Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

KÜLFÖLDI AVAGYARSÁG 10. oldal Külföldi magyaroE útmutatója Felhívás az összes magyar egyesületekhez Az amerikai magyarság szer­vezkedésének s az amerikai magyar intézmények egészsé­ges, nagyarányú fejlődésének legnagyobb akadálya az volt a múltban, hogy nemi állott ren­delkezésére egyetlen jól irányí­tott szerv, amely méltóan és minden melléktekintet nélkül képviselhette volna idegenbe szakadt honfitársaink törekvé­seit s így megadhatta volna ezeknek a törekvéseknek azt az egyetemességet, amely nél­kül egészséges és eredményes fejlődés el nem képzelhető. Mint apró szigetek emelkednek ki a népoceánok tömkelegéből a kül­földre szakadt magyarság góc­pontjai, de anélkül, hogy kö­zöttük tulajdonképpen bármi­nemű szerves kapcsolat tudott volna kialakulni. Hogy nagy eredményeket a külföldön élő magyarok mindezidcig nem igen tudtak fölmutatni, jórészt ennek a központosítás hiányá­nak a következménye. Tagadhatatlan, hogy történ­tek jóakaratú kísérletezések, amelyek egy táborba igyekez­tek hozni a külföldi magyarsá­got. Az amerikai magyarság, az amerikai magyar egyletek köz- pontosítására törekedett az ott régebben megalakult Magyar Szövetség s újabban a német­országi magyar egyesületek kö­zötti kapcsolat kiépítésének programijával alakult a Né­metországi Magyarok Szövet­sége. Ezek a szövetségek azon­ban csupán helyi érdekeket ké­pesek szolgálni s éppen ezért pótolt mélyen érzett hiányt a Külföldi Magyarok Szövetsége, amely egy táborba gyűjti — a maga egyleti kereteiben, az egész külföldi magyarságot. Hogy miként felelt meg en­nek a célnak, ennek a feladat­nak Szövetségünk eddigi műkö­dése alatt, azt a külföldi ma­gyarság a saját sorain belül érzékelheti és érzékeli a legköz­vetlenebbül. Eredményekre, ha­talmas, intézményes eredmé­nyekre tudunk reámutatni Külföldre vándorolt honfitár­saink szócsöveként alapítottuk meg lapunkat, amely méltóan képviseli honfitársaink legtelje­sebb érdekeit, amely a külföldi magyar törekvéseknek közvet­len pártfogója s nemcsak részt vesz, de sok esetben útmuta­tást, tanácsot nyújt mindama munkában, amelyet külföldi honfitársaink saját maguk és nemzeti törekvéseik érdekeinek szolgálatában fejtenek ki. • Az eddigi munka azonban még korántsem' elegendő. Mély­reható, nagyfontosságű eszmék, mindannyiunk érdekelt egyként szolgáló jelentőségteljes tervek várnak még a megvalósításra. Ezeknek legelseje annak a köz­vetlen,. folyamatos kapcsolat­nak a kiépítése, amely a (kül­földi magyarok egyletei és kü­lönböző intézményei között tu­lajdonképpen még ma sincse­nek meg. A legtöbb külföldi magyar egylet, magyar intézmény ugyanis még mindig csupán a maga szűk kereteiben mozog s bármilyen derekas működést fejt ki, a-saját szűk határain kívül alig van ennek a műkö­désnek távolról szemlélő tudója. A külföldön alakult és alapí­tott magyar egyleteknek, intéz­ményeknek ma már ezernyi a számuk s a saiát kereteikben tagadhatatlanul érdemes műkö­dést fejtenek is ki. Azonban még ima is ott tartunk, hogy jó­részt a külföldi nagy magyar tömegek az adott viszonyok között, ha fel is ismerik az 'egy­letekben szervezett magyar erő jelentőségét, ezernyi számú csapatokban még mindig ikiviil ' állanak az egyleti kereteken,' csupán azért, mivel nem. tudják és nem tudhatják a különböző külföldi magyar egyletek és egyéb magyar intézmények