Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

s

A főváros díszközgyűlése.

Át, országházién országos ünnepséget Megelőzően előkelő közönség évült egybe ma délelőtt az ujvárosházi aranyci-rádás közgyűlési termében, hogy Petőfi halhatatlan nagyságának hódoljon. Láz i>jvárosházához vezető útvonalak' mindenütt la- bogódiszben voltak, az Újvárosháza homlokzatán hatalmas nemzetiszinii és piros- sárga-kék zászlókat lengetett a szél. A főbejáratnál disznuhás városi huszárok álltak sorfalat, a fényesen kivilágított közgyűlési terem karzatain zsúfolásig megtöltő közönség érdeklődéssel várta a közgyűlés meg. nyitását. Át ülésterem padsoraiban á bizottsági tagok foglaltak helyet.

Az elnöki emelvényen négy disz ruhás huszár feszes állásban1, kezükben a nem- Eetiszinü és a! főváros címereivel ékesített fitandardzászlót tartott. Egyszerre elül a csendes zsibongás; megjelenik az elnöki emelvényen Sipőcz Jenő főpolgármester és megnyitja a főváros díszközgyűlését. Állva hallgatják! végiig a Budai Dalárda által gyönyörűen internált Hiszekegyet, majd a főpolgármester mondja el ünnepi beszédét. »Miután Balassa Bálint, Zrínyi Miklós és Csokonai életére vetett rövid visszapillantást, így folytatta:

— Ahogy az utolsó száz év véres, dicső magyar múltjába nézek, láttok lobogni még egy, pásztortüzet, mely sokkal nagyobb a többinél, melynek fénynyalábjai büszkén és dacosan verődnek fel a bus magyar éjszakában» Egy lelkes ifjú szítja a tüzet. Petőfi Sándor ő, a mi legnagyobb, leghősibb virrasztónk, a kinek szelleme immár egy évszázadom át őrzi a szent magyar 'határokat, melyek a szivekben a Kárpátoktól a Dráváig, a szépséges erdélyi völgyektől Dévényig’terjednek. Ö a mi legnagyobb virrasztónk, egyetlen költőnk, a ki minden -istenáldotta sorfával lángoló magyarságáról tett tanúságot, a ki ifjúsága virágában 3 dicső halálba rohant, a ki költői vízióit, melyeket látnoki erővel vetített ki lelke mélyéből, valósággá varázsolta halálával. ■

Sipőcz polgármester azután felsorolta a tégi Pestnek azokat a helyeit, melyek Petőfi életében szerepet játszottak. Egymásután vonult fel beszédében a Török Császár, Pilvax, Kis Pipa, Régi Zenélő Óra, a dohány-utcai költőtanya, majd igy folyatta: "

— A tudomány, régen megállapította, hogy a legveszedelmesebb-szellemi fegyver.egy munka egyes részeinek irúm/zatos Ogyhflkttpcsolása. így Van éá a kpltők müveinél; is. De .különösen igy van ez a mi Petőfinknél, a kit a'maga egészében, lírai és epikus költeményeinek ezer szinü prizmáján át szabad csak élveznünk. Ez az ő hatalmas leikéhez a megértő kulcs. Nála ss népuralom nem egyoldalú oszt ályű arcot jelentett. Az ö világszabadsága a nemzetek igazán szabad fejlődése volt. A 40-es évek Petőfije a magyarságot lenyűgöző osztrák zsarnokság ostorozó korbácsa veit. Ezért öt csak a maga, korának társadalmi fejlődésében szabad és kell néznünk. Gonosz játékot űznek tehát a költő szinmagyar leikével azok-, a kik, irányzatosan kiemelve egyes verseinek) hangulatát a maguk korából, azokat a XX. század szemszögéből nézik. Ne akadjon ezentúl igaz magyar ember, n ki az jzig-vérig magyar Petőfi ezpllcmkinőseihez profán kezekkel nyúljon! Ne akadjon magyar ember, -a ki Petőfi egy-két versének gon- dolat-reflekszeiből a költő torz tükörképét vetítse ki.

A Fct'ófi-sxobornál.

