Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

6 mí. március í7. kedu B.H. Buenos Ayresben egy anarchista merényletet tervezett a walesi herceg ellen A merénylőt megölte az Idő előtt felrobbant bomba, amelynek még két halálos áldozata van A katolikus háziasszonyok moz­galmat indítottak a cse­lédek képesítéséért A cseléd, aki a régi jó világban, sok he­lyen fél ig-meddig családtagnak számított, most ismét az érdeklődés központjába került a háziasszonyok körében. Egyidobén „ház­tartási alkalmazott“-ra módosították a nevét, de ez a megjelölés épp úgy nem vált be, mint ahogy hiába tiltakoztak egyesieík a „pa­raszt“ elnevezés ellen. Ma tudjuk, hogy egyik megjelölés sem megalázó. Most a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége, amely évtizedeik óta foglalkozik a cselédkérdéssel, ankétet tartott egyrészt a esdédképzés elősegítése ügyében, másrészt pe­dig a cselédtörvény — véleményük szerint — elavult rendelkezéseinek megváltozásáért. A szövetség részéről ezt közölték a Budapesti Hírlap munkatársával: — Amióta a megváltozott viszonyok foly­tán a háztartások fontos közgazdasági té­nyezőkké váltak, nem lehet érdektelen, hogy miként látják el a cselédek a háztartási mun­kát és ezzel kapcsolatosan nem túlzás arról beszélnünk, hogy a cselédeket megfelelő kép­zésben kellene részesíteni, hogy hivatásukat jobban betöltsék. Minden hivatásra, így a cselédpályára is készülni kell. Felfogásunk szerint már az ismétlő iskolákban különös gondot kellene fordítani a tanulóiknak a ház­tartási munkákban való elméleti és gyakor­lati képzésére. Cselédkép aő iskolákat kellene felállítani, de addig is, amíg ez megtörténik, átmenetileg úgy lehetne megoldani a prob­lémát, hogy bizonyos úgynevezett „mester- vizsgát“ letett hölgyek vállalkoznának, a cse­lédoktatásra. Gyakorlatban úgy képzeljük el, hogy e mestervizsgát tett hölgyeknél a cseléd kisebb fizetés mellett egy ideig megfelelő ki­képzésben részesül s aztán egy ’háziasszony- bizottság előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tenne. A csölédképző iskola pedig a minden­napi életben szükséges elméleti ismeretek mellett a háztartásban lévő teendőkre taní­taná ki a cselédet. Sőt foglalkozunk azzal a gondolattal is, hogy az iparostanonc-iskola mintájára kétéves háztartási iskolát állíta­nánk fel, még pedig olyan beosztással, hogy hetenkint kétszer este öt órától hét óráig fog­lalkoznánk a cselédekkel. — A cselédtörvény reviziójával kapcsolato­san javaslatokat dolgoztunk ki, amelyeket az illetékes tényezők elé akarunk terjeszteni, hogy a mai élet kivánalmainak megfelelően bizonyos reformok megvalósuljanak. Tisztázni kellene elsősorban azt, hogy ki lehet cseléd, illetőleg ki jogosult cselédkönyv váltására. A kölcsönös felmondási időt négy hétben kellene megálla­pítani. írásbeli szerződésben kellene tisztázni a napi munkaidő hozzávetőleges tartamát. Vé­leményünk szerint két szabad délután kel­lene engedélyezni a cselédeknek, továbbá zavartalan ebédidőt, másrészt biztosítani azt, hogy a vasárnapi és ünnepnapi istentisztelete­ken a reggeli órákban résztvehessenek. Éves szolgálat után szabadságidőt kellene engedé­lyezni a cselédnek. A szerződés megkötésére természetesen leétheti próbaidő után