Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

*

MAGYARORSZÁG

ül

Kavarodás a Petőfi-bélyegek körül

Külföldön olcsóbbak, — A nyomdai munka megsem közelíti azt a nívót, amit a magyar nyomdaipar el tud érni. — A primitív mnnkh külföldön árt a magyarságnak. — Nemcsak a HADRÖÁ, hanem

agy :eérdeke!tség is kap a jövedelemből

Magyarország tudó-itó'átó;... .A kormány tudvalevőleg elhatározta, 1 ry • rlíli úri i dén esztendőben. bélyeg-sorozatot, 1 r .. - jótékony

cél támogatására. Az i-> n P töfi centenárium a Petőfi-bélyegek kibocsát u t telte nktuór sá, és az öt értékből álló sorozat ;u .a,: , ho.vn-.an Ci . galomba is került. Mingyárt első ; , ; ion és h'h j.'*a sok panasz merült fel a magyar ogg’-üjtőfc és bélyegkereskedők körében a Pető' -b «iyegek kiállítása és terjesztése miatt. A íilatelisták különösen kifogásolták, bogy a propaganda és jótékonycélra szánt bélyegek technikai előállítása felette fogyatékos, a kereskedők pedig főként azt találták sérelmesnek, hogy a Petőfi-sorozatok terjesztésé) P és értékesítéséből majdnem teljesen kizárták őket.

A Petőfi-bélyegek árusítását ugyanis monopóliumszerűén a HADRÖÁ kapta meg,

a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetsége. Az eleinte szórványosan felmerülő kifogások és panaszok egyre általánosabbá váltak, úgyhogy ma már a magyar bélyeggyűjtőket és bélyeg keres kedők et valósággal izgalomban tartja a Petőfi-bélyegek ügye, annyival is inkább, mert a következő esztendőkben kibocsátandó új bélyegsorozatokra gondol mindenki és azt kívánja, hogy a jövőben egész másként történjék a bélyegek kibocsátása és forgalomba hozatala, mint a Petőfl-bélyegeké.

A bélyeggyiytők és bélyegkereskedők

álláspontját és kifogásait a következőkben foglalhatjuk össze közvetlen információink alapján:

A Petőfi-bélyegek megjelenése előtt már köztudomású volt a terv, hogy a posta- és távirdaigazga- tóság művészi értékű bélyegeket akar produkálni, amelyok elsősorban arra lesznek hivatottak, hogy a külföldön hatalmas propagandát csináljanak a magyar művészet és a magyar ipari tudás mellett. Sűrűn hangoztatták, hogy a tervrajzokat a legelőkelőbb művészek fogják csinálni és komoly nagy zsűri fogja kiválogatni a legjobb tervezeteket. Végül is meglepetésszerűen bocsátották ki a bélyegeket és ekkor az árusítás jogát a HADRÖÁ kapta meg. Az öt értékből álló sorozatot a posta a jótékonycélra való tekintettel a 110 korona nóvérték helyett 230 koronáért hozta forgalomba, de a postán csak a 15 és 25 koronás Potőft-bélyegeket lehetett korlátlan mennyiségben vásárolni. A teljes sorozatokat a HADRÖÁ hozta forgalomba 650 koronás áron. A gyűjtők egyesületük útján egy-egy sorozatot kaptak, 280 koronáért. A HADRÖÁ nagy apparátussal szervezte meg a Petőfi-bélyegek terjesztését és arra törekedett, hegy minél nagyobb mennyiségű Petőfl- bélyeget helyezzen el a külföldön. Ez a magyar propaganda és a bélyeg üzleti kihasználása szempontjából helyes volt, de a hazai gyűjtőket ennek következtében majdnem teljesen kizárták. Jelenleg a helyzet az, hogy külföldön sokkal több Pctőfi-bélyeg van forgalomban mint idehaza. A pesti bélyegkeroske- dők ezer koronáért hajlandók vásárolni a sorosatokból, de ezernégyszáz koronán alv.1 ma már nem kapni belőle. A bélyegkereskedök és bélyeggyűjtők határozottan állítják, hogy számos külföldi bélyeg- kereskedőnél — a valutáris differenciákat is szám- bavéve — jelentékenyen olcsóbban leket- PetM-éo- rozatot vásárolni mint idehaza. Több budapesti hé- lyegkersskedő külföldön vásárolt Petőfi-bélyegeket, hazahozta és itt még mindig haszonnal értékesítette. Fiiatelista szempontból egyhangúan leszögezik a bélyeggyűjtők és bélyegkereskedők, hogy a Petőfi- bélyegeket rossz papírra nyomták,

a nyomdai munka meg sem közelíti azt a nívót, amit a magyar nyomdaipar el tűd érni.

