Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
6 Ok KecH, 1925 mSrcíus ti. A cseh kormány kiélezi a felekezelek ellen megindított küzdelmet Céltudatosan halad az egyház és állam szétválasztása felé. — Saját tudósítónktól. — Prága, mire. 16. ■ A Ceske Slovo értesülése szerint az ünnepek szabóig ozására vonatkozó törvénv- iava.datot még e hét folyamán elintézik. E törvényt haladéktalanul követni fogja a felekezetek eevmásköti viszonyát rendező törvény javaslat, valamint töhb olyan tör vénvtervezet. nmelv az - * '-oknak az államtól elválasztása ont áll össze! unó és ben. A felekezetek egvmásközti viszonyát rendező törvényt, meíev Csehországban. Morvaországban és Sziléziában már érv'-vben van. most kiterjesztik a Felvidékre és az Erdős-Kárpátok vidékére is. A törvényjavaslatot március 31-én a parlament tavaszi ülésszakának első ülésén terjesztik be. A törvény javaslat kidolgozásával az egységesítő minisztériumot bízták meg. mert a kérdésnek eavescsesitő jellege van. Mindenekelőtt arról szó. hosv az egvik egyházközségből való t-Uépést és a másik ----’'áz kötelékébe való V>»Iér>é«t többé m inden nemzeti vonásával megvan Jókaiban, aki maga sem egyéb, mint a teremtés egy virtusa. Március 15-ikéveü kapcsolatosan megemlékezett Bársony István Laborfalvy Rózáról, akivel ezen a napon találkozott Jókai először és aki azután nemtője lett a halba* tatlan költőnek. Bársony István beszéde után Pékár Gyula rászálló szavaira József Ferenc főherceg vette kezébe a serleget és ünnepi emelkedettségei szólt Jókairól. nem a lelkésznek kell bejelenteni, hanem clcaendő a volitikai hatósáanál való eau- ; szerű bejelentés. * A cseh kormány félhivatalos lapjának j bejelentéséből nyilvánvaló, hogy a Svehla- ! kormány, amelynek ma is tagja a miniszterelnököt is gyakran helyettesítő Monsignore Sramek, a katolikus pap, tovább halad azon az utón. amelyen megnyirbálja a törvényesen bevett felekezetek, első sorban a katolikus egyház évszázados jogait. A felvidéki püspökök ismretes pásztorlevelét alkalmas ürügynek használják fel arra, hogy kimélyitsék az állam és az egyház közöt régebben csak lappangott ellentéteket, amelyek végeredményben a teljes elválasztáshoz fognak vezetni. A felekezetek egymás közti viszonyát szabályozó törvénynek a Felvidékra és az Erdős-Kárpátok vidékére való kiterjesztése is azt jelenti e Magyarországtól elcsatolt részek katolikusainak, hogy rendelkezései érzékenyen sújtják őket az egyházi és kulturális téren szerzett jogaikban. M felszőiamtási bizottságok megkezdték m. 7t keresetit "öv eke lem és vagyonadó mdsodfofcu meg- áSSapitása a ke viheti fetsz.úiamtdsi bizottságok feladatat - Mzok a fellebbezések kerülnek a bizottságok elé» amelyekben a revízió nem vezetett megnyugvásra. Nagy szükség van a bizottságok méltányosságára és belátására. linef Ferenc fíüeresg eiMása Jóitai iir ua liitgrceil eiaiad teralsísáré! ft FeíöU-Társaság löhai-iinoeps. — ft JúHal-szoba ísíapatása a Petőfi Házban* — Sajót tudósítónktól. — A Petőfi-Társaság vasárnap délelőtt tartotta a Magyar Tudományos Akadémia diszlermében XLIX. nagygyűlését, melyet teljesen Jókai emlékének szentelt. A díszteremben igen nagy közönség gyűlt össze. Megjelent József királyi herceg. akit az ünnepi előadás kétszeresen érdekelt, mert fia. József Ferenc főherceg is szerepelt a műsoron. Pékár Gyula elnöki megnyitó beszéde után. amelyet lapunk tárcarovatában közlünk. Száván Gyula főtitkár beszáipolt a Társaságnak elmúlt évi működéséről. •^eáVay eípáreniáftá Szabó Endrét, maid Ítészéit az uj tagokról, Bartóky József, Gáspár Jenő, Balázs Árpád és Keménv aiyörgyről és megemlékezett a 70 éves iub.láns tagokról. Jakab Ödönről és Bárczy Istvánról. Ezután