kerülne sor. Annyira fontosnak tartjuk mindezeknek a kérdéseknek a megoldását, hogy ebben a hó­napban újból értekezletet tartunk, amelyen ismét megvitatjuk a csclédképzés kötelezővé tételének gyakorlati megvalósítását. Szegcdy-Maszúk Aladárné, a szövetség el­nöke ezt közölte a mozgalomról: t— Huszonkét esztendeje foglalkozik a szö­vetség a cselédek ügyével és így megvan a jog­címünk ahhoz, hogy tapasztalatainkat az ille­tékesek elé terjesszük. Mi nem törvényt aka­runk természetesen előkészíteni, hanem- csak hozzászólni a cselédek ügyéhez. Tisztában, va­gyunk vele, hogy a háziasszonyoknak bizonyos áldozatokat kell hozni, de ne feledjük el, hogy ma rengeteg bosszúságot szenvednek éppen a háziasszonyok, mert teljeseit tudatlan leányok kapnak cselédkönyvet, akik úgyszólván hasz­nálhatatlanok. Régen átmeneti állapotnak te­kintették a eselédsorsot, ma azonban a. gazda­sági viszonyok úgy alakultak, hogy ezt hivatás­ként fogják föl s egyesek egész életen át cse­lédek maradnak. Spanyolországban megszűnik a cenzúra MADRID, márc. 16. A spanyol kormány elrendelte, hogy már­cius 22-én szüntessék meg Spanyolországban a sajtócenzurát. E naptól kezdve visszaállítják egész Spanyolország területén az östzes alkot­mányos garanciákat,. Vásárolhat Sünéi — fánál, de jó wunäHMfc IV.. Knmcrnaycr Kiroly-u. I. (Csakis a Központi Városház épületében.) — Paplanok csekély (jyári hibával. Régi dunyháját pehelypaplanná átdolgozunk BUENOS AYRES, márc. 16. A walesi herceg ellen, mint egy időelőtt be­következett bombarobbanás folytán kiderült, szombaton merényletet akartak elkövetni. A fő­város egyik fő útvonalán már felsorakozott a közönség, amely a brit kiállítás megnyitására induló angol trónörököst akarta üdvözölni, ami­kor hatalmas detonáció ejtette rémületbe az embereket. Egy villamoskocsi egyik; utasa le­szállás közben véletlenül földre ejtitt egy kis csomagot, amelyben bomba volt s mély ször­nyű pusztítást vitt véghez a közelben tartózko­dók sorában. A csomag tulajdonosa, továbbá két utas, — köztük egy asszony — szörnyethalt, öten súlyosan megsebesültek. A rendőri nyomozás' megállapította, hogy a bomba tulajdonosa az angol trónörökös ellen merényletet akart elkövetni. Anselmo Pierretti olasz anarchista volt a szörnyethalt bombát szál­lító utas és úgylátszik, ő akarta a merényletet végrehajtani. A rendőrség csak huszonnégy órával a bombarobbanás után közölte a részle­Széktoglczló a Petőfi-Társaság helikoni ünnep Vasárnap délelőtt az Akadémia dísztermé- bet tartotta meg évi nagygyűlését a Pctőfi- Társaság. A díszterem zsúfolásig megtelt, ott volt József királyi herceg, Herczeg Ferenc, Izsépy Aladár tábornok, Wlassics Gyula báró, Almásy László, Liber Endre, Nemes Antal, Némethy Károly, Bafj'ay Sándor, Gabányi Árpád, Papp Károly és mások. A naggyűlést Pékár Gyula elnök nyitotta meg. Az elnöki megnyitót lapunk tárcarövá- túban közöljük. A zajos tapsokkal fogadott beszéd után Lampérth Géza főtitkári jelenté­sében hódolt március tizenötödike, Petőfi, Jókai és a márciusi ifjak emlékének. Megem­lékezett a Petőfi-kultuszról. Elparentálta az elhunyt tagokat: Vass Józsefet, Szabolcsba Mihályt, Jakab Ödönt és Szemere Györgyöt, üdvözölte az újonnan megválasztottakat. Né- gyesy Lászlót