A törvényhatósági bizottsági tagok a díszközgyűlés után az Újvárosháza előtt Sorakoztak és testületileg vonultak föl -a du- napärti Petőfi-szoborhoz. A menet élén világoskék díszruhába öltözött városi huszárok vitték a szoborra szánt hatalmas babérkoszorút. Utánuk Sipőcz Jenő polgár- mester, Buzúth János alpolgármester és Foci; Ede tanácsos vezették a küldöttséget, a mely a Váci-utcán és a Piarista-utcán át érkezett meg a gyönyörűen feldíszített szoborhoz. A téren hatalmas sokaság gyűlt össze és disznuhás rendőrök sorfala mögött várták a főváros törvényhatóságának megérkezését. A szobor körül zászlók alatt várakoztak a vidéki törvényhatóságok küldöttségei. a melyeknek koszorúi teljesen elborították a talapzatot. A katonazenekar a Himnuszt, majd a Szóztot játszotta és a több ezer főnyi közönség együtt énekelte a magyar ima szövegét. Sipőcz és Buzúth polgármesterek elhelyezték a díszes koszorút, a melynek szalagján a következő felírás olvasható: Petőfi Sándor századik születésnapjának emlékére: Budapest székes- főváros közönsége. Utána ismét felsorakoztak a diszrubás ha jdúk és a küldöttség, kö- : vetve a' téren’ felsorakozol t hatalmas kö- ízönséglől, elindult a Mária Valéria- és ]Akadímia-utcán át az Országházién ünnepség színhelyére.

I Az egyetemi ifjúság márciusi ünnepe.

A1 magyar egyetemi 'és főiskolai ifjúság tsna reggel bárom helyen is gyülekezett cs ,a Muaeurndköruton tömörülve vonult föl a

í szabadság-téri irredenía-szobrofchoz. Legelői egy szakasz díszruhád lovasrendőr haladt, utánuk a diákisapkás főiskolai hallgatták usagv tömege.

fL Tizenegy órakor kezdődött az egyetemi

í.

t

lmns\ »űr

(61. EZ.)

1923 március 16.

ifjak lelkes ünnepsége és az ifjúság kép |) időinek beszéde atatt vonultak el a szol» rok előtt az Országlíáiz-itérre igyekvő isk‘ Iák növendékei. Az egyetemi ifjúság els szónoka Csanádi György volt, a ki Mcravek Ernő, a felvidéki egyetemi halig: lók elnöké szólt. Rámutatva a fekete, m gyár cimcrrel ékesített gyászlobogóra, moi dúlta:

— Ezzel a zászlóvá! jöttünk vezekelni szobrok elé. Egyszer azonban elnyeri mi* denki a bocsánatot, a miikor majd házi ró# jönnek lés a kajJapok mellett viráí lesznek és a fekete lobogó helyett tépte nemzetiszinii lobogót hoznak.

goly-*

Ezután Ján László a dunántúli blokk q elnöke tett fogadalmat az irredenta eszmT mellett, majdi Khloibcrg Oszkár a Tűi Szövetség részéről mondott beszédet. u. Szózat el'éneklése után az egyetemi ifjus.^ cg,y része az Országház-térre vonult, a nr’ sík része pedig a Vigadóba. a hol mcgt;( tották kegyeletes szokás szerint, az ej

térni ifjúság március 15-iki ünnepségét.

A vigadói ünnepet az egyetemi énekkarok nyitották meg, a melyek elénekelték a magyar Hiszekegyet. Balcsó Géza dr., a Turul-Szövetség elnökének megnyitóbeszéde után Bakó László szavalata következett, majd Nagy Iván, a magyar egyetemi hallgatók szövetségének elnöke mondott ünnepi beszédet. Záborszky Ilona magyar dalokat énekelt, Kóczé Antal zenekara szépséges magyar dalokra zendilett rá. Oláh Béla, a MAFC elnöke mondott ezután záróbeszédet és az ünnepség a Nem! Nem! Soha! okkordjai közben ért véget.

A vidéke ünnepe.

Március 15-én Csonkamagyarország minden részében ünnepi keretek között áldoztak a nagy nap emlékezetének. így Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán, Mátészalkán, Berettyó-Ujfalun, Miskolcon, Győrött, Sopronban, Kecskeméten, Pécsett és mé| számos városban, községben volt leik emelő, díszes ünnepség.

Cl iiüi£fisaföi&®löl|l fogadják el

a If okmány adta rendkívüli segítséget

Elftcssepealeff feaeigMÍaf hüzaStaalmasoftah tábora- ban. - Kelety Denes le«r^ndoft a HIINSz eBnöhségé- roä. 08 Bemondást a nagyuáiaszfmsánya

nem b,gaj5ía eí_

H HHMSz elnifhi bi™ttlégána!l „iha,,oí HMie.

A Közszolgálati Alkalmazottak Nemze

tilt

,vájk

bbra

dán, bbra Ke- n a

;y a K.e- Az

3zsty

ák.