ne­vét, címét, céljait. Lapunkhoz özönével érkez­nek a kérdezősködések a kül­földi magyar egyleteknek és intézményeknek nevét, címét, céljait tudakolván és sok eset­ben rengeteg munkát, utánjá­rást jelent az e kérdezősködé- s^jkre adandó feleletünk nriné- rnüsége. A külföldi magyar egyleteknek és intézményeknek nem található egyetlen pontos kimutatása sem, még kevésbé a különböző egyletek és intézmé­nyek tisztviselökarának össze­sített név- és címjegyzéke. Szövetségünk és lapunk ezt a mélyen érzett hiányt kívánja szolgálni, amikor tervbe veszi egy ilyen táblázat, egy ilyen névjegyzék összeállítását és ki­adását, amely nem csupán «Z- egyletek és intézmények pontos kalauza kivan lenni, de egyben bemutatja a külföldi magyar kolóniák kialakulásának s je­lenlegi életének nagyvonalú his­tóriáját. JEz a tervünk súlyos feladato­kat ró reánk, amelyeknek meg­könnyítését a külföldi magyar egyletek és intézmények veze­tőségeitől reméljük. Felkérjük éppen ezért a kül­földi magyar egyletek és intéz­mények tagjait és vezetőségét, szíveskedjenek velünk lehetőleg mennél gyorsabban közölni a következő adatokat: 1. Az egylet vagy intézmény pontos nevét és címét. 2. Az egylet vagy intézmény alapítási évét, céljait. 3. Az egylet vagy intézmény tagjainak számát, vagyoni hely­zetét. 4. Az egylet vagy intézmény vezetőségének nevét és címét. Ezeknek az adatoknak alap­ján módunkban lesz a külföldi magyarok minden egyletének, minden intézményének egy olyan pontos és világos utmu-> tatóját szerkeszteni meg, amely a maga bőséges adathalmazá­val mindenkori bizonyítékát szolgálhatja a külföldi magyar­ság kiváló szervezettségének s világos, tetszetős képét adja a külföldi magyarság egész jelen­tős históriájának s ezenfelül megörökíti mindazok munkáját, nevét,.akik a külföldi magyar­ság eme históriájának elisme­résre méltó szereplői voltak a múltban és szereplői ma is. Uj magyar szín­darabot! Legalább tíz nagy színház ját­szik állandóan a sziniévadban Budapesten és a most befejeződő esztendő második felében leg­alább ötven új színdarabot mu­tattak be. Számszerűleg tehát igen jelentős munkát végeztek volna, különösen, ha hozzávesz- szük,.hogy új darabok bemutatá­sán kívül igen sok régi darabot is felújítottak. Ha azonban a magyar iro­dalmi értéket keressük, már nem lehet olyan eredményesnek* te­kinteni a múlt színházi eszten­dőt. Nemcsak azért, mert a be­mutatott darabok igen nagy része külföldi színdarab, amelynek be­vallott célja sem több a szórakoz­tatásnál. Sőt, ha a magyar szer­zők újdonúgait nézzük, seim tu­dunk friss mondanivalókat, ed­dig nem látott formákat, kerete­ket, vagy hatalmas új tehetsége­két felfedezni. Jóformán tisztára a krónikás feljegyzését végezzük el, mikor sorbavesszük az újesztendő óta bemutatott magyar színdarabo­kat. Zenésdaraboké az elsőség. Dolmányi Ernő: A vajda tornya című operája minden próbálko­zása és sikertelensége mellett is érték. Hatásos és igen szerencsé­sen megválasztott mesét válasz­tott Element Károly Trilby című operájához. A zene is fordulatos és sikerült alkotás. Ábrányi Emil Aoe Maria címmel szerzett egy hangulatos, egyfelvonásos daljá­tékot. Az új operettek közül pe­dig Három a tánc című magyar újdonság említendő meg, amely­nek igazi magyar levegőjű szö­vege Szomaházy István finom tollát dicséri. A prózai újdonságok között a megszokott és főleg bel- és kül­földi