Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
8 1921 OKTÓBER 23 VASÁRNAP —i— II Ilii II l■^H■■l^llllll■llllll^l II ■ HM Kllzdfinyl tervezete a szikes terület megjavítására 100.000 szikes; holdon 100 millió érték — A Szózat tudösitóiá'.ól — \ Szinte megszokottá lett már a hivatkozás a magyar Alföldre, mint „búzatermő Alföldre“. Pedig mennyi naiv valótlanság, mennyi gúny, mennyi keserű fájdalom van e két szóban. A nagy magyar Alföldön 996.000 kát. holdon kenyeret adó búza helyett nem terem más, mint bogáncskoró és délibáb. E területen sok évtized óta nem hasit barázdát az eke. Ma méltán tekintenek közgazdasági köreink a nagy Alföldre, amelynek intenzív mezőgazdasági kultúrája valóban arra volna hivatva, hogy gazdasági életünket füllen iitse és kereskedelmi mérlegünk aktíváját növelje. Sajnos, kormányzatunk jóformán semmit sem tett e kérdésben hosszú idő óta, sőt szemünk előtt sorvadnak el kisérletügyi intézményeink is. amelyekre az alföldi szikes területek megjavításának föladata hárul. Küzdéngi Szilárd nyugalmazott ármenltesitő társulati igazgató-főmérnök pz alföldi szikes területek megjavításával már hős idő óta kísérletezik és a saját maga készítette talajjavitó-gépek és eljárások igénybevételével az ország több helyén csodálatraméltó eredményeket ért el. Eddig azonban nem talált méltánylásra. Ez a kérdés a kisgazdák szempontjából is felette nagyjelentőségű, mert a szikes területeknek majdnem fele Jdsgazdák kezében van. E nagyfontosságu kérdésről megkérdeztük Küzdéngi Szilárdot, aki a következőket mondta: — Az alföldi szikes területek megjavitá- isának kérdését ma Magyarországon jóformán ja Magyar Gazdaszövetség tartja felszínen. jl916-ban Írásos ankétet rendezeti e kérdésről, ez idén pedig a kecskeméti tanyai kongresszuson komoly megvitatás tárgya volt. A kongresz- szuson rámutattam a fedezet előteremetésének jmódjára: a gazdasági ismeretek fejlesztésére ■nélkülözhetetlen kisérletügynek a költségeit .mintagazdaságok utján kívántam előteremteni \e talajból. Kimutattam, hogy — ha csak százholdas mintagazdaságok utján is és ha holdanként csak egy mázsa búzának az értéke lesz is az üzleti nyereség évenkint, — százezer holdon évi százmillió korona értéket állíthatunk elő, amiből busásan kitelik a kísérletezések költsége. — Ha egymillió holdra tesszük országunkban az olyan elhanyagolt talajt, amelyet birtokosa készséggel átengedhet mintagazdaságok céljaira, ha azokra rá telepítjük a most kereset nélkül lévő intelligenciának és mun-^ kásoknak ezreit, ha megfelelő talajmivelő gépeket böcsájlnmk rendelkezésükre, már ezen a területen is milliárdnyi értékeket állíthatunk elő évenként. A mintagazdaságok elterjedése maga után vonná aztán a szakszerű gazdálkodást a többi területen is. — Ezt a munkát részint szövetkezeti utón. részint a nagytőke, vagy magángazdálkodás utján, esetleg községi utón már most meg lehetne kezdeni. Minden egyes községben .van erre terület elég. — Üzlettársaimmal vállalkoztunk arra, hogy talajjavító eljárásunk alkalmazásával a mezőgazdasági, erdészeti és kertészeti termelők szakszerűen vezetett mintagazdaságaival, még az eddig jó talajoknak tartott földeken is, a most elért országos termésátlagoknak kétszeresére, az eddig rossz talajoknak tartott földeken pedig a jó talajokéval egyenlő nagyságra fokozzuk, ha a pénzügyi kormányzat az államnak minden anyagi kockázat nélkül való, csupán erkölcsinek nevezhető jóindulatú támogatásával lehetővé teszi, hogy a töke számára e vállalkozás nyereségét biztosítjuk. Az államnak ilyen erkölcsi támogatása mellett a vállalkozásunkhoz szükséges jelentékeny tőkét megszerezhetjük. S ennek a támogatásnak ellenében az államkincstár részére biztosítjuk az üzleti nyereségben a vállalkozó tőkével egyenlő mértékű, de kockázat nélkül való részesedést.