Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
az az ut. a melvet megjárt. nemcsak a salát. de a nemzet utia is volt. Ez a várme- uac. nemcsak saidt érdekeit szolgálta, hanem mindig az orszúaos érdekeket, is szem előtt tartotta. — A maavar irodalom és a politika mindig szoros házastársi viszonyban voltak, de sohasem lehetett tudni, hogy mikor melyik a maszkul inam és melyik a femininum. Es hol az egvik terméken vitet te mos a másikat. hol a másik keltett ui életet az elsőben. Egyszor a politika eseményei szólaltatták meg az irodalmat, máskor az irodalom szózata szorította cselekvésre a politikát. Tanultunk egy szép mondást: ..Inter arma siloní Musae“. de a magyar múzsa sokszor átvette az arma szerepét. Mikor a fegyvert kiütik a nemzet kezéből, akkor a nemzet fegyvere mindig az irodalom. — fan egy meggondolás: az emberek azt gondolják, hogy a tudomány mértéke, mennyisége fejezd ki a nemzet kultúrájának nagyságát. Ez azonban csak részben igazság. A tudomány az egyeseknek, a válogatottaknak a területe. Az egésznek, a naau tömegnek. a nemzetnek meanemesi- lése a köttök dolga. A történettudomány azt tanítja, hogy Brutus egy köznapi uzsorás volt és megfoszt benőnket mindattól a nagyszerűségtől, példákéit! követni való jellemtől,, a melynek mi ismerjük őt. A nagy közösség számára nem az a történelem, a mit a történettudomány tanít, hanem a mit mi hiszünk. a mi bennünket összelömörit. ösz- szefoglal, a miben egyek vagyunk. Azután az előt’e elmondott beszédre utalva, azt mondta: — a felgerjedt tömeget könnyű neki vinni még a sziklának is, de Jókai egy levert, elcsüggedt nemzetet fegyverzett fel, hogy a mikor kell, vértezdhen harcba vehesse. — Hálás vagyok, hogy a vármegye ezt az ünnepet rendezte. Szeretném ünnepelni art a gondolatot, hogy ünnepelhessem a vármegyét. Ez a vármegye kifejezője a magyar gondolatnak, a magyar Géniusznak, a magyar érzésnek. Benne inkarnáló- dik a magyar szellem, a melyet terjesztenie kelt a mcauének. a tanulómnak és az iskolának. Es ha ez a szellem teljesen ót fög halni mindenkit, akkor fel fog emelkedni cz‘a nemzet oda, a hol mindnyájan látni kívánjuk. fiú kosi Jenőnek tapssal többször megszakított beszédét lelkes ováció követte. Agorasztó Tivadar alispán köszönetét mondott a szónokoknak a vármegye közönsége nevében és indítványára a beszédeket jegyzőkönyvben is megörökítik. Az ünnepség befejezéséül a közönség a Himnuszt énekelte cl. A mlnisiierelnflk beszédnek Halasa. — A passzivísták értekezlete. — Belliién István erűi miniszterelnök tegnapi hatalmas beszéde nem téveszielte el hatását egvik irányban sem. Az egységes párt már a beszéd alatt és utána tagadhatatlanul összeforrott abban a tudatban, hogy a Bethlen állal lefektetett irányelvek valóban a párt jövő útjait szabták meg teljes határozottsággal. A párt tagjai ma is a legnagyobb elismeréssel és lelkesedéssel állapították meg. hogy ez a nagy koncepció magának a pártnak jövője. A kormányt támogató keresztény pártban szintén mély hatást telt a ííiiniszfer- ehiök beszédének határozottsága. E pártban néni osztják ugyan a miniszterelnöknek a választójogra nézve vallott felfogását. de teljes megnyugvást költött, hogv c tekintetben a miniszterelnök még saját pártjában is a vélemény szabad megnyilvánulásának nyitott továbbra is utat. A mérsékelt ellenzék véleménye a beszédről alapjában véve szintén elismerő. Nemcsak annak komoly hatását ismerik el, de a koncepciót is. Természetes, hogy a liberális mérsékellek éppen a liberalizmus mai erejéről s a radikal izmushoz valló viszonyáról szóló megállapításokat nem fogadják el s fenlarljúk kifogásaikat a kormányzat ellen. A demokratikus ellenzéki blokk intéző bizottsága ma este a középponti demokrata körben ülést tartott, a melyen főképpen Bethlen István gróf miniszterelnöknek az egységes pártban tegnap mondott beszédével foglalkoztak. Az ülésen elhatározták, hogy csütörtökön estére értekezletre hívják össze az ellenzéki pártszövetség tagjait, hogy a miniszterelnök beszéde dolgában és egyúttal a passzivitásban álló ellenzék jövő magatartására nézve érdemben állást foglaljanak. Értesülésünk szerint Szilágyi Lajos • további passzivitásra izgatja a szövetséget, sőt arra akarja rábírni a blokk tagjait, hogy a mostani nemzetgyűlés ülésein egyáltalában ne vegyenek részt és minden lehető erővel a