. A napirend tárgyalása. A nemzetgyűlés ezután a napirend tár­gyalására tért át és folytatták a népjóléti tárca ' -etésének részletes vitáját. Forgács Miklós jegyző; a költségvetés egyes tételeit olvassa föl. Bozsilc Pál a íüdővész elleni küzdelemre hívja föl a Ház figyelmét. A Mátra aljában megfelelő intézet létesítésével jelntékeny eredményt lehetne elérni. Szabó József a munkásbiztositás kérdé- míi-őJ szólva, különböző sérelmeket sorol föl. loss József népjóléti minszter: Válaszol Rezsik Pál felszólalásra s azt mondja, hegy elsőrangú feladtok a tüdőbeteggon­dozó intézetek alapítása. Ezt igazolja az is, hogy a zalaegerszegi internálótábort türiőbetegkórházzá alakítják ót. Ez azonban meg nem minden, amit a minisztérium meg kíván tenni. A vasutasoknak adandó balesetbiztosítá­sok valorizálására vonatkozólag érintke­zésbe fog lépni a kereskedelmi miniszter­rel s biztosítani fogja, hogy a vasutasokat sérelem ne érje. Szabó Józsefnek azt válaszolja, hogy a munkásbiztositás reformjáról szóló tör­vény javrslat a nemzetgyűlés előtt van s abban intézkedés történik a tisztviselők úgynevezett államosításáról. Sok szó el­hangzott már a munkásbiztositó eljárásá­nak egyszerűsítéséről s ennek megoldásá­val is sokat foglalkozott. A törvényjavas­lat letárgyalása előtt nem akar most vég­legesíteni több száz tisztviselőt. A lf'kásépitési bizottság ellen Petrovácz Gyula állal felhozott kifogásokra is vála­szol a miniszter, mert nem szerelné, ha ez a miniszteri bizottság helytelen beállí­tásban szerepelne a nyilvánosság előtt. A miniszteri tisztviselők között egyetlen nem keresztény ember sincs, tehát az in­formációk rosszak voltak. A bizottságban szereplő mérnökök pedig nem az ő státu­súba tartoznak, de jelenleg is zsidó val­lásit ember ezek között sincs. A munkálatokat a nagy bizottság kévé­ién belül működő állandó bizottság adja ki, s ennek elnöke a miniszter, de ö át­adta ezt a tisztséget egyik államtitkárá­nak. A bizottságban képviselve vannak az érdekelt minisztériumok is. A bizottság pá­lyázatot hirdet s azok alapján dönt. Nem mindig az a legjobb, ami legolcsóbb, mert a vállalkozók irreális alapon egymást akar­ták lekonkurrálni. Azt is figyelembe kell venni, hogy tőkével is rendelkezzék a vál­lalkozó, mert a minisztérium nem tud min­dig pontosan fizetni. A közszállítási szabályzatokat meg kel­lene reformálni. Két nagyobb építkezés folyik, a Ráday-utcai és a márvány-utcai. Részletesen ismerteti ezeknek az építkezé­seknek történetét s hangsúlyozza, hogy a szakvélemények alapján a minisztertanács döntőit. A Zita-kórháznál azért került egyik a- rak átalakítása többe, mint a básik. — ~rl az egyiket teljesen át kellett alakitni. köz­falakat kellett huzni, míg a másiknál ki­sebb munka kellett és lakhatóvá tették. Amióta a minisztérium kezébe adatott a lakástermelés, sokkal kevesebb kifogás emelhető mint az előző időben. A régi lakásokat többször renoválni kellett, míg azóta, amióta a minisztérium intézi a la­kástermelést. nem kellett renoválni. A Ház ezután elfogadta a lakásépité- sekred vonatkozó költségvetést. Szabó József a tisztviselők betegsegé­tmm lyezéséről szól és nem tartja elengedőnek az erre fordított összeget. Kifogásolja, hogy nincs rendszer a beteg­segélyezésben, és kegyadomány szerint ke­zelik. A betegsegélyezést kiterjeszteni kí­vánja a felekezeli tanítókra is. Határozati javaslatot terjeszt be a fele­kezeti tisztviselők betegsegélyezéséről. Vass József népjóléti miniszter reflektál azokra a kifogásokra, amelyeket Szabó Jó­zsef a betegsegélyezésnél felhozott. Az állam mint munkaadó nyugdíjról bizto­sítja, egy évig betegsége esetén teljes fize­tésben meghagyja — elleniében a magán­munkaadóval. A kiterjesztés dolgában nem tartja he­lyesnek, hogy a betegellátást nagyobb területre építsék ki, a munkásbiztositó ja­vaslatban meg van a lehetőség, hogy ezek bekapcsolhassanak egy biztosítási