Szövetsége ma délután öt órakor a város, házán elnöki bizottsági ülést tartolt, a ifié lyen már jóval az ülés megkezdése elölj nagy számmal jelentek meg a KANSz lasztmányának azok a tagjai is, a kik ni* tartoznak az elnöki bizottsághoz. A tana nl kozó terem zsúfolásig megtelt elkeserei cs" izgatott közalkalmazottakkal, a kik 1 .: felzúdulással! tárgyalták a minisztere! tegnapi beszédét. ‘nok

Az ülést Sédig Antal dr. igazságügy . „ lamtitkár, a KANSz alelnöke nyitotta ! a^" a ki mindenekelőtt a márciusi nemzeti népről emlékezett meg szép szavai ,alV Szavait a jelenlévők állva hallgatták v^’a ’ Majd általános figyelem közepett bej ep6' tette, hogy a mellette lévő üres szék 1 ®;cn" bizonyítéka annak a súlyos helyzetnc ema melybe a szövetség került azzal, he a KANSz elnöke, Kelety Dénes beje'.» az elnökségről való lemondását.

Kelety nevének említésekor a jeleni hosszasan éljenzik a MÁV elnökét

— Nem fogadjuk el! 6 marad tóvá is az elnök! — kiáltják mindenfelől.

SétJni alelnök azt indítványozta ezi hogy mondja ki a szövetség'. Siogy tóvá 1 is törhetellenül ragaszkodik vezéréhez, letv Démshez és azért nőm lehet abba helyzetben az elnöki bizottság, hof nagyválasztmánynak javaslatot tegyen letv Dénes lemondásának elfogadására. elnöki széket üresen hagyják, mert a 1 alkalmazottak kara visszavárja Ke Dénesi. Javaslatát egyhangúan elfogad

Séthy alelnök hangoztatta ezután, h s a tisztviselőkérdésben elhangzott minisz**^ téri nyilatkozatok, valamint a kormán ' rendelete nem elégítették ki a várakozási f A tanácskozás célja most, hogy megálla pitsák azokat a lépéseket, a melyeket szövetségnek tenni keli. a

Jávornitzky Jenő dr. igazságügyminisz téri számvevőségi főtanácsos, a KANS ' '‘‘lkára tette meg ezután jelentését a lefeh z tárgyalásokról, illetve a kormány rendek 1 térül;

A KANSz. a mindennapi kenyér biz tositását kérte — mondotta a többi közö‘ ;* a titkár. — Ez a törekvés az utóbbi időbe; t lehetetlen! raetfvilágftásha került és enneí “ következése, hogy a KANSz. az eseményei; ** az ^ ország érdeklődésének középpont júb került, A tisztviselők hálát adnak az Isten 1 jiek és elismeréssel vannak Keleti] Däne iránt, hogy a múltban biztosította a min 5 (lennapi kenyeret. (Zajos fölkiáltások: Nen " biztosították! Nincsen meg a mindenna ! kenyér!) Mi most kértünk, nem pedig ki I?1 vetéltünk a kormánytól. (FölkiáHásol Igenis követelünk!) Nem mint ellenség b széltünk az ellenséggel, a KANSz. nem i; 9‘ gátolt, hanem kérelmet terjesztett elő. 3 sohasem akartunk állam lenni az állambai Mi nem kértünk aranyparitást, buzavalu iát. (Elég baj! Index-rendszert!) Szerén kérésünk volt a kormányhoz, hogy adjá vissza azt az életszínvonalat, a melybe 102?. májusában voltunk. Azonban mind össze a rendkívüli segítséget 33-tól 66 szá Halókkal emelték föl . . .

Erre a megállapitásra elemi erßvej tör ki a megjelentekből a felzúdulás.

— Gyalázat! Éhen fogunk halni!

___ ilyei

k

iáltások kavarognak össze-vissza a te remben.

— Mi elismerjük, — folytatta a titkár - hogy a háború mindennek a gazdasági alap jóit megrendítette. (Zajos fölkiáltások: Nem mindenkiét!) Azonban a közalkaJma zottak a legtöbbet vesztettet, ne kénysze

ritsék tehát csak őket a terhek viselésére, hanem az iparosokat, a kereskedőket és a gazdákat is. A kormány rendelete nem biztosítja a közalkalmazottak számára a létminimumot, különösen nem az alsóbb kategóriákban. A természetben való ellátás mellett sem lehet havi 8, 10, 12.000 koronából egy család megélhetését biztosítóin. (Fölkiáltások: Mi lesz a gyermekeinkkel!) Ml azt kértük továbbá, hoau a miugdiifisok dolgát is rendezzék, ugyanolyan mértékben, mint a közalkalmazottakét. Ezzel szemben az történt, hogy még azt a segítséget is megvonják tőlük, a mit eddig élveztek. A cseléd természetben való ellátásának megvonása szintén rendkívül súlyos újabb terhet ró a közalkalmazottakra,