nemzetgyűlés föloszlatását és er. uj választás elrendelését provokálják. Szilágyi azt bireszteli, hogy az általa képviselt szélsőséges álláspontnak a hivei egyre szaporodnak, más értesülésünk szerint azonban ennek éppen az ellenkezője az igaz, mert a radikális ellenzéknek legtöbb tagja inkább a parlamenti békére hajlik. Holnap egyébként Kispesten ellenzéki vacsorát rendeznek, a melyen Szilágyi Lajos készül újabb támadásra. Csütörtökön Vasúti szerencséik — A berlin—kölai vasúti vonaíoa k szörnyethalt, 59 megsebesült. — Bei, három halálos sebesüléssel. — A sürii köd. úgy látszik', nem elégszik meg azzal, hogy Londont a hatalmúba keríti. A szigetországból ellátogat a kontinensre is és ma egész napon át bennünket is szerencséltetett. Nálunk, bála Istennek, semmi bait sem okozott, csak a vonatok szenvedtek jelentéktelen kiesést. Németországban azonban és Belgiumban vasúti szerencsétlenség lett a sürii köd következménye és nevezetesen a németországi vasúti összeütközés végzetes lett esv személyvonat nagyon sok utasára. A katasztrófáról a következő esszeni távirat szól: Ess.oen, jan. 13. rÁz esszeni birodalmi vasutigazgatóság közli: A 10. számit D-vonat ma reggel 1 óra 20 perckor belerohant a lisrixei pályaudvaron veszteglő 230. számú szcméluvo- natba. Az összeütközés alkalmával sűrű köd volt és nagy sötétség. A katasztrófa helyén 2.1 halolt és 59 sebesült maradt. Az utóbbak közül I I súlyosan és 2 halálosan sebesült meg. Jóllehet a D-vonat. a melynek' Herne állomáson menetrendszerűen meg kellett állania, c miatt svors menetsebességét már csökkentette is. az összeütközés olyan erős volt. hogy u személyvonat legutolsó vagonjai teljesen egymásra futottak föl. E kocsiknak tizenkét utasa annyira összeroncsolt testtel terült cl. hogy csak nehezen lőhetett irományaikból szc- | mőluazonossáaukat megállapítani. A rom- I A Roboz-tesívérek hazaárulása pőre, — Csilléry András, Friedrich István és Yáry Albert horonaügyész-heiyettes kihallgatása A Roboz-tesívérek hazaárulást pőrében ma megkezdték a tanúkihallgatást: Az első tanú Csilléry András volt, a ki az elnök ama kérdésére, hogy tud-e valamit arról, hogy a íloboz-tcsivérek a kormány erőszakos eltávolítására törtek cs román fegyveres erő támogatásával a kormány működését megakadályozták, a kővetkezőket válaszolta: — A Pesti Elet szerkesztőségében annak idején gyanús elemek gyülekeztek, a melyek összeköttetést tartottak fenn a románokkal. Az volt a tervük, hogy puccsszerűen letartóztatják a Friedrich-kormány tagjait, Fried riebet pedig meg akarlak gyilkolni. Román tisztek be is hatoltak a miniszterelnöki palotába. A Koboz-testvéreket akkor fogtuk gymuha, a mikor rágalmazó cikkeik napvilágot láttak lapjukban. Arra azonban nem emlékszem, hogy ebben az erőszakos fellépésben Robozékuak milyen szerepük voll. A románok csak abban az esetben voltak hajlandók a sajtótermékek megjelenését megengedni, ha a liberális lapoknak megjelenését is megengedik. Erre azonban mi nem voltunk hajlandók, mire a románok a többi sajtótermék megjelenését nem engedték meg. csak a Pesti Eleiét. A Pesti Elet mögött ugyanazok ;z elemek bújtak meg, a kik a régi forradalmi sajtót képviselték. Az elnök felolvassa Csilléry Andrásnak 1923-ban telt vallomását, a mely szerint Csillérynek hivatalos tudomása volt rrról, hogy Robozék a románokkal összeköttetésben állottak a kormány ellen irányuló cselekményekben. Biztos tudomása volt a kormánynak, — vallolta akkor Csilléry — hogy a szocialisták és a kommunisták a románok támogr fásával puccsot terveztek a kormány ellen. A magyar kormány kénytelen volt Gordon angol tábornokhoz fordulni védelemért és az olasz és amerikai ügyvivő segítségét kérte a románoknak a kormány edlen tervezett erőszakos fellépésével szemben. Miskolczy Ágost dr. királyi ügyész ama kérdésére, hogy voltak-e olyanok, a kik nyit lm kimentek az utcára izgatni a kor- mány ellen, Csilléry azt feleli, hogy egy alkalommal ezek az elemek a románok védelme alatt gyűlést tartottak a Vigadóban. A gyűlés résztvevői a szociáldemokrata és demokrata' pártalakulatokhoz tartoztak. A kormány elleni bupogatás lállialó feje Iloboz Imre és Roboz Béla voltak. A védő (Csilléryhez): Ön és Friedrich erőszakosan, a románok segítségével puccsszerűen távolították cl a Pcidl-kormányt? Az ügyész tiltakozik ennek a kérdésnek v