szerve­zetbe. Ha a kisexisztenciák részére megie- ! remijük a lehetőséget, hogy a biztosításba belekapcsolódjanak, szociális szempontból teljesen megfelelő védelmet fognak nyerni. A Ház Szabó József iavaclatát elveti. Kiss Menyhért beszéde eleién kéri a ta- nácskozóképeséfi megalapítását, mert teg­nap egyetlen képviselő sem hallgatta meg beszédét és a larook azt Írták, liogv a mi­niszter küldte ki a teremből a képviselőket. Eati hana: (Megyünk mi maaunktól is. ha Kiss beszél). Elnök az ülést 10 nercre felfüggeszti. Szünet után Kiss Menyhért felolvassa a Szózat és a Magyarság cikkeit. Ezekből akarja bizonyítani, hogy a népjóléti mi­niszter tegnap valóban kiküldte a teremből a képviselőket, mikor ő felszólalt. Határo­zati javaslatot nyújt be, amelyben kéri a rokkantkérdésnek rendezését rendeleti utón Huszár Károly kijelenti, hogy a népjó­léti miniszter nem küldötte ki a képviselő­ket. Homonnay Tivadar: Kikérjük magunk­nak ezt a gyanúsítást! Vass József népjóléti minszter szólal föl azután. Azt hiszi, hogy a rokkanfkérdés- hez rendeleti ütőn nem szabad hozzá* nyúlni, hanem törvény utján kell a végle­ges megoldásioz vezetni. Igyekezni fog a rokkantakat olyan járadékhoz juttatni, amclv a megélhetésüket biztosítja, Sajnos, ebben a pillanatban ez nem lehetséges, mert a költségvetés tulsziik keretei ezt le­hetetlenné teszik, reméli azonban, hogy megfelelő hitelösszeg ál majd rendelke­zésre e célra is. Kéri a nemzetgyűlést, egyelőre fogadja megnyugvással a bejelen­téseit. ’ ! j A Ház ezntán elfogadta a népjóléti tárca költségvetését, majd áttért a kul­tuszminisztérium költségvetésére, melyet Egri Nagy János előadó ismertetett Először a kiadási tételeket mutatta be és általános megállapításokat tett a magyar kultúra szükségszerű fejlesztése tekinte­té ben. Egy nemzetnek, — mondotta az előadó — amely élni akar, a maga egyéniségének megfelelő kultúrát kell teremtenie. Minden erős nemzet a maga egyéniségének meg­felelően igyekszik felhasználni a többi nemzetek által megteremtett kultúrát. Így kell tennünk nekünk is, mert halálro van szánva az a nemzet, amely elzárja magát ettől az előfeltételtől. Felhívja a figyelmet annak igazságára, hogy minél műveltebbeknek kell lennünk, hogy annál magyarabbak lehessünk. Or­szágokat le lehet győzni, de a legyőzött győzővé válik, ha kultúrájában föléje emel­kedik a legyőzőnek. Ezután felsorolta azokat a törvényeket és eredményeket, amelyeket a jelen kul- tuSzkormányzat eddigi működéséből fel tud mutatni. A kultuszminisztérium végrehaj­totta a B-listát, amelynek során 1035 taggal fogyott a kultuszminisztérium alá tartozó alkalmazottak száma. A szellemi proleariátus tultengését csak ugv lehetne megakadályozni, ha kontin­gentálnák az egyetemi hallgatók számát és korlátoznák az évenként kiadható dipla- í mák számát. Ebben az évben a budapesti egyetemre 5808, a szegőire 1003. a dbreccnirc 824. I a pécsire 1Í00, a technikára pedig 2850 hallgató iratkozott be. I Ebből a statisztikából is kiderült, hogv nem áll meg az a vád, mintha nem lenne cgvetlen oly vidéki egyetem sem, amelven a hallgatók száma elérné az ezret. A hall­gatók száma ez idén 2500-zal kevesebb, mint volt 1923/24-ben. A szegedi és pécsi egvetemek mellett működő klinikák nagy szolgálatot tesznek az ország közegészség­ügyének és igy a rájuk fordított költségek többszörösen megtérülnek. A debreceni egyelőm készen áll, csak a középső épület hiányzik még, ennek fel­építésére azonban még 38 millió korona kellene. Megépítését tehát a kultuszmi­niszter kénytelen jobb időkre halasztani. A szegedi egyetemet könnyen el tudták helyezni és Szeged városa kétezer hold föld termesét, körülbelül 2í ezer vagon gabonát ajánlott fel 50 évre az egyetem fenntartásának költségeire. Ezután nagy részletességgel ismerteti az egyetemi hall­gatók helyzetét és azokat az intézkedé­seket, amelyeket a miniszter tett az egye­temi