közölte. hogy kik nyerték el a Társaság nagv dijait: a Petőfi-nagydijat Vargha Gyula, a Jókai- nagydijat Bársony István és a Tőzsde- nagydijat Császár Elemér nyerte el. Jakab Ödön a „Jókai“ cimü hatásos költeményét olvasta fel. Utána a felolvasó szádét József JxAtenc királyi herceg foglalta ój. Jókai és nagyapám cimü hangn- latos rajzban léirta nagyatyjának, néhai József főhercegnek és Jókainak érintkezésről azokat az emlékeket, amelyeket a főhercegi család őriz. — A minap egy levelet kaptam, — kezdte fölolvasását, egy áldott jólelkii öregasszonytól, aki az alcsuti magányában is az országgal érez és együtt akarja csendben megünnepelni nagy mesemondónknak 100 éves születésnapját. Kedvesen emlékszik a régi boldog időkről és ezt Írja: Jókai többször volt nálunk, úgy Alcsuton, mint Fiúméban. Bámulta és élvezte jó nagyapával a szép kertet, s kilátást és a kék tengert. Aztán eljött hozzánk az alcsuti szüretre is. Együtt szedtük a szőlőt, kint főztük a zsiványpecse- nyét. Jókai túl paprikásnak találta a gulyást. Ittuk a mustot és utána jártuk a csárdást cigányzene mellett, este pedig magyr.!- nótákat énekeltünk neki. — Nem ismertem, csak emléke él ősi otthonunkban, családunk hagyományaiban. Sokszor és sokat beszéltek róla Al- csuton. Vészes nyári időkben, a bolseviz- mus alatt olvastam látomásait, a Jövő század regényét, ahogyan ő képzelte és ahogyan ő szerette volna a boldog és a nagy Magyarországot. Gondolataiban annyi vigaszt és reményt találtam. — Sokat bolyongtam a nehéz napokban a szép alcsuti parkban. Sok minden beszél ott két nemes ember nemes baráti viszonyáról. Mindkettő igaz magyar ember volt és igy találkozhattak. Gyakran járták az alcsuti kertet és itt cserélték ki gondolataikat. Jókai is a 1 egszeretet teljesebben emlékezik meg az együtllótekről. ■— 'Azt hiszem sokszor esett szó köztük ü nehéz 48-as időkről, hiszen mindketten kortárvdij voltak azoknak a napoknak. Beszélhettek azokról az időkről, amikor 'József nádor még élt. Fi'd-v-an nagy szeretettel mutatta najp " -> r,sóikat az első fákat, melyeket még n ültetett Hiszen nagy munka volt z, a pusztából egy virágzó birtokot és egy csodás keretet a semmiből előteremteni. Meg akarom mu- 1 tatni, hogy a magyaroknak mindenre van eszük, hiába rágalmazták meg őket, ezt mondotta a palatínus és ezt vallják az ő ivadékai is. Itt lelkes éljenzés szakította egy pilláimra félbe a felolvasót. Leirla Jókainak az alcsuti szüreteken való vendégségét, ott idézése érdekes momentumait, majd igy fejezte be poetikus szépségekben gazdag előadását: A királyi herceg után még Hegedűs j Sándor beszélt, mint a Jókai-család egyetlen jelen,lövő tagja. Tömörij Jenő beszéde végén felolvasta azt az ódát, amelyet a királyi fenség annak idején Kecskeméten irt anyjához, Auguszta királyi hercegasszonyhoz. Csajthag Ferenc, a Budapesti Hírlap főszerkesztője a megválasztott tagok nevében szóit és köszönetét mondott a maga megválasztásáért, azért a kitüntetésért, mely személyében az egész újságírást érte. Elmúlt idők emlékeit idéztem: Lehanyatlott nap utóégéseit, az esetleg bucsu-pirka- dása. Az idők örvényes tengerében egy-egy megmaradt szírt áll magában. Mik az emlékek? Elmúlt emberek egyéniségének maradványai. Elmúlt egykori világrészek legmagasabb hegyorma. Levél fekszik előttem, áldott öregasszony kezeirása. Ez a kéz még kezet fogott a mesekirállyal. Ez a kéz idézte bennem föl az emlékezés gondolatait, így akartam letenni szerény szavakban de igaz szerettei családunk egy kis babérágát a nagy Jókai emlékezetére. A közönség percekig tartó tapssal és éljenzéssel adott kifejezést tetszésének. Juhász Gyula „Ének Jókairól“ cimü költeménye után Császár Elemér Jókairól