Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

i Hírű?

3

I

A Magániisztviselők Országos Nyugdíj- egyesülete:

Egyesületünk, mely a biztosiló társaságok szervezetéhez hasonló, a nálunk tagként beiratkozó tisztviselőket bizonyos nyugdíjban részesíti. Egyesületünk az első, a mely a valorizációt, bár mérsékelt arányban, tagjaival szemben alkalmazta. De ezt is csak azért tehettük, mert vagyonunk

Pest vármegye ma díszközgyűlésen ünnepelte Jókai Mór születésének századik év- fordulóját. Pest vármegye minden szép, jó és nemesért lelkesülő főispánja mellett a magvar irodalom kitűnőségei zengték a nagv mesemondó örök dicsőségéi. Preszlu Elemér főispán. Vargha Gyula. Bcrzeviczu Albert. Pékár Gyula és Rákosi Jenő méltatta Jókai halhatatlan érdemeit, irodalmi jelentőségét és nevelő hatását.

Ott voltak a diszülésen: Scilovszku Béla, a nemzetgyűlés elnöke. Klebelsbcrg Kunó gróf kultuszminiszter. Prónau Gvörgv báró miniszterelnökségi államtitkár a kormány képviseletében. Balogh Jenő. Szász Károly, Darányi Ignác. Teleki József gróf. Núavessv László. Reiner János dr.. F. Szabó Géza. Teleki Tibor gróf, Krakker Kálmán, Mókásán Zoltán.. Endre Zsigmond. Patau Tibor. Dabasi-Halász Móric képviselők. Kcal .lanes, Pálóczi-llorváth István és a törvény- hatóság számos tagja.

Preszlu Elemér főispán mindenekelőtt a vendégeket üdvözölte, elsősorban a nemzetgyűlés elnökét, a kormány képviselőit s a tudományos és irodalmi egyesületek nevében megjelenteket, de különös szeretettel üdvözli Bcrzcviczg Albertet és Rákosi Jenőt, ezt a két érintetlenül megmaradt nagyságunkat. Bcrzeviczvt. a szépnek rajongó szeretőiét, és llákosi Jenőt, az örökifjút. a ki ideálokat állított a nemzet elé. egv egész generációt nevelt s a nemzetet lelkesíteni és magával ragadni tudta.

ünnepi megnyitóbeszédében, melyet nagy tetszéssel fogadlak, a főispán történelmi visszapillantást vetett a 19-ik század elejére, Kölcsey. Arany, Petőfi, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi működésére és alkotásaira.

—- Hogy van. úgymond, mag var nemzet,

magyar irodalom és művészet, azt mind az 1825-el kezdődő kornak és nagy férfiúinak köszönhetjük, a kik telve hittel, lelkesedéssel. hazaszeretettel dolgoztak s egyszerre, egy csapásra meg akartak teremteni mindent. És ez az irodalom a magyar föld talajából, a magyar népből nőtt ki, igazolva azt, hogy a mi örök, az egyszeri}. És 1825-ben adta a Mindenható a magyar nemzetnek Jókait, kinek külföldi hatásánál sokkal fontosabb 50 évig tartó nemzet- nevlö hatása. Jókai regényei mind integráns részei a magyar közművelődésnek. Ez év februárjában Komáromban, Jókai -születés enapján megkenni uhuik a harangok és összejönnek a komoly és jó magyarok, a honfoglaló magyarságnak utódai. És mikor emlékeznek Jókairól s a széltépett magyar hazáról és bánatos sóhajukat a trianoni hatáiro n által elhozza hozzánk a metsző téli szél, akkor mi ideát szálljunk magunkba, tegyünk fogadalmat, hogy nem merülünk tétlen fájdalomba, nem lesz úrrá feleltünk a pártoskodás ördöge, hanem összeforrva a hazaszeretet szent érzésében, dolgozunk becsülettel régi magyar hazánkért!

Vargha Gyula, a költő, a ki Pest vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, beszélt azután Jókairól. Nemzedékek nőttek föl az ő hatása alatt ós noha hosszú munkássága alatt az Ízlés és világfölfogás forradalmi átalakuláson ment át, Jókai máig sem avult el, költészetének örök ifjúsága megóvta őt a feledéstől. Jókainak és költö- távsainak halhatatlan érdemük, hogy az elnyomatás idején nem engedték eüfásulni, sem részekre, sem pártokra bontani a nemzetet. Most még nehezebb időket élünk, akkor bár elnyomva, de széldarabolva nem volt a magyarság, anyagi boldogulásának utjai sem voltak betemetve s •természetes vezetőjének, a birtokos 'osztálynak nyakára nem hullott a bárd. Most hazánk széttépett teste itt vonaglik s a nemzet intelligenciája félig megfojtva, már- már végsőt lehet. Most volna igazán szükség n nemzeti lélek oszlatlan egységére. Ébredjen töl végre n magyar társadalom s dobia ki magából a fertőző kóranuaao- kat. Ne tűrje, hogy önző. irigy, száias törtetők fohitonosan izgassanak s ni. mea ui akadáluokat aörditsenck a békés nemzeti munka elé. Ne cnacdic. hoau hamis pré'S- tűk n pokol romboló erőitől suaalt hazug tanokkal éket verjenek az coves társadalmi osztályok köze s százezrek, sőt talán milliók szivéből irtsák ki mesterségesen n Uazaszeretclct. Ne ónolaassa nz irodalom korcs hajtásait, melyék megrántva uyclcgyrésze aranyértékü ingatlanban van. V közeljövőben, a házbérek emelkedésével arányban, további valorizációt is tervezünk, a mely a ma fizetett nyugdijainknak négyötszöröse lesz. Ez a szorzószám azonban fölfelé módosul, ha a záloglevelek, hadi- kölcsönök valorizációja elkövetkeznék. A Kúria döntését a magunk részéről tehát megelőztük, mert egyesületünk elment anyagi képességünk haláráig.

viliiket, megmergezve a jo erkölcsöket s kiölve a vallásos hitel, a récii. nemes, tiszta mawar irodalom hetijét akar iá!: etfoatalni. Ébredjen föl a magyar társadalom, míg nem késő, őrizze féltékenyen kultúránkat, mert e nélkül nincs föltámadás.