anyagi sikerre pályázó szín­darabokon kívül néhány érdekes kísérlet, új irányokba tapoga- tódzás történt. Ha a siker gyak­ran el is maradt, a törekvés már dicséretet érdemel. Érdekes mondanivalói vannak nagyanyáinkról, az unokákról és a pénzről Herczeg Ferencnek, aki Aranyborjú címmel írt drámát ezekről. A mai fővárosi életet, á férjhezmenés sok visszásságát fényképezi le Szép Ernő Vő­legény című darabjában anélkül, hogy egyszersmind epébe márta­ná tollát. Az emberi jóság csen­des szavú költője nem is pályázik zajos sikerekre. Törzs Jenő a Vademberekről írt szines, hatá­sos színdarabot. Szemere György két rövidebb színdarabját a Nem­zeti Színház mutatta be. Az egyik darab egy hadifogságból haza­tért magyar katona sorsáról szól. Két magyar szerző, Hatvány Lili és Kádár Endre pedig a szere­lemről írtak darabot. Bár egészen különféle dolgokat írtak és más­más tentába mártott tollal, egyik darabnak sem volt sem irodalmi, sem színpadi sikere. Az egyhangú és szürke idei színházi krónika lapjain néhány régi magyar színdarab felújítása a gyöngyszem. Elég a Gyurko- vics leányok, és a Rang és mód előadását megemlíteni, hogy lás­suk, a mondanivaló helyett mennyire inkább csak az elmon­dás formáiban fejlődött a ma­gyar színpadi irodalom. De a szebb jövendőnek máris vannak bíztató Ígéretei. A. n. gy. Magyar műkedvelők Kanadá­ban. A Kiplingi Magyar Egylet ez év folyamán már több, igen sikeres szinielőadást rendezett. Legutóbb Thán Gyulának, a Debreceni Újság szerkesztőjének Verpeléti lányok című színda­rabját mutatták be a jeles mű­kedvelők. Az egyesület fáradha­tatlan vezetője, Szarka Ferenc elnök, aki harminc esztendeje fáradozik a kanadai magyarság ■megszervezésén, anyagi és szel­lemi felvirágoztatásán. Az Amerikai Magyar Újság fejlődése. Háromnegyed eszten­deje jelenik meg újból Roboz Hugó szerkesztésében az Ameri­kai Magyar Ujság, mely, a töb­biekhez hasonlóan, népszerű és kedvelt napilapja tengerentúli honfitársainknak. Most terjede­lemben növekedni szeretne az újság, hetenként képes mellékle­tet akar adni és meg akarják csi­nálni az Amerikai Magyar Újság magyarországi kiadását, amely az óhazával közölné az amerikai magyar híreket. Mindezek meg­valósításáért összesen húszezer dollár értékben, egyenként ötdol­láros elsőbbségi részvényeket bo­csát ki és olvasói támogatását kéri. Magyar nótaestélyt rendeztek New-Yorkban. Főleg Kuruc Já­nos zeneszerző dalait adták elő. Thury Ilonának, Lévay Margit­nak, Diskay Józsefnek és Dar­vas Károlynak szép sikere volt. A chicágói Thália Műkedvelő és Dalkör hangversenye igen szé­pen sikerült. Mayer József állí­totta össze a műsort és tanította be a szereplőket. A legtöbb tap­sot Kenesseg Sándor kapta, aki cigányzene mellett magyar nótá­kat énekelt. Uj magyar dalkör. A passaici Első Magyar Műkedvelő Kör el­határozta, hogy dalkört létesít. A magyar dal új csarnokában azonban nem csupán felnőttek, hanem gyerekek is dalárdát ala­kítanak és minden magyar ösz- szejövetelen bemutatják tudásu­kat. Gróh Klára Veronika a legfia­talabb magyar tehetségek közé tartozik. Nehány előkelő színvo­nalú hangversenyen tűnt fel leg­utóbb művészi hegedűjátékával. A fiatal művésznő, aki európai hangversenykörútja után való­színűleg Amerikába is ellátogat, — különben Hubay Jenő mester- iskolájának egyik büszkesége. SKol vagytok, fjol, ti S)o6ó ^Katicák!

Next

/
Thumbnails
Contents