irt irodalmi méltatását olvasta fel. végül pedig Hettyeg Aranka, a Nemzeti Színház művésznője A szigetvári vértanukból adott elő részletet: Az „Anna“ monológját és Szelim- nek adott válaszát. A tragikai művésznő előadása teljessé tette az ünnep halasát és ezért méltán járt ki neki a közönség elragadtatásának kifejezése. Ezzel az ünnepi ülés végétért. * A Pelőfi-Társaság tagjai tegnap délben a Dunapalotában ünnepi lakomára gyűlitek ősze. A lakomán, amelyen megjelent József Ferenc királyi herceg először Pékár Gyula emelkedett szólsára és .lkaival való első ta- lákozásáról melékezett meg . Beszédében hangsúlyozta, hogy Jókai szerint a Petőfl- Társaságnak legfőbb célja a fiatal Írók és költők fölemelése, fölfedezése kell, hogy legyen. — Mi, — mondotta Pékár — ma Is az öreg Jókai intenciinak megfelelően uj költői teehtségct fedeztünk föl József Ferenc királyi fenségben. A magyar irodalomban uj segítőtársat nyertünk, a dicsőült József nádor ivadékából egy uj poétát üdvözlüuk. Az ünnepi serleg^meiö Bárson” István volt. — Jókaiban — mondotta — a valótlanság, az aránytalanság, a szertelenség nem egyéb, mint virtus. Magyar virtus, mely — Saját tud' A kereseti adó, valamint a jövedeleméi vag3ronadó elsőfokú kivetése ellen benyújtott felebbezések elbírálása tudvalevőleg a felszólamlási bizottságok hatáskörébe tartozik. Az 1924. évre szóló kivetésnél egy uj, közbenső elintézési módot léptettek életije, a revíziót. Azokat az adózókat, akik felebbezést adtak be, lehetőleg szakmák szerint csoportosítva beidézték a kerületi adófelügyelőségekhez, ügyüket átvizsgálták és ennek eredménye gyanánt sok ügyben revízió formájában uj határozatot hoztak, minek folytán a fél visszavonta a fellebbezését és az uj elsőfokú határozat jogerős lett. Általában csekély engedményt nyújtott a kincstár, sőt sok ügyben az előadó meg tudta győzni az odózót. hogy az elsőfokú határozat — főképpen a másokra kivetett adókkal való összehasonlítás folytán — nem is olyan kedveződen, amilyennek hitte és rátudta beszélni a panaszkodó adózót, hogy ne kívánja az adó leszállítását, hanem vonja vissza a felebhezését. Akár engedménnyel, akár engedmény nélkül, sok ügyben valóban létrejött a jogerős megállapodás és igy csak azok a fellebbezések kerülnek a kerületi felszólamlási bizottságok elé, amelyeket a revíziós eljárás során nem lehetett a fél és a kincstár kölcsönös megnyugvására elintézni. A felszólamlási bizottságok néhol már meg is kezdték a tárgyalásokat, a legtöbb helyen azonban a mostani napokban indul meg a munka. A legtöbb ügyben, amely a bizottságokat foglalkoztatni fogja, valami íven nehezebb kérdés elbírálására kerül a sor. mert hiszen kellett, hogy valami megakadályozza a revízió során a jogerős megállapodás létrejöttét. A kincstári hatóságok általában az első fokon kivetett adók összegének csak bizonyos csekély százalékát akarták — indokolt eset- bon — törölni, ha tehát a fél nagyobb mértékű csökkentést kivan, akkor az ügyben a felszólamlási bizottság belátására kell appellálnía. A revízióval el nem intézett ügyekben minden fellebbezőt, aki idézést kért, meg fognak idézni a bizottság elé és ott szóbeli tárgyalás után fog a bizottság határozni. A felszólamlási bizottságoknak kényes és nehéz feladatuk lesz, mert az eléjük kerülő ügyekben az 1923-as konjunkturális év eredménye alapján kell határozniok. De mi minden történt azóta! Sok adózó, akinek 1923-ban még nagy jövedelme voll, azóta többé-kevésfabé tönkrement és ma alig tud megküzdeni a gazdasági válság 1923-ban szerzett jővedelem összegében jelöli meg és annak, aki az adókivetés nehéz kérdésében határoz, voltaképpen nemi is szabad arra gondolnia, hogy mi történt azóta