Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

i IDlURJiZM vm 1029. májas 14, vasárnap Űlíőí-at — Petőfi Sáflior-üt Javaslat azokhoz, akiket Illet Budapest székesfőváros törvényható­sági bizottsága minap az ezévi Petófi- iinnepségekről tanácskozván, felújította azt a régi gondolatot, hogy a legna­gyobb magyar dalnokról valamely hoz­zá méltó utcát vagy utat nevezzenek el. Fővárosunknak valóban szégyene az az állapot, hogy a legmagyarabb szel­lem hírnevét a köznapi életben a leg­sötétebb és a legidegenebb pesti utca "tartja—nyilván, amelynek árnyékában ócskaruhák boltosai húzódnak meg. Két­ségkívül tréfás és rosszérzésii ember volt, aki a Szerecsen-utca párját annak­idején Petőfi Sándorral hozta vonat­kozásba. Nem szorul bizonyításra, hogy a fővárosnak és általában az illeté­kes köröknek egyik legsürgősebb kö­telessége, hogy az előző tizedeknek ezt az otromba tévedését jóvátegye. En­nek a kötelességnek vállalása és vég­rehajtása annyira sürgős feladat hogy a jubileumi ünnepségekkel kapcsolato­san ezt kell legelőször megoldani. Úgy tudjuk azonban, hogy a fő­városi tanácskozásokon nem történt ha­tározott javaslattétel abban az irány­ban, melyik utcánk vagy egyéb utca­vonalunk is legyen az, amely a ma­gyar idők végtelenségéig hirdesse a Petőfit követő nemzedékek megbecsü­A bor drágulását lehet várni Nagy a kereslet a tavalyi borok iránt — Az uj bor a hűvös idő miatt gyenge lesz és kevés — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — Kecskemét, május 13. Az ország uj bortermés kilátásaira vonatkozóan a Kecskeméti Szőlősgaz­dák Szövetségének egyik vezetőjétől a következőket tudtuk meg:-- Azok a hírek, melyek az uj ter­més bőségéről és kiválóságáról szóla­nák, sajnos, egyáltalán nem egyeznek a valósággal, sőt ellentétben állanak azzal. Az uj termés az állandóan sze­szélyesen változó, hűvös és, nyirkos időjárás miatt nem kecsegtetnek jó re­ményekkel. Az ország területéről se­honnan sem kaptunk kitűnő termésre számító jelentést. Á kilátások általá­ban gyengék és a kereskedelem részé­ről — mely tudatosan terjesztett ál­hiteivel ellentétben nagyon is tisztá­ban van a terméskilátásokkal — máris nagy érdeklődés mutatkozik a tavalyi borok iránt. Ezt igazolja egyébként az a körülmény is, hogy Ausztriában je­lentékenyen «— magyar pénzben számít­va literenkint 10—25 koronával is — drágább a bor, mint nálunk. —- Bár a kivitel megakadt s csak igen nehezen lehet egyes tételeket át­szállítani a szomszédos államokba, tag­jaink nem türelmetlenkednek, mert tud­ják, hogy a nyár, vagy talán a nyár eleje is meghozza a napról-napra mind­inkább érvényesülni látszó élénkebb fordulatot. ,4 borpiac élénkülése már megkezdődött és tudjuk, hogy ez a mozgalom nem átmeneti természetű lesz, hanem tartós sz!lárdságot és a borpiacon drágulást jelent, mert min­den oldalról a legkomolyabb gazdasá­gi körülmények kényszerítik a piacot az élénkségre. véréből készítik a szérumot. Házi nytt- ' lak, egerek, patkányok, tengeri mala­cok szolgálnak erre a célra. A rend­kívül tiszta, hosszú pincehelyiség két oldalán alommal beszórt betonpadlón külön-külön elkerítve vagy ketrecekbe zárva tanyáznak ezek az állatok. Vígan fickándoznak, meg se látszik, hogy vé­rükben hordják a rettenetes kórt/Mind­össze kétszer fordul elő nagy' riatíá-’ ' lom egy-egy állatcsaládban. Először,, amikor megszurja őket az ottptii, mi-' sodszor, mikor meeszivattvuzzák a vé­rüket. Az emeleti helyiségekben nagy a sürgés-forgás. Nap-nap után számosán látogatják az intézetet, aggodalmas, ijedt arcú emberek, asszonyok, közöttük igen sok falusi s főként sok gyermek. Azok, akiket veszett kutya harapott