és ez a primitiv munka a külföldön többet árt a magyarságnak, mintha egyáltalán nem is indult volna meg propaganda a Petőfi-bélyegekkel. Nagy hiba volt, hogy a zsűriben nem vett részt egy bélyeggyűjtő sem, mert a bélyeggyűjtők foglalkoznak a legnagyobb szeretettel a különböző országok bélyegeivel és ők őszintén megmondták volna a zsűri tagjainak, hogy ilyen bélyegekkel nem szabad a külföld elé menni. A bélyeg ma már nem gyerekjáték, hanem az egyes országok művészetének, ipari tudásának a világ minden tájára eljutó dokumentuma. Már pedig Petőfi-bélyegekkel elárasztják a külföldet és a külföld a primitív bélyeg alapján ferde képei alkot magának a magyar művészet és a magyar ipar fejlettségéről.

Munkatársunk kérdést intézett a Petőfi-bélyegek ügyére és a HADRÖÁ szerepére vonatkozóan

tíjlaky Marcel igazgatóhoz, a HADRÖÁ bélyegosztályának a vezetőjéhez,

aki a következőket mondotta :

— Nem történt meglepetésszerűen a Petőfi-bólye- gek kibocsátása. Múlt év októberében a posta és távírda igazgatósága zártkörű pályázatra hivott meg egyes művészeket, azokat a grafikusokat, akik elismert szaktekintélyek e téren, köztük Helbing tanárt, aki a mostani madonnas, 50, 100, 200 koronás bélyegeket rajzolta. A zsűribe meghívták még . a Képzőművészeti Társulatot, az Iparművészeti Társulatot és egyéb hasonló művészeti testületeket, az állami nyomda szakembereit és a posta kiküldötteit. A meghívások kellő időben szétmentek, de a meghívottak közül többen nem jelentek meg. így a Képzőművészeti Társulat részéröl senki sem. A csonka

zsűri meghozta döntését. Most már a kivitelre kellett volna gondolni. Magam beszéltem a pénzügyminisztérium illetékes vezető emberével, aki azt mondotta, hogy itt ki kell tennünk magunkért, a rajzok nagyon szépek, a technikai kivitelnek is kitűnőnél: kell lennie. Közben azonban a Képzőművészeti Társulat tiltakozott az ellen, hogy a Petőfl-bólyegpályá- zat eldöntése meghallgatása nélkül történt. Erre a zsűri döntését felfüggesztették és hetekig tartott, amíg a második megállapodás létesült. 1923 január elseje küszöbön állott és a bélyegek még mindig nem kerülhettek forgalomba. Végre megtörtént a végleges, második döntés, de a késedelem miatt a Petőfi-bélyegeket már csak sebbel-lobbal lehetett elkészíteni. Hivatalosan úgy tervezték, hogy a Petőfi- bélyegeket vagy mélynyomással, vagy ;ofset«-nyo- mással készítik, de az idő előrehaladottsága miatt már egyikre sem lehetett gondolni. Kétségtelen, hogyha az eredetileg tervezett módon készítették volna a Petőfi-bélyegeket, sokkal jobban sikerültek volna. Viszont az a művészi szemű ember, aki a rajzokat megnézi, konstatálja, hogy a rajzok jók, csak a kivitelben van a hiba.