és Takáts Sándor tiszteleti tógá­kat, továbbá Baja Mihály, Harsányi Zsolt és Harsányt Lajos rendes tagokat, valamint Kö­rösi Albin, Kiss Ferenc és S. Gigmtc kül­tagokat. Ezután Kozma Andor „A diadalmas“, „A sir a szigeten“ és „Téli bolyongás“ című nagy­hatású új költeményeit olvasta fel. Ezután következett a tárgysorozat nagy érdeklődéssel várt pontja, József Ferenc ki­rályi herceg székfoglalója, melynek címe „Részletek a Kolumbus című drámából“. A dráma részleteinek felolvasása előtt így szólt a királyi herceg: — Szemelvényeket mutatok be székfogla­lómtól, ennek a témája Kolumbus. Az ő uta­zása a semmibe, az ismeretlenbe és alakja úgy áll előttem, mint a nagy ismeretlennek a megkísértetője, mint a sorsnak bátor ki­hívója. Miért választottam éppen az ő sze­mélyét,? Síért ő a középkor és újkor küszö­bén álló nagy küzdőszellem, a mindenkitől félreértett, a mindenkitől kigúnyolt, aki vé­gigkilincselte egész Spanyolország minden hi­vatalát, beléősziilt ebbe a kilincselésbe és végre egy ferencrendi atya megértő szíve révén eljut Izabella királynéhoz, aki világra­szóló nagy tervét megérti. Végre három ro­zoga hajót adnak neki, nagyrészt kalandorok veszik körül és ezekkel a megtört exiszten- ciákkal indul a végtelennek. A végtelennek indulni annyi, mint a lehetetlen megkísérlése. A lehetetlenből pedig lett föld és lett világ- kultúra. — Kolumlrasnak sorsa — folytatta — any- nyira megragadó és a magyarságot példázza. Mi magyarok is, ma a lehetetlen előtt állunk, mindenki azt kiáltja felénk, ha élni akarunk, hogy lehetetlen, ha terjeszkedni akarunk, hogy lehetetlen és ha igazságot akarunk, hogy az is lehetetlen. Kolumbust én a magyar szenvedésből írtam ki és magyar lelkem vá­gyaiból álmodtam meg. Mi is a kor nagy ten­gerén hajózunk, az eljövendők felé mi is meg­kísértjük a lehetetlent. Ezután felolvasta a királyi herceg a dráma Elölumgját, amely így kezdődik: Bősz tengerek bátor hajósa te, Ki szembenéztél a nagy semmivel, ' Vízre léptél szikla Péter-hittel, Te, ki az égő hitkeresztet tokét, nehogy megzavarja az ünnepségeket Megállapították, hogy Pierretti egy Cordová- ban lakó olasz anarchista. A rettenetesein szét­roncsolt holttest ruhájának zsebeiben lazító röp- iratoknt találtak. Argentína fejedelmi vendége ellen tervezett merénylet az egész fővárosban és az egész köz­társaságban óriási felháborodást keltett. Bár a hatóságok igyekeznek a merénylet jelentőségét csökkenteni, mindazonáltal fokozott elővigyá- zati rendszabályokkal igyekeznek megakadá­lyozni a merénylet megismétlődését. Az egész buenos ayresi rendőrséget állandóan készenlét­ben tartják s az elmúlt éjjel külön rendőrőrjá­ratok cirkáltak a kereskedelmi kamara palotá­jához vezető utcákon, miután a kamarában az elmúlt éjjel adott banketten a walesi herceg is jelen volt. A lapok jelentése szerint a walesi herceg a robbanás ellenére is egészen szabadon jár-kel a városban s mindenütt igen melegen ünnepük. ^#3^ nagygyűlésén — Júniusban lesz Alcsuthon Ólomlelkü, dinolt óceánra vitted: Állsz előttem: bennem ihleted. Bátor hajósa te a kornak, Benned ős varázsigéi forrnak, Isten-akarások teremtési égnek, Orcád hosszan fölemeled égnek, Várod korszaludkotó lépésed indulását, Vitorláknak pattogó