Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

Budapest, 1923.

XLIII. óvfolvar > 61- szám

ára 20 korona.

Péntek, március 16.

Budapesti Hírlap

Megjelenik hétfő kivételével mindennap.

Előfizetési árak : Egy hónapra 400 korona, negyedévre 1120 korona. Egyes szám ára 20 korona. Ausztriában egy példány ára 1000 osztrák Jrcr. Jugoszláviában egy példány áia~6 jugoszláv korona. Hirdetéseket Budjkjifisten felveaznek as ccsr.es hirdetési Irodák.-----------------------------------X ..............................................

F

5szerkesí°*_ s

Rákosi T®ní.

Helyettes fó'sztlj'®?

Caajthay Éeg6ne

Szerkesztőség: VIII. kerület, Bükk Szilárd-utca 4. szám. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. kér., József-körut 5. sz. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84»

•\

a költő s a tavasz.

Budapest, márc. lő.

A március, a tavasz, az ibolya és a Szabadság hónapja, úgy vonul el felettünk, mint a kacér szép asszony a korzón. Befátyolozva gondosan, csak ilt-oít villan ki szeme éltető, sugara, csak elvétve üdítő mosolya. Felhő- fátyolos ez az idei március. Egyszeregyszer egy napon csillan ki a nap életreébresztő sugara, töredékekben mosolyog le ránk néha-néha egy kis kék égbolt.

A mi mal nemzeti ünnepünkön is fátyolos volt az ég, de ma is jutott egy kicsi a napsugarakból s egy-egy kis mélységes liikördarab az égboltozat kékjéből. Annál több volt azonban napsütésből és derült égi hangulatból a szivekben. A boltok bezáródtak. Az utcák élénkek a forgalomtól s az ünnepre kijelölt helyeken százezrivel tolongtak az ünneplők. Szálfákon, díszített ablakokból az ország s a főváros színei nevettek le ránk s beszédek magasztalták márciust s a ki bőse lett, Petőii Sándort. A költő s a tavasz egv fogalommá forrtak össze s az örök ifjúságot jelentik a magyar nemzetnek.

Mily csodás dolog ez. A természet tpivénye kifordul sarkából. A távolság növekedésével minden nagyság összezsugorodik. És ime a szegény kiskunsági mészáros fia mentői jobban távolodik az idők végtelenségébe, annál nagyobbra nő: Ilire, neve, jelentősége szinte emberfeletti nagyságot ölt, a mint jobban-jobban midik rólunk az idő, a mely minden kicsit és középszerűt elnyel és minden igazi nagyság alá talapzatnak odarak éveket, évtizedekei, évszázadokat.

Hogy mi, nyomorult nemzedék nem vagyunk még, a hol méltók volnánk nagyjainkboz, hogy a háborúban, forradalomban és a testen elkövetett kegyetlenségekben egyensúlyát vésziéit nemzet még ma sem találta meg önmagái: annak kiáltó bizonyítéka, hogy a nemzet képviseletére kirendelt testület Inján volt annak az erkölcsnek, a mely költő-óriásának legérdemesebb dicsőítéséi lehetővé tette volna. Ritka dolog a világon, hogy egy költő halhatatlanságát egy nemzet törvénybe iktassa. Ha királya a nemzetnek a trónján ülne, talált volna rá módot, hogy babérját letegye a költő emlékezetére. A nemzetgyijdés nem talált. A nemzetgyűlés kénytelen volt magától ezt a (liszt megtagadni. Nem icsz a cen- fenáris ünnepről törvény a törvény- könyvünkben. Ettől bizony nem lett volna nagyobb Petőfi, kinek versei mint a magyar géniusz szárnycsapásai viszik világgá a magyar nevet; de sajnos, a nemzetgyűlés lett tőle kisebb.

Ám nem a nemzet. A nemzet lelkét a százezrek vitték ünnepre, a kik mint egy fekete tenger öntötték el a tereket, a hova ünnepelni szólították őket. E százezrek fejezték ki a nemzet érzelmeit és érzékitették meg a szemlélő előtt a költő nagyságát. Felejthetetlen órák mindenkire nézve, a ki valaha halhatatlanságról álmodott. Ez az, ez a halhatatlanság, a mikor milliók szivébe és agyába vonul be a nemzet nagy fin, s a sokaság tolong, pálmaágat szór és hozsannát énekel. Ereznünk kell, hogy e sokaságban, az ünneplő sokaságban van az élet, a nemzet teremtő clke és nagyjaiban van halliatatlan- ága.

Üdv Petőfinek, üdv a Márciusnak.

Petőii ünnepe mániás Idusán.