-— Az állam támogatása elsősorban a szövetkezetek és a részvénytársaságok megalakításában állana, továbbá az állam érdekei! is védő, arra hivatott tisztviselőknek az üzlet vezetéséhez, ellenőrzéséhez, kirendeléséhez, aztán abban is, hogy a mintagazdaságoknak az állami birtokokon való bemutatását megengedje, s esetleg az állami erdöirtásokat is velünk végeztetné. — Tervemet a Magyar Gazdaszövetség utján felterjesztettem a pénzügy- és földmivelésügyi miniszter urakhoz. A földmivelés- ügyi minisztertől eddig nem jött válasz, a pénzügyminiszter pedig azt válaszolta, hogy az ügyet, — mely iránt egyébként nagyon érdeklődik, — illetékes tárgyalás végett a föld- mivelésügyi minisztériumnak adta át. — Egyébként eljárási módjaimat részletesen kifejtem egy legközelebb megjelenő munkámban. Steinecker Ferenc egyetemi tanár, a földmiv. min. kisérletügyi osztályának v. vezetője a következőket mondta: — Annak idején a földmivelésügyi minisztériumban foglalkoztak a szikes területek megjavításának kérdésével. A mindenkori pénzügyminiszterek azonban mereven elzárkóztak az áldozatok elől, holott ez nagy hasznot is hozott az országnak a vizsgálati dijakból. Kísérleti állomásokat kellene szervezni és vissza kellene állítani a régi szikesügyi tanácsot, s be kellene vonni abba a legkiválóbb szakférfiakat. Ez esetben minden nagyobb áldozat nélkül nagy eredményeket érhetnénk el. & Wirtlt'kormán? elhatározta lemondását Berlin, október 22. A birodalmi kormány a mai miniszter!anácson ‘Wirth dr. birodalmi kancel- láf indítványára elhatározta, hogy benyújtja lemondását. A lemondásnak okait Írásban terjesztik elő a birodalom elnökének. fi némát polgári périok egyhangúan visszautasítják a felsászllésiai döntést Berlin, október 22. ( Budapesti Tudósító távirata.) Mindinkább fölismerik politikai körökben azt a tényt, hogy a Felsősziléziáról való döntés Németországra valósággal katasztrofális és hogy ennélfogva semmi értelme a lengyelekkel való tárgyalásnak, melyet a döntést tartalmazó hivatalos értesítés ajánl. A német néppárt a döntésben a népszavazás teljes figyelmen kívül hagyását és a versail- lesi szerződés megsértését látja és azt egyhangúan visszautasítja. A demokraták és a centrum tanácskozásai még nem értek véget, hir szerint azonban ugyanezen a nézeten vannak. Ily körülmények között politikai körökben azt hiszik, hogv a Wirth- kormány létének alapjai megrendültek és a ..teljesítés kormányát“, az „ellenállá s kormányának“ kell fölváltania, melyet a polgári pártok alaki tanának meg. A szociáldemokraták ezzel az alakulással szemben éles ellenzéki magatartást tanúsítanak és követelik a lengyelekkel való tárgyalást. Az első kénvszcrirjtézkedéí. melyet az antant Németország ellenszegülése ecetén foganatosítana, a Ruhr-vidék megszállása volna. ( Kivonulnak Némalorsságkól es amerikai csapsíok Washington, október 22. Hir szerint a rajnai amerikai csapatok két héten belül megkezdik a ■megszállt német terület kiürítését. A kiürítés a német-amerikai békeszerződés ratifikálásának következménye, amit a legutóbbi napokban bajtoltak végre az amerikai szenátusban. fi francia kormány a ílfiíSií-kormáaj; mellett nyilatkozik Páris, október 22. Briand miniszterelnök a kamarában kijelentette, hogy a lipcsei törvényszék francia képviselőit visszahivatta. A legfelsőbb tanács elhatározta, hogy újból fölveti a hadibünösök kérdését. Briand ezután rátért a német jóvátétel kérdésére. A Wirth-kor mán y 1 ián megvan a jóindulat a kötelezettségek teljesítésére. Wirth dr. ellenfelei a külföldön terjeszteni akarják a felfogást Németország csődjéről. Franciaország azonban nem engedi, hogy lóvá tegyék. Ha Wirth kormányát megbuktatnák és ha a Wirth kormány ellenfelei kerülnének a kormányra és kijelentenék, hogy nem ismerik el a szerződési, akikor Franciaország a többi szövetségessel együtt újabb operációt kereshetne. üpzití a portugál eHenforrodaloai Becsből jelentik: A Neues Wiener Tagblatt jelenti Párisból: Lisszaboni jelentés szerint az ellenforradalom az egész vonalon győzedelmeskedett. Granja miniszterelnökön és Santoi tengernagyon kívül több más ismert köztársasági vezetőembert is meggyilkoltak. A katonai csapatok által teljesen megszállott Lisszabonban tegnap óta teljes a nyugalom. N r"™**—■»u—i—m KRÓNIKA Válöpörök divatja Hölgyeim, Önök bizonyára olvasták a bie- dermeyei korbeli Krisztina svéd királyné szellemes mondását: ,,Suzanne borúméul c-ak azért