Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

8 Ul Nemzedék Kedd, 1927 március 15. — (Súlyosan büntolik Olaszországban a kokaincsempészeket.) Rómából jelentik: Milanóban ma ért véget egy nagy feltű­nést keltett kokaincsempiszési per tár­gyalása. Egy férfi és tíz nő volt « vád­lott. A férfid kiler.chónapi fogházra és hatezer Ura pénzbüntetésre Ítélték, a nä­het pedig vegyhónapi. fogházra és há­romezer Ura pénzbüntetésre. Az télét ki­hirdetése után észrevették a törvényszéki teremben néhány embert, akikkel szem­ben az a gyanú merült fel, hogy szintén összeköttetésben állottak a koka.inosem- pészósi üggyel. Ezeket ott mindjárt a tör­vényszéki teremben letartóztatták. — (Elveszett) egy gyöngyökkel ékesített régi aranykereszt. Családi ereklye lévén, megtalá­lója magas jutalomban részesül. Bökik Szilárd- utca 32, II. em. lépesöMz. A konzervatív irodalmi irányzat békejobbot kínált fel a Petőfi Tár­saságtegnapi nagygyűlésén az egész magyar irodalom egyesítésére Császár Elemér feltűnést keltő elnöki beszéde az Akadémián — Az Ui Nemzedék tud ősi tójától — — (Költött árfolyamokkal tízezer em­bert rászedett egy francia bankár.) Pa­risból jelentik: Pochette bankárt, vala­mint Thor el és Mexando nevű két cinko­sát letartóztatták. A letartóztatás hátte­réről a bűnügyi rendőrség a következő szenzációs közlést adta ki: Rochette szá­mos álnevet használva több kisebb pénz­ügyi szaklap tulajdonosa lett. Ezeket a lapokat arra használta fel, bőgj’ értékte­len címleteket helyezzen el. Ügynökei be­utazták a vidéket és állami kötvények fejében értéktelen értékpapírokat adlak, amelyeknek árfolyamáról a kis pénzügyi szaklapok költött adatokat közöltek. A félrevezettek száma állítólag tízezer, a ki­csalt összeg 40 millió frank. A legrövi­debb időn beiül több letartóztatás vár­ható. A Journal azt Írja, hogy az ügyben egy szenátor is komprimittálva van. — (ESlőadás a lakáskérdésröl.) A Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége háziasz- szonyképző előadássorozatán március 11-én Wacker Alexandra vöröskeresztes testvér be­szélt a lakás problémájáról és a gyakorlati hi­giénéről az otthonban. Rámutatott azokra a sokszor kicsiségeknek látszó, do az otthon egészséges voltát veszélyeztető körülményekre, amelyekkel a modern háziasszonyoknak tisz­tában kell lonniök. Baróthyné Stégmiiller Má­ria a kartoték-rendszernek a háztartásban való szerepét magyarázta. Ma délután 5 órakor Ba­róthyné Stégmiiller Mária tart előadást a ta­karékosságról, a munkamegkönnyitésérol mo­dem segédeszközök által és a ruházkodásról Az előadások VIII., Mária-ntca 7. ez. alatt vannak. Vendégeket szivésőn látnák. — (Hat halálraítélt kitört a csikágói fogházból.) Csikágóból jelentik: Hat ha­lálraítélt tegnap megkísérelte, hogy meg­szökjék az itteni fogházból. Hármat a rendőrség hogszu harc után hatalmába kerített, a másik három, akik Mexikóba valók, megszökött. Az üldöző rendőrök közül kettőt megsebesítettek, — (Az élelmiszerpiac árai.) A Központi Vásárcsarnokban ma a szokott hétfői csendes forgalom mellett az árak igy alakultak. Hús­piac: marhahús 1.44—2-88, borjúhús 2.60—4.80, sertéshús 1.72—4.S0, zsir és háj 2—2.24 P. — Bar- romfiphac: élőbaromfi darabja 2—5, vágott liba és kacsa kilója 2.20—3.20 P. — Főzelékfélék: burgonya. 16—40, fejeskáposzta 24—38. kelká­poszta. 32—56, lev.cse és borsó 80—114, vörös­hagy ma 32—40, kevert zöldség 32—48 fillér. — Tej és tejtermékek: A tej literje 0.36—0.40, tej­fel 1.60—2, a teavaj kilója 6—7. főzővaj 4.80— 5.60 P. — A tojás darabja 10—15 fillér.— Gyü­mölcspiac: Alma 0.80—2.80, narancs 0.80—1.44, gesztenye 1—140 pengő. — (Még mindig harcolnak Mexikóban.) Mexikóból jelentik: Los Altos mellett üt­közet volt, amelyben 42 felkelő és a szö­vetségi csapatok hat katonája esett el. — (Tovább javul a munkaplae.) Az állami munkaközvetítő hivatalnak a kereskedelem­ügyi miniszterhez intézett jelentése szerint március 9-én a budapesti és 7 vidéki hatósági munkaközvetítő férfi- és nőmnnkások részére 404 tanoncok részére 28, összesen tehát 688 munkahelyei, ezzel szembeu 6058 munliakere- söt tartott nyilván. 