Százezrek márciusi ünnepe az On *ágház-téren. A székesfőváros hódolata. - Ünnepies díszközgyűlés az Újvárosházán. - Az egyetemi i£Jasá* ünnepségei.

>zott szobra körül zsibongott egész

Soha még olyan lélekemelő, szivet megtöltő áhitatos ünnepe nem volt március Idusának, a magyar szabadság hajnal-hasadásának emlékezetére, mint 1923. március 15-én. Ma volt először a nemzet törvényes ünnepnapja március 15-ének és az egész ország' egy szivvel-Iélekkel áldozott a márciusi ifjak gyönyörű emlékezetének.

Budapest ünnepi díszbe öltözött. Piros- fehár-zöld lobogók erdeje lengett az utcákon, a déli órákban már teljesen ünnepi csönd borult az egész városra, az üzletesek lehúzták redőnyeiket, elnémult minden vásári zaj. az irodákban is megszűnt; a köznapi munka és a vasárnapi csöndben a főváros nép© sűrű tömegekben hullámzott mindenfelé. Különösen a Petőfx-téren, a. mely zászlődiszben pompázott a mai napon a költő fölviráglzott, koszorúkkal oihalnap

i'Jmas sokaság, küldöttségek jöttek és

' iletek vonultak fel áhitatos lélekkel és

ák a kcgyeletes emlékezés virágait PeSándor szobrának talapzatára,

tv.

Már a kora reggeli órákban kezdődött a ....város ünnepe, cserkészcsapatuk vonultak 0 utcákon, a Szabadság-térre mentek az ! jusági küldöttségek, az Irredenta-szobrok

if-£

i]

eh N kéz? dics rok tofi- nema gyen latot.

főtt rendeztek néma ünnepséget, vagy a . erezeti Múzeumhoz vonultak, hogy emlőmnek a Talpra magyar! költőjének ö föllángolására. A helyőrségi zeneka- hazafias muzsikaszóval mentek a Pe- érw, a Szabadság-térre és mindenütt etisziuü szalagos, kekárdás isikolás- nekek tömege emeli az ünnepi hanguaz Országház-téren.

Az ország népének ünnepe

s a Budapesten időző királyi hercegeTizenegy óra felé jár az idő. A márciusi nap, a mely rövidke kis időre áttörte a szürke felhőkárpitot, hogy bevilágítsa aranyos sugaraival az ünneplő fővárost, csakhamar ismét elbújt, hogy visszaidézze em lékezetünkbe 1848. március 15-ct, a mikor szákadó esőben! es'ernyők alatt állott' a tömeg a Nemzeti Muzeum eteti és hallgatta viharos lelkesedéssé! a szabadság nagy dalnokát. Sűrű csoportok vonulnak az Or- szágház-tér felé, a melyet már jóval 11 óra előtt ellep az ünneplő tömeg. Három- szinii zászlót lenget a szél mindenfelé. Emberekkel lelnek meg a hatalmas teret övező paloták ablakai és a zászlóerdöben ezernyi fekete pontként sötéilik az óriás sokaság.

Egymásután vonulnak fel a különböző küldöttségek, az iskolák ezer meg ezer növendéke, mindegyikükön mellén piros- fehér-zöld kokárdával, magyarruhás kis- leánykák kezükben nemzetiszinü szalaggal átkötölt virágcsokorral. A parlament fő- bejárója festői díszben pompázik. Piros- fehér-zöld drapériával felékesitve a fél- köralaku homlokzat és középre messzire láthatóan beékelve Petőfi Sándor hatalmas relief-képe. A bejárat körül pálmák és más délszaki növények diszknek, a lépcsőkön le egész a térig vörös bársonyszőnyeg fut végig és a főbejárattól jobbra és balra föl- cliszite.lt emelvényeken bársony karosszékek várják az ország főméltóságait.

Tizenegy óra felé egymásután érkeznek a meghívottak. A főbejáró előtt és a tér minden részében diszruhás rendőrök, a parlamenti palolaörség, égszinkékruhás városi hajdúk és csatlósok kordonja tartják fönn a rendet. A Zrinyi-sisakos lovas- és gyalogos rendőrök festői csoportja kimagaslik a hullámzó sokaságból, a mely között feltűnnek a katonaság küldöttségei és az egyetemi ifjúság’csapatai.

