Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
Jókai lelke. 1 Ravasz László előadása a Kisfaludii- Társasáa Jókai-iinnevén. — fZarathu.stráról beszéli a perzsa rege, , hetven évig ült az anyja szive alatt s mikor megszületett, fehér haja. redős arca és bölcs szeme volt és kész öreg emberként kezdte meg életét. Jókai ezer évig, vagv talán sokkal tovább ült a magyar lélek méhében. 3 mikor megszületett, olyan idős volt. mint maga a magvar nemzet, de azért egész életében gyermek maradt. Ö gyermek volt. mint férj mint bős. költő és mágus. Ilyenné a gyermekek szent ki- vá'tsága. a fantázia telte. A gvermektantá- zia boldog fölszabadulás a valóság uralma alól. az álmodott világ diadala a létező világ fölött. Tudatalatti világát faníáziaké- pek töltötték ki s belső életének legnagyobb benyomásai, legreálisabb élményei azok voltak, a miket ébren álmodott. Reá nézve idegen nyomasztó, ismeretlen volt az a mit mi valóságnak nevezünk. Ismeret és fantázia együtt alkotják em- béri életünk egyik legfontosabb tényezőiét: a történelmet. Legelső formája a rege, a midőn még a történelem 3 mítosztól nem szakadt el. Valami finom szól még összetartja az egészet, a föld felett úszik az egész világ, csak végső pontjai érkeztek m;?g a földre és helyezkedtek el a látóhatár peremén, mint a szivárvány .melynek pá- Jváia odafönn van. csak a vége ér össze .sejtelmesen a földdel. A második foka a monda, a mikor a valóság, a történelem már erősebb. Az egész világ a földön rendezkedik be, életét ott é'i le. de még láthatók a szálak, a melyek összekötik a földfeletti mitikus világgal. Az epikának van egv harmadik világtörténelmi alakja, melv átmeneti ugvan. de a mi szempontunkból igvelemraméltó. Ez a középkori lovagregények világa, a mi a mesének és a mondának egvbeszövődáse. Több mint történelem. mert beérkezett a jelenkorba. Benne van a történelem is. mert alakjai vagv névben, vagy valóságban a múlt idők élő hősei. Történeti személyek, a kik századokra és nemzedékekre óriási benyomást tettek. Az emberiség ismeretlen szülőhazájának. a szertelen és roppant Ázsiának minden lelki rejtelme a tudatalattiság mélyéből kibontakozik és belenyujtózik a mindenségije. Sors és lélek, máglya és történelem elegyedik' össze csodálatos világgá, ködképek világa ez. melyet az ui kor Aezó- pusa. Cervantes űzött el századokon át harsogó vidám kacagással. Az első modern regény megölte őseit. Ha Jókai fantáziáját elemezzük, ugv találjuk. hogy az ősereiii. egyetemes és mindent magába foglaló fantázia volt. Jellemzi az egészet bizonyos történelemfelettiség. Nem lehet azt mondani hogy a fantáziának ezt. vagv azt a rétegét tette művészete alaptörvényévé minden alkotásában ;1 fantáziának egész rétege benne van. Mikor mesét ir. egv-egv vonása a modern realitásra emlékeztet, mikor realista regényre vállalkozik, mitikus és modern színek keverednek . vásznára. Történeti regényeiben sok a rege. Regéinek megoko'atlan történeti igényei vannak. Nem szabad Jókait részleteiben Ítélni meg; ahhoz, hogv igazságosak legyünk iránta, az szükséges, hogy az egészet áttekintsük. Jókai epikáját -"'’étien nagy összefüggő alkotásnak kell vennünk. a boldog, örök gyermekség lcgmo- numentálisabb müvének. Ha igv vesszük, először is megfog méreteinek nagysága. Mi ő hozzá képest bármelyik mítosz-gyűjtemény, akármelyik nemzetnek egész népköltési kincse, mi ő hozzá képest akármelyik európai irodalom hőskölteménve! Az indus naiv époszok. a Védák. a ke’eti szent könyvek, vagy a kínai krónikák foghatók hozzá csupán s meg kell vallanunk, hogv ilyen áradatát q képeknek és történeteknek csak az írhatta meg. a ki egvszemólyben vette ki egv egész népnek s benne a rejtelmes Keletnek egész mesemondó ereiét. A Jókai világ- epikája történetfölötti mert magának az örök embernek hisloire contemperaiinc-h*. Arany mélabusan siratta, hogy naiv épo- szunk elveszett. Itt van Jókaiban kései mása az elveszett naiv eposznak. annvi különbséggel. hogv ezer esztendővel később zeng föl. De azért épp ugv benne van az egész magvar képzeletvilág, mint amabban lehetett. Jókai ouvre-ie egyetlen óriási mesevilág melynek vannak ellenmondásai, mint a rengetegnek és a melyik mégis élő egység, mint a rengeteg. Vessünk egv pillantás; Jókai költészetének belső dinamikájába. Van a müveiben valami kaleidoszkopszerü. A képek szakadatlanul váltakoznak s pillanatnyi fénves í képekben oldódnak föl. Az átmenet sokszor zavaros, megokolatlan. a vonalak elmosódnak'; olvan érzésük van. mint a vetített képeknél. Jókainak óriási ielenetező képessége volt és meglepetésekre dolgozott. Ezért hányta Jókainak szemére Péterffv. hogv nála az ötlet minden. De ez nem számítás. vagv fogás volt Jókainál, hanem quobbrészt azt a hatáskört, a meinet idáig szövetsénesközi bizottságok auakoroltak. fantáziájának lüktetése. A legnagyobb, legizgalmasabb és legváltozatosabb film a Jókai epikája. Jókai tanította meg a magyar közönséget olvasni, ő tette életszükségletté a magyar könyvet, olyan rétegek ezreit és tízezreit hódított meg a magyar irodalom számára, melyek ő nélküle kivii-1 maradtak' volna a magvar könyv fénykorén. Micsoda nagv- i jelentőségű dolog az. hogv a XIX. század magvar tél- és egész műveltjei seregekben zarándokoltak Jókai csodakutjálioz s abból merítettek vigasztalást, hitet, eszménvisé- get és életbátorságot. Az. hogv a magvar reformkor gondolatai, eszménvei által mentek a nemzet életébe, az irodalom nagyjai között leginkább Jókainak köszönhető. Nagy áldás az. mikor a hősük mellé bárd is születik, a ki a nagv tetteket eldalolva; átírja a szivek' hustáblájúra azt. a mit Clio odafenn magányos érctáblájára fölvésett. Meg vagyok győződve róla. hogy a most uralkodóvá vált keserű és dekadens hangulatból bus és balog, béna és beteg világfölfogástól a halál rokonainak nemzetség® akkor fog felocsúdni; mikor mint jótékony álom a lázbeteg szempilláira. újra rászáll a lelkekre a Jókai édes. üdítő költészete. Jókai költészete nagyobb, mint Magyarország. mert a Jókai országa darabokra tört. ,'a nagv része elnyomó, ellenséges kultúrák falaiba épült bele. a nekünk csak egv pár tört oszlop és roskadozó bolt jutott. Ám a Jókai költészetének csodapalotája romolha- tatlanul ragyog. .Fundamentuma a Kárpátok gránitjaira nehezül, lépcsőit a kék Adria mossa. láthatatlan oszlopsorai fölött — a Tisza—Duna síkján a csillagos égig emelkedik Areus triumphalisa. Nem Jelűt A Budapesti Hírlap mai száma 14 oldal,