100 munkahelyre 884 mun- kakeresö jutott A munkapiac helyzete az előző héttel szemben isméit javulást mutat. Főbb foglalkozási ágak szerint tekintve, a munka­piac kedvező a szövőnők, üvegfúvók, házi cse­lédek és tanoncok részére, mig a többi foglal­kozási ágaknál még mindig igen kedvezőtlen. látszik az arcán, Hogy —N-a ) Palma^M/ van a sarkánSr A Petőfi Társaság tegnap délelőtt fél tizen­egy órakor tartotta márciusi nagygyűlését az Akadémia dísztermében. Az előkelő közönség most is zsúfolásig megtöltötte az Akadémia dísztermét. Ott volt. József királyi herceg és József Ferenc királyi herceg, most már mint a Petőfi Társaság legújabb tiszteletbeli tagja, Wlassics Gyula báró a főrendiház elnöke, ifj. Wlassics Gyula báró államtitkár a kultusz­minisztérium képviseletében, Berzeviczy Al­bert, Teleki Pál gróf volt miniszterelnök és a Teleki grófi család számos tagja, Pékár Gyuláné, Lieber Endre fővárosi tanácsnok a főváros nevében és még számos előkelőség és igen sok neves irodalom barát. Az elnöki megm yitóbeszé dot. Császár Elemér aleünök tartotta. Megnyitójában, amely­nek főbb részeit az alábbiakban közöljük, békejobbot kínált fel a túlsó oldalnak, a különböző irodalmi irányzatok egyesíté­sére. — Nekünk — mondotta többek között Császár Elemér — s annak az irodalmi iránynak. amelyet mindannyian erőnkhöz mérten szolgálónk, vannak nagy számmal odaadó, lelkes hívei, itt az irodalom középpontjában is s zárt tömegekben a* szinmagyar vidékeken, de vannak nagy számánál a magyarul olvasó, sőt a ma­gyarul érző közönség korában olyanok is, akiknek közömbösek a mi irodalmi tö­rekvéseink, akik tudomást sem vesznek rólunk « még legkiválóbb társaink műn- káeeógát is elintézik e.gy könnyed kéz- legyintéssel. Különös jelenség: egyfelől tapsoló, lelkesedő, másfelől fagyos, ellen­érzéssel telt közönség! Ennek a jelenség­nek okára rávilágít ott egy hónappal ez­előtt irodalmi éretünk vezéregyénisége, Berzeviczy Albert, a M. T. Akadémia és a Kisfadudy-Társaság elnöke: Irodalmunk kettészakadt, két egészen külön magyar irodalom él egymás mellett vagy épen egymással szem­ben. — Ennek a. feltűnő és egyben végtelenül szomorú állapotnak, melyet én már 1920- ban egy előadásomban élesen megvilágí­tottam s Írásban is m egr ogzi 1 ettem közismertek a következményei s neon volna célja sok vonással megrajzolni e helyről irodalmunk áldatlan viszályait. Ehelyett megkísérlem rámutatni a sza­kadás gyökerére, azután vizsgálni azt a kérdést, megvan-e ma már a lehetősége annak, hogy az ellentétek letompitásá- val, az elválasztó mozzanatok kiküszöbö­lésével közeledjék egymáshoz a két ma­gyar irodalom. Irodalmunk szelleme azóta, hogy Szent Gellert énekes szol­gáló-leányának ajkán felcsendült a leg­régibb, hírből ismert magyar dal majd egy ezredéven át egységes és határozott volt: érzésben magyar, fölfogásában nemzeti, szellemben erkölcsös. A változás első jelét, egy vékony re­pedést, irodalmunk szent edényén. Arany János vette észre az ő csodá­latosan kifinomult érzékével s már 1877-ben s fölemelte szavát az iro­dalmunkban föllmkkanó nj fölfogás, a kozmopolita költészet ellen. A repedés észrevétlenül mélyült, a millennium tóján mór kevésbbé avatott szemek számára is észrevehető lett s Ady Endrével mo^ a Nyugattal még a jelen század első évtize­dében tátongó szakadékká vált. A közvet­len ok — sok mélyről föltörő mozzanat eredményeként — az volt, hegy időköziben egy uj költői nemzedék nőtt fel, mely gondolkodásban, érzületben, er­kölcsben a magyar szellemtől elsza­kadt s megtagadta a közösséget, azok­kal a nemzeti, ethikai és esztétikai eszményekkel, amelyeket eddig min­den magyar költő szentnek tartott. — Ez az nj, számban h::1'almas írói cso­port mereven szembehelyezkedett a hagyo­mányok útját járó Íróinkkal s a magyar költők tábora kettészakadt: a modernek és a régiesek