A közönség percekig ünnepelte az ősz költőt szép beszédéért.

Berzcviczv Albert az Akadémia és a Kis- faludv-Társaság üdvözletét hozta. Pesüne- gyéniük — úgymond — eivitázhatatíam jogcíme van a nemzeti irodalom ünneplésében előljárni. Hiszen ez a megye öleli körül minden oldalról! az ország szivét, fővárosát. mely Széchenyi óta középpontjává lett a magyar közéletnek és a magyar irodalomnak. Ez a megyeház egy magyar sziget volt egykor a még jobbára német Pest-Buda háztengerében. Pestmegyébőt in- tinit ki a magyar játékszín megalkotására irányult diadalmas mozgalom, melynek azután legnagyobb része volt Pest meg- magyarosodásában. Kiskőrösön született Petőfi. Fóthon hangzott el először a 'legszebb magyar bordal és Nagykőrös volt az ötvenes-hatvanas években az a hely. a honnan cgv egész tündöklő csillagrendszer vonult fel irodalmunk egére. Mi most .Jókait ünnepeljük, a legnagyobb magyar mesemondót, a legíiinemiényesebb költői fantáziát. a magyar Géniusznak világraszóló dicsőségét. De ebben az ősi székházban illik különösen megemlékeznünk arról is, hogy Jókai o megyei életnek kiváltságos költője volt. Legszebb regényei át- meg átvannak szőve a régi megyei élet. a táb- Iabiró világ, a megyeházi háborúskodások kedves romantikájával. Báró Eötvös József hires regényében korholta, megbélyegezte a régi rendi vármegye fattyúhajtásait. Vas Gereben a maga kedélyes csevegéseiben adoma és móka. elismerés és marasztalás közé vegyített sok gúnyt és némi torzítást is: de olyan művészettel, egyúttal olyan szeretettel senkisem festette a régi megyei életet, mint Jókai. És mi. a kik a változóit kor és az uj doktrínák közepette is szere- lettel csűrnünk a ré(/i vármecmc emlékein s fcntcirtani akarjuk nemes liaauománijait, mi az ő babérkoszorújába belcfonhatunk enu külön levelet: a meauél; elismerésének, keaireletének. csodálatának örökzöld levelit.

Köszönetét mond Pest vármegye nemes közönségének azért, hogy ünnepet ült irodalmunk egy halhatatlanának emlékére, abban a teremben, a hol visszhangot talált és fog találni minidig ennek a drága, szerencsétlen. halhatatlan magyar hazának minden keserve és minden dicsősége.

Lelkes taps után Pékár Gyula a Petőfi- Társaság nevében szólott Jókairól.

— Mintha csodát látnánk ma olt fönt — mondotta a többi között — a halhatatlanok csillagvilágában: a tündöklő Petőfi-, csillag mintha ma ikercsillaggá válnék, mintha Castorhoz Pollux szállna föl. Petőfihez testvérként Jókai csillaga illeszkednék oda. hogv a régi szeretet ikerfénvétől mind- kel le ifik égi valója csak annál ragyogóbbá legyen. Kettejük centenáriuma im‘ végre mégis csak egyesíti a barátokat a halhatatlanságban. A nagy elhivatottság percre szóló pontosságával születnek ők ketten: Petőfi és Jókai. Jönnek, az egyik a lobogó, hevesvérű Kiskunságból, a másik a mesemondó. csevegő Dunántúlról. Petőfire 49 előtt. Jókaira 49 után van szűkséa. Petőfi a harcok csalogányainak, a trombitáknak szava mellett vérrózsákéit tép le férfikebléről. Jókai pedia a szivéből nőtt czercatl- éjszakai mesefa czerszinii virúaait onlia nemzetére.

— Ma, centenáriumuk dicsőségében, ismét szüksége van rájuk a nemzetnek. Szüksége van a Jókai életet, reményt, egészséget. hitet adó szavára, de szüksége lesz a Petőfi trombitájára is. Petőfi után Jókai is ni iászületett, liooti mentsen és fölemeljen. Jelenését hódolva üdvözli a Pclőfi-Tár- saság nevében. (Lelkes éliemzés és taps.}

Rákosi Jenő, mint a J ókai-ce-den ár i uiu Emlékbizottság elnöke, beszélt ezután és ezeket mondotla:

— Jó ómennek, előjelnek tekintem, hogy ez első jelentős Jókai-ünnepség ebben a teremben folyik le. Lz a terem tele van terhes, nemes hagyományokkal, fényes., nagyszerű emlékekkel. Ez a vármegye min* dig példa volt és mulatta azt. hogy az or< száig érdeke milyen kötelességeket ró a vármegyékre és a többi I örvény lm lóság — primus inter pares — követlek a vármegyét azon az utón, amelyet inu’aUitt, meri

PesSvármeg^e Jókai-ynuepe.

— A hamis prótélálk és tertüzű nciysgok. - Hódolat a vármegyéknek. — Jókai szelleme. - A politika és az irodalom. —