A főbejárónál sorra helyezkednek el a tábornoki kar képviselői, élükön Rubin, Lukachich, Kirchner, Grallert, Ehmann és Cziló tábornagyok és csakhamar megérkezik a főváros törvényhatósági bizottsága is Sipőcz Jenő helyettes főpolgármester vezetésével. A főlépcső baloldalán helyezkedik el a Petőfl-Társaság küldöttsége is. Az emelvényen Scitouszky Béla, a nemzetgyűlés e!nökc, Pékár Gyula és Sipőcz Jenő dr. polgármester várják a kormányzót é; két. Kur'

tor.

rit.ja

nagy

és Ki

mesU

gördi

királ;

érkéz

lér 1

autói

.4?

vifci

kik

érki

ni

Kt

Vi

Ű

te

P

fi

re

M

ti'

1«

hl

fe.

fc

d

él

7.

11

Sz

PC

dr

sz

tó

oi

ht

Je

a

b:

k

h

k

c

lí

d<

nsí

ti

Nemsokára megérkezik Klebclsberg gróf kultuszminiszter, majd Fass f népjóléti miniszter is,

V—ffiár közel 200.000 ember tölti hatalmas Országház-tcret és a beléje !ó utcákat. A zászlóerdő szinte bebo- az. egész tömeget és ekkor már csak nehezen tud fölvónulni Kecskemét skőrös vármegye küldöttsége polgár- reik , vezetésével. Fél tizenkettőkor :1 az Országház főbejárója elé Izabella ri hercegasszony automobilja, utána ;ik Marinovich Jenő főkapitány, Szcsz- lugó főkapitány helyettes, a harmadik nobil hozza József kir, herceget, tszta és Zsófia királyi hercegnőket, nint József Ferenc királyi herceget, a \ilgtpi Sándor tábornok kíséretében t.nek.

'királyi hercegi családét Sipőcz- polgár- eiter vezeti tél a részükre fentaytolt disz- :lyre és ekkor orkánszerü éljenzés zug vé- g a téren. Most helyezkedik cl az cmel- inv körül a budapesti Pázmány-cgvetem inácsa. Bársonu János rektor vezetéseve1-, l.íes,ünnepi díszben. Itt van már Nagy ál báró tábornok is. a nemzeti hadsereg '■parancsnoka és feltűnik Ravasz László ionnátus püspök alakja is. Nélhány pcrc- •j léltizer.kettö után érkezik Horthy iklós kormányzó. A kordon. küriUáÜó iztikar, a diszruhás rendőrök, valamennyi jfrülállók feszes tartással fogadják az á'- mfőt a kit szintén a polgármester vezet 1 bársonyszékéhez. A legfelsőbb lépcsőikon megáll a kormányzó és számbefórul a tömeggel, mely hosszantartó viharos jcnzéssel köszönti. Fclzendiil a katona- aiekaifik' Himnusza, majd utána a felvo- ulf, dalárdák a nemzeti Hiszekegyet és a ozatot éneklik el.

Ezután a lépcsők alján álló piros dra- í'iás szónoki emelvényre léip Sipőcz Jenő polgármester és elmondja ünnepi be- édét.

— Üdvözlöm Budapest népét — mondotta n bbi között a polgármester — és üdvözlöm a agyar n%> ezreit, a kik idezarándokoltak, >gy hódoljanak a nagy költő szellemének - és lkem subáját, küldöm azoknak a véreinknek, kiket idegen Ivat alom gátolt a hódolat ut.iáin, de a kik lélekben itt vannak velünk.

— Petőfi minden magyaré, osztály- és raug- iilönbség nélkül. Ő. mindenki számára énekeit, iivös dalai egyformán hatoltak lie nádfödele; unt-bókba és büszke palotákba. Öt - a nemzet- gésze, minden fia egyórtelmüleg emelte, mint

nemzeti egység kifejezőjét, eszményi pie- esztálra és az az osztály vagy párt, a mely a eiwzeti eszme képviselőjét kizárólag a maga Dámára akarná 'kisajátítani, erről a pieűesz- il-ról igyekeznék őt ledönteni.

— Ő maga ha élne, csak azokat tagadná meg, kik nem féltik .az Istent és nem ismerik a

hazát, mert ő keresztény lélekkel hitt az Istenben és ebben a hitben halt meg a hazáért.

— A kozák paripák eltiporhatták testiét, de szellőmét nem lehetett belefojtani a jeltelen sírba, az kiszáll onnan és viszi mindenüvé a -zugó magyar szellővel a magyar jövőnek', a magyar föltárnád ásnak soha el nem haló dalait. Halhatatlan szellem, haladj feltartóztathatatlanul Isten által kijelölt utadon!

A polgármester beszéde után zugó éljenzés közben kezdik el a dalárdák énekelni Petőfi .Sándor legszebb dalait.

A kultuszminiszter beszéde.