hallgatók elhelyezése, élelmezése és tanszerekkel való ellátása tekintetében. A segélyeket eleinte közvetlenül osztot­ták ki az egyetemi halgatóság közt. Ezt azonban a miniszter nem tartotta helyesnek és ezért intézményesen akarta az egyetemi hallgatók nehéz helyzetét megváltoztatni. Kollégiumokat és menzákat alapított és ezeknek a működése iaen kielégítő. Erre vonatkozólag az előadó számadatokat so­rol fel. A tanárképés kérdésével foglalkozott ez­után az előadó, maid áttért a középiskolák reformjára. Megemlékezett arról, hosv az ország közép­iskoláit már beosztották az ui rend szerint. Az államnak van három klasszikus és 28 reálgimnáziuma. 14 reáliskolája. 5 leánv- gimnáziumia és több nevelőintézete. Rámutat az előadó arra. hogy a közép­iskolák száma az országban ma nem sza­porítható. sőt a csonkaországhoz mérten tablet van iskolákból. A középiskolai ta­nárok előtt megnyitották az ötödik fize­tési osztályt. Takarékossági szempontból 17 középiskolát meg akartak szüntetni, de a városok olvon nagy ellenállást fejtettek ■ki, hogy ez nem volt keresztülvihető. Mindenki a takarékoságot illeti, mikor azonban a részletekre kerül a sor. senki sem akarja elfogadni a takarékossági intézkedéseket. Ezután az ipariskolákról, a gyakorló népiskolákról szólott. A trianoni békeszerződés értelmében állami iskoláink közül sokat elvesztettünk. Ma csak 462 községben van állami iskola, míg a múltban 1054 volt az elemi iskolák száma. A 35.596 tanítóból csak 15.117 maradi meg, a békebeli állomány 42.5 százaléka. Ezeknek 37.7 százalék:# állami tanító. A tanítók száma menekülés folytán növeke­dett, mert a kultuszkorit’ány az elmúlt években mindenképp azorr igyekezett, hogy, a menekült tanítókat ethehyezze. Szólt ezután az előadó az iskolák helyre- állításáról. A háború óta nem tatarozták az iskolákat, tanszerekben is clszegényed­lek. A megszállás és a forradalom mindig az iskolaépületeket tette meg a különböző gyűlések és katonai elszállásolások szín­helyévé és így az épületek teljesen lerom­lottak. Most már egyetlen állami iskola sincs, amelyet ne hoztak volna rendbe és tanszerekkel el ne látták volna. A magyar iparművészet fejlesztésével i kormány nemzetgazdasági célokat is szol- gél. Az iparművészeti főiskolán az összes művészeti ágakat bevezették, appali és esti tanfolyamok vannak úgy ebben az intézet­ben, mint a Zeneművészeti Főiskolában. A költségvetésből kitűnik az az áldozrt- készség, amelyet a kormány a színművé­szet fejlesztése érdekében tannsit. Erre * célra a költségvetés 1,150.000 aranykoro­nát irányoz elő. A múzeumok ügyét is nagy problémának tartja a kultuszkor- many. A kultuszkormány 42 ezer arany­koronát kért £- múzeum céljaira, ennek azonban csak egy negyedrészét kapta meg, így történhetett, hogy a múzeumot ideig­lenesen he kellett zárni. Lapunk zártakor az ülés még tart. # Mint értesülünk, Klebeksberg Kanó gróf vallás- cs közoktatásügyi miniszter a kni- tusztárca költségvetésével kapcsolatos ex• ‘ pozéját ma este fogja megtartani. Sem intendánsa, sem főigazgatója nem lesz az állami szírházaknaK. MssinüíBg külföldi kerül az Operaház ölére. — A kultusz« miniszter ma folytatta tárgyalásait az Qperaház ügyében. — Saját tudósítónktól, — Ktehelsberg Kunó gróf kultuszminiszter | a mai délelőtt folyamán tovább folytatta i az operaházi válság megoldását célzó in- i formációs tárgyalásokat. Ma a fővárosi na- j pilápók öperakritikusai közül Cserna An­dor, Fodor Gyula, Halász Sándor dr., Lón- \ dór Tivadar és Péterffy István dr. terjesz­tették elő szakvéleményüket a miniszter­nek, aki ms- is alfabetikus sorrendben fo­gadta a meghívottakat. Az eddigi tárgyalások alapján máris be­fejezettnek tekinthető az a lény, hogy az Operaház élén felelős igazgató fogja végrehajtani a szükséges átszervezést, aki közvetlenül a kultuszminisztérium­nak lesz alárendelve. Sem főigazgatója, sem intendánsa a jövőben az állami színházaknak nem lesz. Természetes, hogy ezután az elvi döntés , után a főigazgatói állásnál való minden j i személyi kombináció is tárgylalan és igy ! j nem felel meg a valóságnak az a hircsz- 1 i teles sem, mintha azt az állást Beöthy i ..................... ................ i Pa$MfMiierroriät imáimra is : peüenpre ami § a téri ser Tanekfiit. ! Éles tiltakozás levelezőjének kiutasítása ellen. t Berlin, febr. 19. A Berliner Tageblatt éleshangu cikkben tiltakozik belgrádi levelezőjének, Berkes iivadarnak, kiulasitása élten. A cikkben azt Írja, hogy a kiutasítás egy kivételesen vérnélküli aktus azoknak az erőszakos cselekedeteknek a hosszú sorában, ame­lyekkel a Pasics-kormány a német ellen­zéket és mindazokat, akik érdekében síkra szállónak, elnyomni igyekszik. „Levelezőnk — írja a lap — miként az kötelessége volt, tudósított a németekkel szemben alkalmazott terrorról és fárado­zásával ráirányította a kudturvilág figyel­mét a jugoszláviai barbár állapotokra és nyilvánvaló gyalázatosságokra. Ez érthető okokból a hatalom belgrádi birtokosai előtt ellenszenvessé tette őt. Ezért az ő szempontjukból logikus és ért­hető levelezőnk kiutasítása, mert azt hi­szik. hogy ily módon a külföld nem tudja meg, mi történik a Pasics-kormány i uralma alatt. Ostoba rendszabályuk azon­ban bizonyára nem hozza meg a jugo­szláviai minisztereknek a kívánt ered­ményt. Kulturális értékek, becsületes és tisztes jugoszláviai társadalmi rétegekkel szemben teljes rokon szenvvei és becsülés- j sei viseltetünk. Ezt a megbecsülést tanu- i sitóttá munkatársunk is hosszas belgrádi | időzése alatt. De továbbra is pellengére j foaiitk állítani a külföld előtt azoknak az ‘ embereknek kulturellenes terror uralmát, Lászlónak, az Unió elnökének ajánlottéi volna föl. Az intendáns! állás tulajdonképpen ad- yari méltóság, amelynek a király által fönntartott színháziknál meg volt a jogo­sultsága, de amelynek fönntartására sem­mi szükség sincsen, mihelyt a színházak­nak ez az udvari jellege megszűnt. Az Operaház igazgatói állásának betöl­tésére vonalkozó szemétéi kombinációit egyelőre még időelőttiek, bár a döntés Itt is igen aamrr megtörténik. Annyi máris valószínűnek látszik, hogy az Operaház élére, legalább átmenetileg, külföldi ember kerül. aki minden személyi nexustól menten* tisztán művészi szempontok figtpelembenó- telével hajthatja végre az okvetlenül szük­séges létszámcsökkentést és átszervezést. A zenekari sztrájk ügyében jelentős for­dulat nem történt. A kultuszminiszter a döntést ezen a téren is magának tartotta fönn és nincs kizárva, hogy ezen a téren is már az uj igazgató fogja végrehajtani a miniszter akaratát. akik erőszakosságokra vetemednek német képviselők, parasztok és hírlapírók ellen, hogy ezzel kielégíthessék gyűlöletüket és hogv megvédjék hatalmukat.“ (MF.) A román kormány bezáratta az értéktőzsdéket. — Saját tudósitónk távirata. — Bukarest, febr. 19. A kormány valamennyi romániai érték­tőzsde bezárását rendelte el. Az intézkedés­nek az az oka. a kormány attól tart. hogv a Németországgal való konfliktus és a lei zuhanásáról elterjedt hirek miatt a rotná- wai valutapiacokon katasztrofális áremel­kedések következhetnek be. A német nyelvű tanoknak semmit sem szabad közölniük a Németorszáac/at való viszonu feszültséaéről. — A Nemzeti Muzeum megvásárolta az Ehrenfeld-kódexet. Bécsből jelentik: Az Ehmenfeld-kódex megvásárlása ügyében folytatott tárgyalások tegnap este ered­ménnyel végződtek. A tárgyalásokat a Nem­zeti Muzeum megbízásából Tóth László dr. könyvtárnok, dr. Lábán Antallal, a bécsi Collégium Hungaricum igazgatójával egye­temben folytata 10 napon ' keresztül as Ehrenfeld-családdal. Most, hogy a meg­egyezés megvan és a vásár létrejött, a dódex rövid időn belül Budapestre kerül. — Az angol király betegsége. Londonból jelentik: A király hörghurutja kielégítő módon folyik le.

Next

/
Thumbnails
Contents