bontását. V királyi herceg ezután részleteket olvasott föl a drámából. Pékár Gyula intézett tagavató beszédet a királyi herceghez, akiben a mindig magyar érzelmű Palatínus-családnak magyar szellemű, kiváló képviselőjét üdvözölte. Lampérth Géza nagy tetszés közben költe­ményeket olvasott föl, amelyek közül a Szép­ségverseny címűt mai lapunkban közöljük. Ezután Császár Elemér felolvasta ünnepi ta­nulmányát a százéves Csongor és Tünde zene játékról. Beszélt arról a hatásról, melyet Shakespeare gyakorolt Vörösmartyra, noha a két dráma között legcsekélyebb hasonlóság sincs. Bizonyos, hogy Shakespeare varázsereje fakasztotta föl Vörösmarty lelkében a költé­szet gazdag forrását, de bizonyos, hogy annak kristálytiszta habjai a maguk erejéből szök­tek föl. Előadását azzal fejezte be, hogy a darabban a szív mélyéből feltörő érzelmek adják meg a Csongor és Tünde igazi jellegét, ez teszi a mesedrámát emberi drámává és egyben a magyar költészet egyik remekévé. Gyökössy Endre költeményeket mutatott be, majd Balta Ignác felolvasta Magyar írók Itá­liában című tanulmányát, ismertette azt a nagy lendületet, melyet Mussolini alatt a ma­gyar irodalom megismerése vett Olaszország­ban. Ez a lendület Berzaviezy Albertnek a Dúcénál tett látogatása alkalmából indult meg. A felolvasás után Pékár Gyula két távira­tot olvasott föl. Az egyiket a magyar nemzeti üunop és Bállá Ignác felolvasása alkalmából a milánói magyarbarát oh-szok társasága kül­dötte, a másikat pedig a milánói magyarok. A nagygyűlés végén Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház művésze, a Petőfi-Társaság kültagja elszavalta Petőfi Talpra magyar!, Szeptem­ber végén és az őrült című verseit, majd a közönség tapsai után az Egy gondolat bánt engemet című Petőfi-verset. A nagygyűlés Pékár Gyula zárószavaival ért végét. A Petőit 7 ár saság ünnepi lakomája A Petőfi-Társaság nagygyűlése után ün­nepi lakomát rendezett a Dunapalotában. Az első pohárköszöntőt Pelcár Gyula mondotta a kormányzóra, majd Almásy Lászlót, József Ferenc kif. herceget és Guíácsy Irént, eltette. Végül felkérte a királyi herceget, hogy a Petőfi-serleggel az első beszédet ő mondja. József Ferenc, kir. herceg aazái kezdte be­szédét, hogy a Petőfi-serleget érinteni annyi, mint a magyar szabadságot, mint a magyar nemzeti szellemet érintem. Hangsúlyozta, hogy a magyar szellem dolgozott ezen a föl­dön ezer éven át és teremtett kuliurát. A magyar nyelv volt az a hatalmas erő, mely Részletek József királyi herceg Kolumbus című drámájából a magyar egységet megszerezte. A modem tanítás a világnyelvről utópia, A keletről fenyegető veszedelem a rabszolgaság, a rot­hadás tüze és ez ellen küzdenünfc kell. Be­széde végén meghívta a társaság tagjait a júniusban Alcsáton rendezendő helikoni ün­nepre. Végül a magyar-olasz barátságról be­szélt és arra emelte a Petőfi-serteget. A köszöntő után a Petőfi-Társaság elnök­sége üdvözlő táviratot intézett Mussolinihoz. H-aixis István poháxköszöntőjóben Tóth Kálmánról emlékezett meg, akinek most telt be születése századik és halála ötvenedik év­fordulója, Almásy László Herczeg Férem ere, Kiss Menyhért az újonnan megválasztott tiszteleti, rendes és kültagokra emelte poharát. Szath- ináry István a nagygyűlésen