lett katolikus, mert férje, kit nem szeretett, protestáns. így legalább sem a földön, sem a mennyországban nem találkozhatnak“. Drága úrnőim, ez jut eszembe most, amikor olvasom, hogy Budapesten ezidőszerint hétezer válópör van folyamatban. Ez tehát a legfrissebb divat, érdekesebb, vonzóbb, eredetibb és szenzáció- sabb minden mesés crepe de chine blúznál és bármely szinorgiáju szvetternél, yunpernél és a legbolondosabb sapkáknál. Minden válás egyenkint és külön-külön egy- egy pompás uj divatkreáció. A különbség csak az, sohasem megy ki a divatból, sohasem kerül okká- ziós végeladásra, mindig abszolút egyéni, de valamiben mégis megegyezik a divattal, elobb- utóbb a lomtárba, helyesebben a törvényszékek irattárába kerül. Mikszáth Kálmán /mondotta: „Ha az emberben mozog valami, az nem okvetlenül tehetség, lehet az giliszta is“. Hozzáteszem, lehet az szerelem is. Ez pedig addig mozog, amig, hogy divatos kifejezéssel éljek: nem stabilizáljuk. A szerelem valutájának a stabilizálása a házasság. De amiképpen ingadozó a valuta, olyan a házasság is, A szerelem valutájának folytonos ingadozása előbb-utóbb válásra vezet. S ha mind a két fél válni, de előbb egymást agyonbosszantani akarja, ez a válópör. S miután a válás sokkal könnyebb, ha a válni akarók nem egy hiten vannak, ezért a legtöbb válás egyszersmind megválás a korábbi vallástól. Ily módon igaza kerül Krisztina svéd királyné mondásainak: a váló felek még $ menny- országiban sem találkozhatnak. De viszont annak inkább találkoznak a válópör folyamán a pokolban. Minden válópör háború, amit a férj és 9 feleség abban a tudatban indítanak egymás ellen, hogy a hadisarcot a másik fogja megfizetni. S a bíróság, amelyet ennek a pörnek az elintézésére delegálnak, olyan, mint a jóvátétel! bizottság: kilátásba helyez ugyan némi határkjigazitásokat, 3e föltétlenül megállapít magas dijakat az ügyvédek számára. A válópör mindenképpen siberintézmény, a szerelmet az otthonból, a családi fészekből a törvényszék rideg tárgyalótermébe tolja á(, ahol minden korábbi nemes házastársi érzés üzleti harccá delValvúlódik. Nem igaz, hogy minden házasság „üzlet“, de viszont igaz, hogy minden válópör üzleti háborúvá fajúi, amit sokkal könnyebb végigküzdeni, mint a szerelmet a házasságig. Mert hiszen a Szerelmesek egy része azért kel egybe, mert nem ismeri egymást, mig a válópör gladiátorainak a legtöbb fegyvere, hogy nagyon is ismérik egymást. S a nagyközönség szemében minden , válópör alkalom pletykákra és botrányra' s mint ilyen, elragadó. C‘est vraiment trés charmant: ők veszekednek — mais encore plus charmant: ők válnak. Valahol olvastam: „vannak asszonyok, akik eltitkolják érzelmeiket mindaddig, amig férjhez nem mennek s csak akkor mutatják meg őket — másnak“. Ilyen és ennyi rosszat korántsem írok alá, de viszont valóság, hogy sok asszony a valódi természetét csak akkor árulja el az urának, amikor megindítja ellene a válópört. A fiatal házasok olyanok, mint a gyermekek: szerétik egymást és a házaséletüket. Később, idője múltán, nem annyira szeretik, mint inkább megítélik egymást. Még később, a korábbi szerelemből és szcretetből csupa megbocsátás lesz. S ez a legideálisabb szerelem, ennek a vége csak a sir s sohasem a válópör. A válópör pszihéje: semmit megbocsátani, mindent megbosszulni. A válófelek mindig haragszanak és bosszúért lihegnek. Baj, harag és bosszú oka, ha az egyik fél könnyen válik. „Látszik, hogy sohasem szeretett, soha nem becsült meg.“ Ha nem akar válni: „lászik, még annyira sem szeret, hogy megadja nekem a lehetőséget a könnyű válásra“. A szerelmes férfi bájos leánykát vagy asz- szonyt vesz el. Fúriát, boszorkányt sohasem. A bájos lányka csak derék férfihez megy hozzá. S mégis, amikor válásra kerül a sor: a „bájos“ nő fúriává, a „derék“ férfi hitvánnyá válik. A háború s a mai nagy nyomor nagy pusztítást vittek végbe a bájos nők és a derék férfiak között. A lakásínség és a drágaság odafurakod- nak a szerető szívek közé s csakhamar már nem mentik, sőt, ha nő a nyomor, gyűlölik egymást. Asszonyom, ne csodálkozzék, ha ma hétezer válópör van folyamatban „ . ' g. b.