A létszámcsökkentést a KANSz . már 1920-ban javasolta. Megállapítja azonban, hogy a kormány nem vette figyelembe a vANSz. által előterjesztett szempontokat. Először meg Leli állapítani a létszámcsökkentés módozatait, meg kell szüntetni tör- vényho-zásilag a kinevezéseket és bizottságilag kell elbírálni az egyes eseteket. A nyugdíjazás kérdésében az volt mindig a KANSz. álláspontja, hogy ott, a hol biztos jövedelem van és a nyugdíjas létét fenn tudja tartani, erre az időre a nyugdíjigényt függesszék föl, biztosítva azonban tarra az időre, ha a nyugdijképesség ismét helyreáll, illetve az özvegy és árvák javára.

Kérte továbbá a KANSz. hogy tegye lehetővé a kormány a tisztviselők nyugodt munkáját azzal, hogy ne kelljen folytonos könyörgésekkel, fizetésrendezési mozgalmakkal fecsérelni idejét, alakuljon eOU vegyes bizottság a kormány kijelölt képviselőiből. a parlament egyes tagijaiból. Ez a bizottság meghallgatja a KANSz képviselőit és időről-időre az életviszonyok alakulásához mérten állapítja meg a javadalmazás emelésének szükségét. A KANSz ismeri az állam teherbíró képességét. Általában olyan színben tűntetik föl a helyzetet, mintha 200.000. sőt egy félmillió közalkalmazottról volna itt szó. Á helyzet azonban valójában azt, hogv az állami hivatalokban összesen körülbelül 3G.000 tisztviselő dolgozik. Ár. állami üzemeknél az 1922—23. évi költségvetés megái la pi fása szerint

110.000 alkalmazott van, a többi altiszt és más kisegítő munkás.

Javasolja végül a titkár, hogy mivel a kormány rendelkezése nem elégíti ki a tisztviselői kart, az elnökség találjon utat ’és módot, hogy mielőbb meginduljanak a kormánnyal újból a tárgyalások.

Vita az elnöhség jauasiatáröl.

Az előterjesztett indítványhoz először Fttavathy Imre gimnáziumi tanár szólt, Farkas Tibor képviselő interpellációját bírálva.

■— Le vele! — kiáltozták Farkas Tibor nevének emlilésékor.

A felszólaló tiltakozik az ellen, hogy a közalkalmazottak szervezetét szindikaiista alapon álló szervezkedésnek vegyék. Elszo- moredva látta, hogy nagyon sokain vannak a KANSz tagjai közül is a parlamentben. a kik nem mutattak túlságos érdeklődést ezek iránt az óriás horderejű kérdések iránt. Azt a kérést intézi a KANSz képviselőtagjaihoz, hogy tárják föl a kormány előtt a helyzetet, győzzék meg a kormányt arról, hogy a KANSz mindig az alkotmányos rend őre volt és az államhatalom legfőbb biztositéka.

Bckéssu Rezső, MaV.-irodasegédtiszt szerint statisztikailag kimutatták, hogy egy

négytagú munkáscsalád legszűkebb megélhetéséhez évenkint 392.000 korona szükséges. Ezt az összeget a közalkalmazottak közül a Vili. fizetési osztálytól lefelé egyetlen alkalmazott sem kapja meg. Nem tudják megérteni, hogy a miniszterelnök kinek a tanácsára mondotta azt. hogy a közalkalmazottak helyzetét úgy javították, Imgv most miár meg tudnak élni. Bessenyeit Zénó képviselő szerint a kormánynak a létszámcsökkentésnél a vagyontalan tisztviselőket kell elküldenié mert csak a vagyonosok függetlenek.

Viharos fölkiáltások szakítják meg erre az ülést.

—’ Gyalázat! Ez magyar ember?! Le vele! — kiáltások hangzanak mindenfelől.