szerepeltek elő­adásait méltatta. Herczeg Ferenc pohárköszöntőjében utalt arra, hogy a világháború után a világom min­den megváltozott, sok minden össaeroppant, dinasztiák és népek tűntek el, csak egyetlen dinasztia nem szenvedett változást, ez a Pala­tínus-család., amely száz év előtt belopódzott a magyar nép szívébe s amikor nehéz idők jöttek, a Palatínus-család velünk érzett s ennek a családnak jelenlevő tagjára emelte poharát. Beszédet mondott még Ádám Éva & az új tagok nevében Harsányi Zsolt. Chaplin Bécsben Budapestre Is eljön a világhírű filmszínész BÉCS. márc. 16. Charlie Chaplin délntán félkettőkor az éj­szakai berlini gyorsvonattal megérkezett a Fe­renc József-pályaudvarra. Már órákkal a vonat megérkezése előtt többeaer főnyi embertömeg gyűlt össze a pályaudvaron, hogy üdvözölje a híres filmszínészt. A perronon mozogni sem le­hetett, Amikor a vonat befutott a csarnokba és Chaplin megjelent az egyik kocsi ablakában, hatalmas hurrá fogadta. Tisztelői vállukrd vettek a filmszínészt és végig vitték a pálya­udvar előtti nagy tórán. Egészen a tér másik sarkába hurcolták Chaplint, úgy hogy a rend­őröknek kellett közbelépniölt, mert csak így tudtak utat vágni a pályaudvar főbejárata c’ótt álló autóhoz. A tömeg annyira körül­vette a kocsit, hogy az autó csak közei ne­gyedórái várakozás után tudott végre elin­dulni az Imperial-szálló felé. Az Imperial-szállodát, ahol Chaplin megszál­lott, nagy embertömeg lepte el Chaplint, akit mindenütt lelkesen üdvözöltek, valósággal meg­rohanták a riporterek. A filmszínész kijelentette, hogy pihenni jött Becsbe. Tagadta azonban azt, hogy különle­ges terveket követne. Azt nem tudja megmon­dani, hogy hány napig marad Bécsben. Lehet­séges, hogy több várost felkeres, de erről sem nyilatkozhatik még. Lehet az is, hogy ismét visszajön Becsbe, hogy résztvegyen a City Lights című filmjének premierjén. Természetesen sok kérdést intéztek hozzá, arról is, hogy milyen álláspontot foglal el a filmekkel kapcsolatban. Chaplin kijelentette, hogy a néma film határozott híve és kétségtele­nül hű marad hozzá. Sosem vállal szerepet han­gos filmben, az azonban lehetséges, hogy egy ilyen filmet rendez majd a jövőben. Hír szerint Chaplin Becsből Budapestre is megy. Utazás: 50.000 dollár, leírás: 50.000 dollár A Wiener Allgemeine Zeitung közli egyéb­ként az első interjút Chaplinnel. A lap tudó­sítója a határig eléje utazott a művésznek, aki ezekkel a szavakkal fogadta: — Glad to meet you! (Örülök, hogy lát­hatom.) A bécsiek címére mondott szokásos bókok után Chaplin első kérdése az volt, melyik Bécs legnagyobb fogháza1 A tudósító elmon­dotta, hogy ez Steinben van, Becstől egy órá­nyira. Csak ezután érdeklődött Chaplin BécS műkincsei iránt. Arra a kérdésre, hogy európai útja mennyi költséggel jár, Chaplin ezt válaszolta: 50—100 ezer dollár között. A költségek azonban meg­térülnek, mert európai utazásom leírásáért egy amerikai kiadó máris 50 ezer dollárt ígért. Chaplin elmondotta még, hogy se nem iszik, se nem dohányzik, majd azt is, hogy pod- gyásza nőttön-nő, mert érdekes dolgokat vá­sárolgat. így Berlinben megvásárolta Nefre* tele volt egyiptomi királynőnek legújabb kia ásott csodaszép szobrát.

Next

/
Thumbnails
Contents