meg, halál­raítélteknek lehetne tekinteni őket, ' ha száz e sztendővel ezelőtt az eldugott francia városkában meg nem születik a csodatevő orvos, Pasteur. A napi ke­zelés végett jönnek és bizony — mint a mai világban másutt is — itt is sorba kell állni a betegnek, hogy a fehér kö­penyes orvos elé kerüljön. Egy tüszurás a gyomor tájékán a mezítelen bőr alá, ennyit lát meg a laikus az egész ké­zelésből. Az oltások nyomán azoflban a szervezetben hatalmas liarc indul meg, méreg küzd a méreg ellen és a nagy ütközetbe belepusztul a veszettséget oko­zó bacillus rövid idő alatt. Az életmentő tüszurás Látogatás a Pasteur-intézetben — Hogyan ggógyitják, akit a veszett kutya megmarí — Száz éve született Pasteur — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — >0 lését. Szerény magunk úgy véljük, hogy alig jöhet számba e tekintetben jelen­tősebb és — illetékesebb megoldás, mint, ha az Ullői-utat keresztelik át lantosunk nevére. Nem csak azért, mert a többi valamire való utunk és utcánk már egyéb nemzeti és közéleti jeles- iiégről van elnevezve és mert as Cili!- ut méreteinél fogva is legjobban jel­képezi azt a terjedelmet, amellyel Pe­tőfi a magyar kultúra történetébe il­leszkedik. At Üilől-utnak Petőfi Sár.- dor-uttá való átkeresztelése mellett szil ezenfelül az is, hogy az ÜUói-ut egyike volt azoknak az útvonalaknak, amelyek már Pe őfl Idejében is megvoltak, sőt számos bizonyítékunk van ame!-, lett, hogy maga a költő is sokat járt hepe-hupás járdáin, sőt az Cllői-uthoz a költő életének számos kedves epizódja fűződik. Munkatársunk már puhato’ód.-ott i 1 - tékes körökben,' minő álláspontra he- i Jyezkednek a dönteni hivatott tényezők n Petőfiről való uj«bb utcaelnevezés kérdésében. Eléggé érthetetlenül azt a felfogást fejtegették előttünk, hogy «Petőfi emlékét a róla elnevezett tér eléggé felszínen tártja«. De különben i sem lehetséges — mondották — hogy az Üllői-ut Petőfi-ut legyen, mert szerintük ez »felesleges/. Hogy miért , felesleges, ezt már kevesbbé tudták megokolni előliünk a jó urak és ami­kor eredeti ötletünkkel szemben arra a megjegyzésre bátorkodtunk, hogy a felvetett kérdés szempontjából a már­ciusi napok dcső színhelye, a Muzeum- körút is komolyan szembajokét, azzal le­gyintették el buzgólkodásunkat, hogy »minden európai városnak meg van a maga Muzeum-körutja, tehát a mienk­nek is meg kell maradnia mai helyén». Mindössze arra a vigasztalásra szorít­koztak informálóink, hogy a mostani Petőfi-utcát megszüntetik­Biztosak vagyunk afelől, hogy a végső fokon illetékes hatóságok, ha kell, maga a kormány igenis ieljesiíeni fogják azt a szinte nevetségesen kicsiny kötelessé­get, amellyel a magyar főváros tarto­zik a magyar géniusznak. F. S. Székrekedés. ttlnik, hogy » ,í £KEI oisyoa ougblzbota baibalta. A budapesti egyetem bel­orvosi klinikájának tu­__ domanyosjelentesebdlkl* .í xiíENO JÓZSEF* keaeruvtz Száz esztendővel ezelőtt, 1S22 augusz tus havában, született egy francia vidéki városkában, egyszerű timár-családbój az a férfi, aki léngesze révén világhírré tett szert és áldással emlegeti nevét az emberiség. Pasteur Lajosnak hívták ezt az egyszerű Iparosszüiök gyermekit; vegyésznek készült és ezen a téren foly­tatott kisérlotezétei közben fedezte fel azt a már minden ember által ismert tényt, hogy a ragályos betegségeket s. a- badszeromel nem látható és a levegőben milliárd számra úszó apró lények, az úgynevezett baclllusok, mikrobák okozzák. A nagy tudós azonban ezzel a fel­fedezésével nem érié be, kereste a mód­ját annak is, miként lehetne ezeket a kártékony mikrobákat elpusztítani és ez­által a megfertőzött emberi vagy áilati szervezetet