— A Petőfi-bélyegek terjesztési jogát a HADRÖÁ kapta meg, a kormány ezen a módon akarta ezt a közintézményt segíteni. A HADRÖÁ megszervezte a Petőfi-bélyegek terjesztését, de nem felel meg a valóságnak, hogy a Petőfi-bélyegeket külföldre olcsóbban adtuk vagy adjuk. A tényállás az, hogy Derűén y Károly államtitkár, postai és távírdái vezér- igazgatónak álláspontja szerint először ia a magyar gyűjtőkről kívántunk gondoskodni. Demény államtitkár intézkedett, hogy az ország főbb postahivatalaiban ne csak a 15 és 25 koronás Petőfi-bélye- geket, hanem a teljes sorozatot árusítsák, de elejét veendő az esetleges üzérkedéseknek, minden gyűjtő csak egy sorozatot kapott a bélyegekből. Az egyesületi tagok a benyújtott taglisták alapján az eredeti 280 koronás áron kaptak egy-egy sorozatot. A HADRÖÁ lehetőleg a budapesti bélyegkereskedök útján akarta külföldre juttatni a Petőfi-bélyegeket. Éppen ezért a belföldi bélyegkereskedők jóval olcsóbban kapták a bélyegeket, mint a külföldiek, úgyhogy a budapesti kereskedőknek meg volt a kereseti lehetőségük. Mi nem csináltunk nekik konkurenciát.

Valóban előfordult, hogy egyes külföldi helye- \

ken olcsóbb lett a Petőfi-bélyeg, mint idehaza, .

ennek magyarázatát azonban a korona esése adja. Nem felei meg a valóságnak az a hír, hogy a külföld el van árasztva Petőfi-bélyegekkel. A bélyeg legnagyob része még itt van és a gyűjtök, akik a HADRÖA-hoz fordulnak, ma is kedvezményes áron kaphatnak bélyeget a külföldiekkel szemben. Tekintettel arra, hogy a bélyeg nemzetközi árucikk, már kezdettől fogva

y

svájci frankban állapítottuk meg a Petőfi-bély*■.

gek árát. y

Ez az ár azóta változatlan. A magyar koronában kifejezett árak azonban természetszerűen emelkedtek a zürichi jegyzés arányában.

Végül arra a kérdésre, hogy a Retőfi-hélyeg jövedelméből kétharmadrészt kap egy tökeérdekeltség és csak egyharmadrészt a HADRÖÁ, azt felelte Uj- laky igazgató, hogy ez nem felel meg a valóságnak. A tiszta nyereségből elsősorban tíz százalék illeti meg a posta jóléti intézményeit, A haszon egy része a minisztertanács által meghatározott jótékonycélokra jut, túlnyomó nagyrésze pedig a HADRÖÁ- nak.

A hárommilliós tökeérdekeltség haszonrészesedését 15 százalékban állapították meg.

A HADRÖÁ igazgatójának nyilatkozata beismert azt a tényt, hogy a Petőfi-bélyegek nem sikerültek, tsebbel-lobbaU kellett a propagandabólyegeket elkészíteni. Már pedig rossz propaganda-munkával a külföld elé, lépni nem szabad. Ez többet árt, mint amennyit a jó propaganda használ. A Petőfi-bélyegek

— ezt most már le kell szögezni — nem méltók sem Petőfi szelleméhez, sem a magyar művészi és ipari tudás fejlettségéhez. Ezen a bajon ma már nem lehet segíteni, de szóvá kellett tennünk az ügyet, mert jövő esztendőre újabb bélyegsorozatot ad ki az állam és ennek az újabb sorozatnak nem szabad „sebbel- lobbal“ elkészülnie, nem szabad elmaradnia a nemzetek nagy bélyegversenyében. Körülbelül két héttel ezelőtt Ausztria új bélyogsorozatot bocsátott ki. Az új osztrák bélyegek Ausztria városainak képét adják, igazán művészi kivitelben. Ezekkel a bélyegekkel

— művészi és technikai szempontból — sajnos, össze sem lehet hasonlítani a mi elrontott Petőfl-belye- geinket. Illetékes tényezőknek tehát meg kell szívlelni a Petőfi-bélyegek ügyének tanulságait. Számunkra nincs hathatósabb és kimílkozóbb propaganda, mint levélbélyegünk, amely eljut a világ min-' den tájára, ezer és ezer példányban hirdetve a magyar kultúrát. Ingyen propaganda ez, amely nem kerül pénzbe, sőt jövedelmez is az országnak.