Emlékeztetni kell azonban arra, hogy az előbbi érdemleges adókivetésnél az 1920-as év eredménye alapján kellett volna az adót megállapítani, de a korona rom Sása következtében úgyszólván mindenütt valorizált összegekben történt az adóztatás. Akkoriban a felek hiába erőlködtek, hogy 1920-ban mennyi volt a pontos jövedelmük, a későbbi eredmények mégis nagy hatást gyakoroltak az adó összegének megállapítására. Most bekövetkezik az ellenkező folyamat, mert a legtöbb adózó az 1924-cs, sőt az 1925-ös évben szenvedett anyagi csapásokkal hozakodik elő és az adó csökkentését kéri még abban az esetben is, ha a megállapítás alapja gyanánt megjelölt 1923-as jövedelem összege megfelel a valósgnak. Az adózó polgárság érdekében nagy szükség van arra, hogy a felszólamlási bizottságok méltányossága és belátása érvényesüljön és tartózkodás nélkül csökkentessék a túlzott összegekben kivetett adó. Az elsőfakon megállapított adók megfelelő csökkentését kétségkívül megnehezíti az adók eredeti összegének túlzott magassága. A másodfokú megállapítást ugyanis októl. — • arányba állítják az elsőfokú kivetés összegével. A felszólamlási bizottságoknak azonban lul kell magukat tenniük ezen a korlátozáson, mert az aranykoronaértékben kivetett adó véresen komoly dolog, itt valóban az exisztenciáról, az utolsó falatról van szó. Az államnak nemcsak az egyenesadókból van bevétele és az egyéb bevételek az előirányzott összegeket meghaladták. A költségvetés számjegyeit tehát nem befolyásolhatja az adók összegének leszállítása. Mindenki tudja, hogy a vám és a forgalmi adó sokkal több bevételt hajt az államnak, mint amennyire számítottak. A vámot és a forgalmi adót ugyanaz az adózó közönség fizeti, amely most az egyenes adók csökkentését kéri a felszó- lamlási bizottságoktól. A polgárság tagjaiból alakított felszólamlási bizottságok nagyon fontos közjogot gyakorolnak és szavuknak a mai nehéz gazdasági helyzetben rendkívüli súlyúk van. Dr. Szilágyi Jenő. Lombardiában együtt sztrájkolnak a íasciszta és szocialista fémmunkások. Róma, rnárc. 16, Felső-OIaszországban a fémmunkások sztrájkja következtében több mint 100.000 munkás hagyta abba a munkát. Olaszország legvirágzóbb gyárai zárva állanak. A sztrájkot tudvalévőén a fasisztaszervezetek mondották ki, amelyek vezetője Rossoni kijelentette, hogy a fasiszták támogatták ugyan a bolsevista veszedelemmel szemben a gyárosokat, de ez nem jelenti azt, hogy a munkások a gyárosok kényére lennének kiszolgáltatva. A szocialista szervezetek felszólították a szocialista munkásokkat. hogy ők is csatlakozzanak a sztrájkhoz. Ennek eredménye az, hogy a sztrájk tegnap olyan méreteket öltött, amire még nem volt példa, amióta a fasiszták vannak uralmon. A kormány szükségesnek látta közbelépni és Fo- dorzoni miniszter fogadta a gyárosok képviselőit, akikkel megvitatta, mikép lehetne a megegyezést biztosítani, mielőtt további bonyodalmak támadnának. A fasisztaszakszervezet vezetősége tegnap délután ultimátumszerű levélben értesítette a lombardiai gyárosokat, hogy ha követelésüket nem fogadják el hétfőig, akkor mozgalmukat még szélesebb alapokra helyezik. Milánó, märe. 16. A lombardiai fémgyárosok és a fasiszta szakszervezetek képviselői megegyezésre jutottak, melynek értelmében utasításokat adnak arra, hogy Lombardiában szüntessék be a fémipari sztrájkot, a többi tartományokban pedig hagyják abba a sztrájk- aqitációt. Török sorkatonaság megverte a lázadó kardokat. Angora, márc. 16. A Tigris két partján tanyázó felkelőbandákat Diarbekirböl elindult sorkatona- osztagok megverték és visszaszorították. Máshonnan nem jelentenek újságot. Said sejknek, a felkelők vezérének egyik fiáit Vartonál harcban megölték. t
