Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

Bukarest, február 12.

(A.'Nemzeti Újság tudósítójától.) „Nagy- roiaánia“ nem tad meglenni konfliktusok ■ nélkül. Amióta a B ra t ? q w w -k o r m án y irá íny it, ja a sorsát, már majdnem minden állammal volt kisebb-riagyobb diplomáciai, avagy csupán gazdasági ellentéte. Kern szólva közvetlen szomszédairól: Magyarországról, Szó v jet oros zországr ól és Bulgáriáról, amelyeket érthető okokból nagyon veszedelmeseknek tart s amelyekkel csak az ellenséges közhangulat szitása céljából és a külföldön való kornpro- mittálásuk végett tartotta szükségesnek bizonyos konfliktusok megteremtését, — időközönkint összeveszett összes volt és jelenlegi szövetségeseivel is, kivétel nélkül. Francia országgal amiatt a bizonyos meg nem adott százmillió frankos fegyverkezési hölcsöh miatt veszett össze; Angliával ottani adósságainak ne-m-ren- de zése miatt; Belgiummal ugyanilyen I okokból, valamint a királyi pár tavalyi látogatása körül felrraerüliN, nehézségek miatt.; ugyanezen az alapún, bűzött, össze rendkívül élesen Olaszországgal, mellyel máig sem állt . helyre jóvisZonya, miután ez még mindig késlelkedik ratifikálni azt az egyezményt, amely az orosz Besszará- biának Romániához odjó csatolásáról szól s amelynek érVényesséá» voítojrópen ettől a ratifikálástól függ. AV Északamerikái Egyesült Államokkal az uj^básyatörvóny miatt keletkezett nagyon kínos konfliktusa, minthogy ez a törvény a kormányzó liberális párt anyagi érdekeltségeinek ki- fejlesztése céljából a petróteumkitermelés- ben érdekelt amerikai tőkéitek, az „elna- cionalizálását“ tette lehetővé; Szerbiával bánsági területkövete lésók fölött támadt nézeteltérése; Lengyelországgal a vasúti tranzitószállitások körül n&m ment minden egészen rendjén stb... Most aztán, egyéb hiányában, Németországgal óhajt ujjaíhuzni.

Boroznia külön jóvátétell hdvetel \ Nemetorsíásftoi

rA. bukahi^ti koVmáűyzat nincs megelégedve azzal, hőgy a netnet jóvátételi ösz- szegből Romania számára csupán egy százalék jussőuA Emiatt már számtalan tiltakozó jegyzekél intézett, a nyugati nagyhatalmakhoz s a kérdést ismételten felvetette a legutóbbi párisi jóvátételi konferencián is, de mind hiába. Erre aztán a Póriéban jelenlevő tíratianu Vin- tila pénzügyminiszter gondolt egy nagyoí és merészet. Tudtára adta az ottani német követnek, hogy Németország a I)a- sves-tervezettől eltérően és attól elkiilö nülten fizessen Románia számára jóvátételt, sót fizessen kártérítést az ugyneve zeit Gener ala,-bank,jegy eh miatt is, amelyeket Románia német megszállása idejér bocsátottak ki és hoztak forgalomba a megszállók. A német kormány természetesen neon volt hajlandó teljesíteni az oláh pénzügyminiszternek e követeléseit, mintán a Dawes-tervezetben megszabott elvektől úgysem térhet el, viszont a Cfene- rala-bank.jegyek miatt még a versaillesi szerződés sem kötelezi kártérítésre.

Bratianu Vintila dnlt-fnlt és hazatérve rögtön kijelentette, hogy amennyiben Németország nem hajlandó követeléseit teljesiteni és vonatkozó jegyzékére nem kap teljesen kielégítő választ, úgy azonnal gazdasági represszáliákat léptet életbe, vagyis nyílton megüzeni, a gazdasági háborút Németországnak. Ilyen represszá linkként kilátásba helyezte a roma,nini német alattvalók vagyonának sár alá vételét, a német iparcikkek behozatali illetékének harcminc százalékkal való felemelését, valamint a német áruknak arany vám mai való sújt ás át.

Bukaresti diplomáciai körökben rendkívül élénken tárgyalják a pénzügymi- niwsternék. ill el ve a Braliarm-'kormán y riük ezt a feltűnő elhatározását. Ennek következtében természetesen az egész sejtó is nagy élénkséggel pertraktál.ia a kérdést. Leszögezendő, hogy úgy diplomáciai körökben, mint az oláh sajtó egy részében immár elkésettnek, lóhát hiábavalónak tartják Románia erőszakos fellépését, mert nyilvánvaló, hogy közvetlen tárgyalásokkal nagyobb sikert érhetett volna el. Hiszen Németország 1922- ben és 1923-ban is már kezdett ilyen tárgyalásokat, amelyek azonban az oláh in- tranzigen« álláspont miatt természetesen nem vezethettek eredményre s a berlini kormány egy legújabb jegyzékében is még hajlandóságot mutatott njabb ilyen tárgyalások felvételére.

Hl van a na Herben t

Nincs kizárna, hogr talán nem alaptalan az a keringő hír. hogy Braiianu Vin- tila fellépése mögött egyes nyugati nagyhatalmak állanak, ezek között tor-, ihészetesen Franciaország elsősorban, hogy ezzel a tervbevett gazdasági háborúivá! ismét megakadályozzák valamelyest a német ipar é3 vállalkozás térhódítását keleten vagy legulább újabb akadályokat gördítsenek ennek útjába. Le-- -.14 A wé r- msvcrKft. fis"Z-