Ezután Klebclsberg Kunó gróf kultusz, miniszter lépett az emelvényre é-s a következő beszédet mondotta:

— Főnléltóságu kormányzó Ur! Fenséges királyi hercegek! Tisztelt ünneplő közönség! Nemzeti ünnepeink csak akkor termékenyek, a telkekbe igazi erőt csak akkor sugároznak be, ha a nemzeti múlt nagy eseményei, a történelem nagy alakjai állal nyújtott tanúságokat megszívleljük. Ma azért gyűltünk egybe, hogy megünnepeljük március 15-ét, J 848-iki szabadságharcunknak talán iegeszményibb napját, és ünnepeljük ennek a nagy magyar hős- Uölteméhynek legnemesebb alakját, Petőfi Sándort.

— Petőfi minden idők és minden nemzetek hazafias költőinek egyik legnagyobbika. Egyéniségének különös varázst ad költészetének és életének tökéletes harmóniája. Előfutára Balassi Bálint, a XVI. század nagy fizikusa. E két költői élet a magyar nemzet drága kincse. Balassi megénekelle a végbeli harcokat, a magyar és török leventék vitézi összecsapásait a határokon és Esztergom vára elölt karddal a kezében, elesett a becsület mezején, vérének oldásával is tanúságot teve hazait säga mellett, melyet költészetében hirdetett. Petőfi hazafias' lírájának is a mártír-hitvallás erejét az adja meg, hogy honfi érzésének lángoló kitöréseit a segesvári síkon életének feláldozásával pecsételte meg. Balassi és Petőfi nagy tanuságtételéhez a világirodalomban igazán csak Körner fogható, ki-a német nemzetnek I. Napóleonnal szemben vívott: felszabadító. hadjáratában halt hősi halált. A férfi szónak nyomatékos csak a telt ad, igazi tragikus erőt pedig a szavakban vibráló az a meggyőződés, hogy a szavak hirdetője nem rettenne vissza a végső áldozattól sem. Lehetnek a nemzetek ételében korok, mikor a szavak, is tettek számába mehetnek. Ma csak az esetben tudjuk újra fölemelni nemzetünket, ha a magyar féríilclkeket áthatja az áldozatos liazafiságnak az a szelleme, a mely Balassi Bálint és Petőfi költészetéből árad felénk. Ez legyen a mai nap megemlékezéseiből levont első tanulságunk.

— A közelmúlt nagv katasztrófája után is itt állunk, megfogyva bár, de megtörve nem. A Batassiak és Petőfiek bizalma hassa át a lelkeket. Félre a kishitüekkel, felre a baljósokkal. félre ez álbölcsekkel.

— Olyan emberek kellenek, a kiknek nagy a hite, végheteUen a bizodalma, és meggyőződésüket bele tudják oltani a tömegbe. A nagy jövőbe vetett végheletlen bizalom sugározzák ki innen ünnepünkből szerle az országba. Adja a magyarok Istene, hogy igy legyen!

Zugó éljenzés fogadja Klebclsberg Kun» gróf beszédét is, a mely egyre jobban harsog végig a téren. A budapesti helyőrségi zenekar ismét hazafias dalokat énekel, majd Pékár Gyula, a Petőfl-Társaság nevében mond beszédet.

— Szent tavasz, szent magyar március, de profundis, a mélységből hívunk ismét és mint első rügyet, reménykedve üdvözlünk az ezeréves ország csonka törzsén. Petőfi Sándor a magyar szabadság első evangélistája. Eddig aranyködön át ünnepeltük, ma, a hetvenötö- dik fordulón, élőelevenen toppan ide az ünneplő tömegek közé, hogy ismét ő maga szavalja cl a Talpra Magyart. A segesvári nagy eltűnt visszatért.

— Szavára kinőnek a magyar szárnyak, hogy a gyáva földről a bizakodott tetterő magasságába ragadjanak. Petőfi a magyar szabadságért hail meg, és nem nemzetközi romboló ábrándokért.

Pékár beszédé után Paulai/ Erzsi 1 épe11 ia dobogóra hófehér selyem ruhában, fekete bundában és elszsvalfa Petőfinek Élet. vagy halál cimü költeményét, a közönség óriási lelkesedésétől kisérve. Ezután a főváros az iskolák egyesített énekkara] énekelték Egressi talpra magyarját, majd Bakó László diszmapy.vúAn nagy hatással szavalta el a Nemzeti dc&. i- katonazenekarok a Himnuszt játszás, a kormányzó és kísérete levonul a iépc-őkfW és a hatalmas tömeg ünnepi hangulatban, rendbeli oszlik szét.