Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
Budapesti Ridup s B belügyminiszter ság felbujtóiról a listák márciusi Ünnepén helyesen, a legszélesebb útvonalat, az Erzsó- bet-hid félő vezető útvonalat jelölte meg a szótoszlás irányául, nehogy a nagy tömeg a szűk utcákban tüntetéseket rendezhessen. Ezt nagyon helyesen tette a rendőrség, ez máskor is bevált intézkedés volt. — Azt, hogy a rendőrség lett volna az. amely provokálta a tömegből az ellenállást, határozottan tagadom. Állítom és bizonyítani kívánom, hogy ifjúsági tömegek voltak azok, amelyek a rendőrséget megtámadták és a rendőrség kénytelen volt a saját biztossága és a rétid biztossága érdekében is a szükséges intézkedéseket megtenni. — Én az eseményeket úgy adom elő, ahogy a hozzám beérkezett jelentésekből ká- világlanak. A tömeg széjjcloszlása úgy történt, hogy a tömeg több részre oszlott és ezek külön-kiilön intézték a maguk kisebb és nagyob tüntetéseiket.. így az Apponyi-tércn a Kossuth Lajos-uteán át a Nemzeti Szinház felé és a Rottenbilter-utca felé oszoltak szét és mindenütt tüntetésekbe fogtak, nem egy helyen az Internaeionálét énekelték és a proletárdiktatúrát éltették. (Felkiáltások a jobboldalon: Szép kis március 15-ikel) Nem egy helyen a lovasrendőrök lovát, megdobálták 6s így igyekeztek kötelességük teljesítésében akadályozni a rendőröket. Egy helyen egy rendőrtiszt viselőt kővel dobáltak meg, úgy hogy kénytelen volt kardot rántani és csak ennek az egy kardrántásnak is már az volt az eredménye, hogy a tömeg önmagátél szétoszlott. Attak talán csak egy helyen volt, a Nemzeti Szinház élőit. — A rendőrség, természetesen, azért áll a helyén, hogy mindenütt és mindenkivel szemben biztosítsa a rendet. Neki egy kötelessége van: mindenkire való tekintet nélkül, ebben a fővárosban a rendet fenntartani. — Mint már nem egyszer és talán nem is utoljára, most is kijelentem, ebben a tekintetben én kérlelhetetlen vagyok és szigorú utasítást adtam arra, hogy a legkisebb tüntetést is a legnagyobb szigorúsággal kell elfojtani. Mert itt nincs lati tűdnek helye, itt nincs tréfának helye, itt nincs méltányosságnak helye. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon, zaj a baloldalon.) — A letartóztatottak között olyanokat látunk, akik már tízszer is voltaik büntetve és nem egy van, aki a kommunista pártnak a tagja és aki kommunista üzelmei miatt már a rendőrségnek, sőt az ügyészségnek a kezén is volt. (Nagy zaj és ellentmondások a bai- is)o osöiyilalvbgksjnrsaöüff cmfw vbgkqjög oldalon.) — A békés munkásságot mi sohasem támadjuk, annak jogait biztosítani akarjuk, mert a rend fenntartása a munkásságnak is érdeke. Mi csak sajnálattal látjuk és azt hiszem, magának a szociáldemokrata pártnak sincs ebben nagy öröme, hogy közéjük olyan emberek férkőznek be, akikkel talán ők maguk sem szívesen esznek egy tálbél. Legalább is ezt hangoztatják mindig a nyilvánosság előtt. Mi igyekezünk ezeket az elemeket a nyilvánosság előtt pellengérre állítani és nem tűrjük, hogy ezeket a békés és munkás elemeket is a maguk hatásköre alá vonva, a rendzavarást úgy idézzék fel, hogy ezekben a zavargásokban a munkás és békés elemek akaratuk ellenére is kénytelenek legyenek résztvenni. — A kommunista ifjúság csinálta most a tüntetést, ezek ellen indult meg az akció. Éppen ezért kérem a szociáldemokrata pártot, ha módjában van, méltóztassanak a maguk tüntetőtömegeit úgy összeállítani, hogy azokból kiküszöböltessenek azok az elemek, amelyek sem ennek az államnak és remélem, sem a szocialista pártnak sem kellemesek. (Helyeslés a jobboldalon.) A TISZTUJITASOKAT már az űj törvényhatóságok fogják megejteni Vége felé jár a közigazgatást reform általános vitája A képviselőház ma előbb a magyar-spanyol pótegyezménnyel foglalkozott, majd folytatta a közigazgatási reform vitáját, A tárgyalás folyamán Scitovszky Béla belügyminiszter nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a törvényhatósági tisztujítdsokat már az újonnan megalakítandó testületek fogják eszközölni. A reformjavaslat általános vitája