— Közöttünk csak a becsület fogalma szegepel, — folytatta Békéssy Rezső'.•«*- npftt értékmérő, nem pedig az, hogy valaki vagyonos-e vagy vagyontalan. — Szól ezután Kelely Dénesnek a vasutasok lakáskérdésében kiadott körrendeletéről, a mely szerint a mely községben nem adnak lakást a vasutasoknak, ott nem fog megállni a vonat. (Taps. Fölkiáltások: Nagyon helyes!) Nem lehet megróni a MÁV elnökét azért, mivel nem akarja eltűrni, hogy az államra nézve legfontosabb intézmény, a vasút alkalmazottai vagonokban legyenek kénytelenek lakni. Mert bebizonyosodott, hogy egyes községekben 26.000 koronát is kértek egyszobás lakásért havonldnt.

Aigner Ottó postafelügyelő hangoztatja, hogy a kormánynak tudnia kell, hogy a közalkalmazottak nyomorgásának további fokozata már nincs. Egyedül erkölcsi és elméleti alapra helyezkedni nem lehet. Az alsóbb kategóriákban lévő alkalmazottak helyzete egyenesen katasztrofális. (Fölkiáltások: Ügy élünk, mint a kutyák!) Gyámoltalansággal gúnyolják őket, mert nem akarnak kufárokat engedni magük közé, a kik kihasználva a helyzetet, a maguk céljaira használják föl a köztisztviselői kart. Azonban négy év óta nem látják á kormány segitő szándékát. A pa-. rasztlányok és parasztasszonyok ezreseké kel dobálózhatnak selyemfonalakért, a mig a köztisztviselők asszonyai a legirtó- zatosabb nyomorban tengődnek. (Óriási zaj.): Kétségbevonja azt, hogy ebben az ország-, ban mindenkit úgy adóztatnak meg, a hogy kellene.

Galambos Mátyás posta- és távíró altiszt' felszólalásában mérsékletre intette a közt alkalmazottakat. Az altisztek sohasem követeltek annyit, mint a magasabb osztály)* ban lévő tisztviselők. Ö. azonban nem szüt nik meg az altisztek táborának megélhetés sét követelni akkor sem, ha az akasztót fára is húzzák érte. (Zajos fölkiáltások; Úgy van! Úgy van!) Kartársai nevében: bejelenti, hogy azt, a mit a kormány adottá nem fogadják el, mert nem adott semmit, Figyelmezteti a kormányt, hogy az a fona.I, a mely táborukat a kormányhoz köti, könnyen elszakadhat.

Konkolu-Theae miniszteri tanácsos felszólalása után Andor Endre miniszteri tat nácsos annak a véleményének ad kifejet zést hogy nagyon helyes lett volna, ha ál miniszterelnök, vagy a kormány képvisel lője megjelent volna ezen az ülésen. Okáé. tétlenül kell etrv hivatalos szervnek, leírni, a mely állandóan foglalkozzék a közalkalmazottak (helyzetével, a mely ne zárkózzék el a büró négv fala közié és a kezét mindig a közalkalmazottak táborának szivaréit tartsa1. A közalkalmazottak a zavarosban halászni akaró bandának nem teszik meg azt a szivesséaet.. hogy a kormánnyal való jó viszonyukat felborítsák. Felkéri az elnökségei. hogy a kormányt kimerítően' informálja a való tényállásról.

Végül Erdős Béla dr. vezér titkár szólalt; föl. a ki összegezte az elhangzott felszólalásokat. Lehetetlen. — úgymond — hogy megvárjuk a legközelebbi költségvetési előirányzatot. akárhogy romlanak a viszonyok1. akármilyen lehetetlenné válik -i mi megélhetésünk. Kaptunk ugyan egv vigasztalást, hogy tudniillik a létszámredukció után javulni fog a helyzet. Azonban négy év óta folyik egy másik nagy redukció a mi tányérjainknak, vánkosainknak’, ruháinknak redukciója. Nem várhatunk’ tovább nyugodt szívvel és ezért n mi akciónkat nem lehet befejezettnek tekinteni.

Séthy Aulai dr. alelnök ezután a következő határozati javaslatot terjesztette elő: — X KANSz elnöki bizottsága a közszolgálati alkalmazottak rendkívüli segélyének kérdését nyugvópontra jutottnak nem tekintheti, mert egyrészt az alsóbb fizetési osztályokban a megélhetéshez szükséges létminimum nincs bitositva. másrészt egyes réteaeklöl többet von cl a rendelet, mint a mennyit a fölemelt segély 'alakiában ad. Ennélfogva az elnöki bizottság megbízza az elnökséget, hocv kéresse a módját a kormánnyal való tárgyalások sürgős felvételének. A tárgyalások eredményéről mielőbb tegyen jelenlést.

Az elnökség javaslatát egyhangúan elfő gadták és az ülés rendben, véget ért.