kigyógyitani. Hosszú kísér­letezés után, amelyet az orbáncos ser­téseken és a kolerás tyúkokon végzett, sikerült is ennek a módját megtalálnia. Rájött arra, hogyan lehet e két be­tegséget okozó jp.cillusok mérgének mérgező hatását fokozatosan gyengíteni. Ezt úgy érte el, hogy az egészséges állat testébe néhány bacillust oltott be, csak annyit, hogy a betegség ne fejlőd­jön ki túlságosan az állatban. A be­oltott állatok hamarosan kiheverték a gyenge fertőzést, még pedig azáltal, hogy a vérük ellenmérget termelt, ami megölte a kártékony bacillusokat. Tu­dományos szóval: immunissá tette az állatokat. Majd vérüket vette s az ilyen vérnek a savója szolgáltatja az úgyne­vezett szérumot, amelyet ma már szvi­tében használnak és ojtás utján alkal­maznak az orvosok. Pasteur neve főként . a veszettség gyógyításához fűződik. Előtte ez a be­tegség teljesen gyógyíthatatlan volt; akit veszett állati mart meg, az ha­marosan, a legszörnyiibb kínok kö­zött halt meg. Pasteur a leírt módon előállította a veszettség szérumát is. Azóta a müveit világ majd minden vá­rosában van úgynevezett Pasteur-inté- zet, ahol a veszett állat által megmart egyéneket védőoltásban részesíti. Buda­pesten Högyes Endre. dr. egyetemi pre • fesszor alapította meg az áldásos te­vékenységű intézetet 1890-ben. A Rákos-utca 7. szám alatti ház van berendezve ma erre a célra. Meg­látogattuk az intézetet, amelynek nem­csak emeleti helyiségei, hanem v a pin­céje is rendkívül érdekes. A pincében nevelik és tenyésztik ugyanis azokat az állatokat, amelyeket gyönge veszett­séggel fertőztek meg és amelyeknek A liberálisok póruljártak a párt- diktatúrával. Liberálisék és szövetsé­geseik heteken át föl-fát megmozgat­tak a nemzetgyűlésen, hogy a kormány a választójogi reform megalkotása so­rán vezesse be a lajstromoz szavazási rendszeit. A kormány jól tudta, hogy ez a szavazási mód egyáltalán nem felel meg a magyar nép természetének, mert a magyar választópolgár nem sze­reti a pártközpontból rákényszerileU jelöltet. Politikai véleményét szabadon szokta nyilvánítani és irtózik a lajstro- mos rendszer merevségétől, amely meg­állapítja, hogy a párt központiának kívánsága szerint ki méltó az első, második, harmadik és a többi helyre, Különös, hogy Vázsonyiék és Sándor Pálék éppen ezért a pártdiktaUiráért lelkesednek, mert csak így biztosíthat­ják vezéreik részére a mandátumot, Ugylátszik azonban, hogy van okuk még a lajstromos szavazástól is tar­tani. Budapest három lajstromos kerü­letében most közvetlenül a választás előtt újabb liberális pártok alakulnak és hosszú listákon ajánlják ismeretlen, pdrthiveiket a választóknak. De a vd-- lasziók nem választhatnak szabadon mert a lajstromos szavazási rendszer értelmiben szigorúan ragaszlmünick keli a lajstromban megállapított sor­rendhez és így a párt központi irodá­jának diktatúrája érvényesül az égész. vonaton. Tiszta szerencse, hogy a kot-', many józansága a diktátumnak citpl a for máj álól megmentette az országot és Budapesten inkább csak elrettentő például, kísérletképpen vezette be ideig­lenesen a lajstromos szavazást. Vázso­nyiék póruljárlak a lajstromos szava­zással, mert nem számítoltak arra, hogy rajtuk kívül is akadnak liberáli­sok és nagyon bizlak kizárólagos győ­zelmükben. A pártdiklaiura, az ö ked­venc fegyverük tehát csődöt mondott. A nagy tömegnek nincs szüksége semmiféle diktatúrára és vokscit nem páriirodákban felállított listákra, ha­nem olyan képviselőjelöltekre akarja adni, akit ismer és akiknek személyé­ben megbízik. Képes-régen ígérgetik már a r.agy reformot T. választó! tie válassz mást csak a Lysoformot

Next

/
Thumbnails
Contents