egyébként, megállapíthatóan, a vége felé jár s a Ház már a pénteken kezdődő húsvéti szünet előtt több napot szentelhet a javaslat részleteinek is. Az ülés végén a szocialisták szóvátették a tegnapi utcai zavargások ügyét, természetesen, abban a beállításban, hogy a rendőrök minden ok nélkül inzultálták a békésen ünneplő munkásságot. A belügyminiszter a kérdésben, amelyről egyébként lapunk más helyén közlünk tudósítást, azonnal nyilatkozott és megállapította, hogy a rendőrség, melyet a tömegből provokáltak, kötelességét teljesítette. Kijelentette a miniszter a Ház megnyugvására, hogy a fővárosban a rendet, mindenkire való tekintet nélkül, fenn fogja tartani. Az ülés lefolyása A képviselőház -mai ülését negyed 11 órakor nyitotta meg Almásy László házelnök. Kegyelettel emlékezett meg Prakatur Tamás mohácsi képviselő elhunytéról, akinek érdemeit, javaslatára, a Ház jegyzőkönyvben örökítette meg, egyben megadta a felhatalmazást, hogy a megüresedett mandátum betölmaga sem érezte magát elég erősnek. Kölcsönös segítség volt ez, mert másfelől meg tájképeiben Munkácsy érezte Paál felsőbbségét A Szépművészeti Múzeum Mnnkácsynak egy hatalmas fasorát őrzi, .mely kétségtelenül elárulja barátja stilnsánok befolyását. Csak, aki ilyen mérhetetlenül szeret: a természetet, az juthat el a maga nagy mesteri egyoldalúságában a táj ilyen bensőséges ábrázolásához. Nem érdekelte őt igazában más, mint az ég és erdő, mező. Nem ismerünk tőle egyetlenegy nagyobb alakokkal benépesített képet, képmást, vagy csendéletet. Beszélik, hogy düsseldorfi műterme egészen üres volt. Ő itt is csak a szabad természetet festette, emlékezetből, nem szorult rá a figurális képekhez, vagy csendéletekhez szükséges műtermi kellékekre. Micsoda ür választja el őt ebben a tekintetben Munkácsytól 1 Mikor Paál egyévi szenvedés után 1879 március 3-án lehunyta szemét, csak Párizsban tudtak néhányan arról, hogy milyen nagy művész veszett el benne. Do itt sem méltányolták eléggé, noha több érmet, kitüntetést kapott a kiállításokon. A halála után rendezett árverésen 65 festményét adták cl. Sok műértő vásárolt hagyatékából, sőt a magyar kultuszminisztérium megbízásából a Nemzeti Múzeum számára Munkácsy is vett kőt festményt. Ez a magja a Szépművészeti Múzeum nagyszerű Paál-gyüjtcmé- nyének. Azután sokáig semmi, míg Lázár Béla a két festmény alapján hozzá nem fogott Paál oeuvréjének felkutatásához, A szívós és nagyfontosságú munkát gyönyörű siker koronázta. Egpmásután kerülték napfényre a mesternek külföldön lappangó művek Nem egy közülük eddig Courbet, Daubigny, vagy Rousseau néven szerepelt. Lázár érdeme, hogy Paál László föltámadt és bevonult r. magyar művészettörténet halibatatlanjai közé. Sőt most már külföldön is kezdik szélesebb körben ismerni és méltányolni. A haagai Mesdag-Múzeum, a barbizoni mestereknek a Louvre után leggazdagabb gyűjteménye Munkácsy-tanuímá- nyán kívül Padinak egy sötét tónusú, gyönyörű tájképót is őrzi. * A mester halálának ötvenéves fordulója alkalmából Lázár Béla újból megírta Paál László életrajzát és művészetének méltatását. Első Paál-könyve óta a mesternek sok ismeretlen alkotása került felszínre, így érthető, hogy a nevezetes évforduló alkalmából Lázár új, bővített kiadásban akarta a közönség elé bocsátani Paálról szóló mondanivalóit. Nagy szeretettel, igen terjedelmesen oldotta meg a kitűzött feladatot. Monográfiájában nemcsak Paál életét rajzolja meg szépen, meleg szívvel, hanem a festő stílusának magyarázatán felül ismét müvészettudomá- nyos és lélektani fejtegetésekbe is bocsátkozik Igen sok bennük az érdekes és értékes rész, de nem egyszer kissé laza az összefüggésük a Paál-monográfia problémáival. Tömörebb fogalmazás, összevontabb kompozíció előnyére vált volna a nagyigényü munkának és olvasmánynak is élvezetesebb lett volna. Nagy érdeme azonban a könyvnek a sok érdekes levél közzététele, amelyek híven visszatükrözik Paál László nemes lelkivilágát. De minden egyes adat, dokumentum is Lázár személyes gyűjtése, az 5 nagyjelentőségű Pnál-kutatásainak érdemes eredménye, ö adta vissza nekünk az elfeledt mestert. Ennél becsesebb munkát művészettörténet- írótól nem várhatunk. A gazdagon illusztrált gyönyörű könyv a Frank!Ín-Társulat áldozatkészségét dicséri. tésére nézve az elnökség a szükséges intézke- déseket megtegye. A spanyol-magy?r kereskedelmi szerződés A Ház most áttért a spanyol-magyar keres* kedelmi szerződés pótegyezményének a tárgyalására. Görgey István, a javaslat előadója, is" mertette a Spanyolországgal való kereskedelmi összeköttetésünket, amelynek során 1925-ben kötöttünk újabb szerződést. A szerződés megkötése óta erősen emelkedett spanyolországi kivitelünk és behozatalunk, 1928-ban 1,600.000 pengő behozatallal szemben 517 ezer pergő kivitel állott, a mi az utolsó három esztendő alatt húszszoros emelkedésnek felel meg. Kereskedelmi mérlegünk spanyolországi vonatkozásban aktiv. A pótegyezmény megkötésének szükségességét hangoztatta, már csak azért is, mert a közelebbi országokban található akadályok miatt a magyar export fokozására távolabbi piacokat kell keresnünk. A Hán a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben Í3 vita nélkül elfogadta* A közigazgatási reformjavaslat Ezután áttértek a közigazgatás rendezéséről szóló javaslat általános vitájának folytatására, F. Szabó Géza örömmel állapította^ meg az eddigi felszólalásokból, bogy a Ház kívánja az ősi vármegye hagyományainak a megőrzését. Felsorolja azokat a körülményeket, amelyek a törvényjavaslat intézkedéseit szükségessé teszik. Elsősorban ezek közé tartozik a törvényhatósági bizottságok újjáalakításának törvényhozási intézkedés útján való rendezése, a tisztviselői státus és még több fontos probléma rendezésének a kérdése is. Szerencsés megoldásnak tartja a kfe- gyűlés megvalósítását. Örömmel fogadja a javaslatnak a virilisták választására, az érdekképviseletre és az örökös tagság intézményének a megteremtésére vonatkozó rendelkezéseit. Kéri a minisztert, vegye revízió alá azt az intézkedést, amely a jegyzőket elüti a passzív választójogtól. Kifejti, hogy a vármegyei tisztviselők ugyanúgy megérdemlik a megkülönböztetett státust, mint a bírák. A közigazgatás összes kérdéseinek rendezésére egy kódexszerű törvény készítését tartja helyesnek és ezzel kapcsolatban külön törvényes intézkedést kíván a vármegyei és a v4- rosi törvényhatóságokra. A törvényjavaslatot elfogadja. Várnai Dániel szocialista képviselő szerint tulajdonképpen az önkormányzati és az államosító elv közt folyik a harc a javaslattal kapcsolatban. Szerinte az államosító gondolat fog diadalmaskodni. Részletesen bírálja, a javaslat rendezéseit ós megállapítja, hogy a javaslat csak arra jó, hogy megindítsa a harcot demokratikus önkormányzatért, demokratikus országért. Flandorfer Ignác hibáztatja, hogy a törvényhatósági városok ügyét együtt rendezték a vármegyék ügyével, szerinte külön-külöa törvényjavaslatot kellett volna a kettőre beterjeszteni. Helyesli a törvényhatósági bizottságok új összeállítását, de azt a megszorítást tenné, hogy csak azok lehetnek a bizottság tagjai, akik a vármegye területén élnek. Ezután a soproni közigazgatási viszonyok ismertetésével kapcsolatosan előadja azokat a kívánságokat, amelyeket a javaslatban megvalósítani óhajt. Befejezésül sürgette a tisztviselők szolgálati pragmatikáját és a javaslatot elfogadta. Kun Béla azt kérdeíi a belügyminisztertől, hogy megtörténhetik-e az, hogy a tisztviselői választásokat még a régi összeállítású törvényhatósági bizottsáook ejtsék meg. Scitovszky Béla belügyminiszter: Vála» szol Kun Béla kérdésére. Kijelenti, hogy etikai alapon áll és kizártnak tartja, hogy az új tisztujítást másképpen, mint az újonnan alakult törvényhatósági bizottságok utján meg- ejtessék. (Általános helyeslés.) Érdemben nem kíván válaszolni erre az elhangzott beszédre^ azonban ezt a felvilágosítást szükségesnek tartja, mert megkérdezték tőle, hogy az 1868. évi törvénycikk 7. bekezdését hogyan értelmezi. Egyébként csodálkozik, hogy Kun Bél» egyáltalán ilyen kérdést feltehetett. Kéri a kijelentésének a tudomásulvételét. Czettler Jenő alelnöck ezután a vitát