csoportjára. De ezzel a fo­lyamattal párhuzamosan a lelkűiéinek ez a megváltozása végbement a közönségben is. Azelőtt világnézet, erkölcsi fölfogás és hazafias érzés tekintetében közönségünk is homogen volt s bár intelligenciában és műveltségben nagy különbség választotta el egymástól az olvadókat, szellemben közöli cégünk egységes volt. Ez az egység is elveszett az utolsó negyedszázadban. Régi közönségünk mellé egy nj kö­zönség társult, s az, elszakadva a nemzeti hagyományoktól, idegenül állt szemben azokkal az Irodalmi al­kotásokkal, amelyekben a hazafias érzés, a keresztény erkölcs és a régi világnézet jellemzően megnyilatko­zott — íróink és közönségünk ilyen megosz­lása magáiban rejtette a legnagyobb csa­pást. magának a magyar irodalomnak kettészakadása t. — Ma két, jegy mással alig érintkező iro­dalmunk van, egy jobboldali és egy bal­oldali s nem is egy, hanem két szakadék választja el őket egymástól: egy etikai és egy esztétikai. Más a két irodalom fölfogása az erkölcs és más a művészet kérdésében. Az előbbi ellentét, az erkölcsi álláspont eltérő volta, közismert — is­mét megütöttem az alaphangokat, s azok továbbrezegve mindannyiunk lelkiéiben a képzetek egész sorát, keltik életre. Ke­vésbbé tudatos közönségünk előtt a két irodalom eltérő művészi álláspontja. Ér­dekes volna kifejteni, hogy bar az etika és az esztétika két zárt, egészen külön rendszer, valójában elválaszthatatlanok egy­mástól, mert mindakettő ugyanannak az erőnek, a világnézetnek, objektivá- ciója s igy minden gondolkodó ember etikai álláspontja detronlzálja már esztétikai álláspontját és viszont, de messze vezetne ezen az alpon rajzolni m&s a jobb és baloldali irodalom eltérő művészi fölfogását. Meg kell elégednem azzal, hogy cgypár fénysugárral megvi­lágíts ara az ellenteteket. Az eiienlet magját egy kifejezéssel meg lehet je­lölni s ez a Vart pour Vart. Császár Elemér itt ismertette a művészi öncélueág elveinek teóriáját, majd rátért annak a kalózkodásnak ismertet cséré, amelyet e meghamisított lobogó alatt üz a ba jól dal. Vájjon teíszhoíik-e nekünk — kérdezte — az olyan műalkotás, mely keresztül gázol mindazon, amin mi áhí­tattal, vagy szeretettel csüngünk; durva Icézzel megtépázza legfeltettebb, legdrá­gább érzéseinket s mint hiú cserepet összetöri legszentebb eszményeinket? Abba a fölháborodásha, amely elfog ben­nünket, nem fullad-e belé minőén eszté­tikai hatás? Erre a kérdésre nem tudok más feleletet elgondolni, mint igenlőt, A szép élvezésének megvannak a fiziológiai és pszichikai föltételei, s amint Aphrodite remek melcsi szobrában nem tud gyö- györködni az, akinek agyát majdnem szétfeszíti a gyötrő elmei főfájás, akként a művészet minden raffi­nériójával megalkotott költői müvet sem tudjuk élvezni, ha lelkünk nyugalmát fel­dúlja az erkölcstelenség vagy hazafiat- lanság nyomán föltámadt harag. — És valóban olyan mellékes a költé­szetben a tartalom, a gondolat, amely — ha. van benne — óhatatlanul kiütközik? Kérdezzük, még mindig a. tiszta esztéti­káin álláspontján maradva, vájjon tud-e gyönyörködni igaz magyar ember olyan költői műben, melyben az 1919-iki átkos emlékű tavasz plakátjairól ismert vörös ököl a tiszta esztétikum szabályait meg- tartva_ tüzcsóvát rejt Magyarország ezer­éves épülete alá? Kérdezzük, de minek kérdezzük! Akinek a házát tűzvész pusztítja, gyönyörköußetik-az a magasra csapó lángok pompás látványában? — Hiszen az ilyen ember gonoszabb lelkű volna Nérónál is, mert még ez a bomlott agyú Imperator is, hogy esztétikai gyö­nyörűségben legyen része, nem a maga palotáját gyújtotta föl! — A művészetnek csak a célja független a gyakorlati élettől — célja valóban nem más, mint az esztétikai hatás — s nem hivatása, hogy irányítsa az életet; anya­gával azonban egészen benne gyökerezik az életben: onnan veszi tárgyát és pro­blémáit, annak nyomán támadnak érzései és eszméi. Maga az élet nem más, mint az emberek küzdelme egymással és ön­magukkal s a művészet hivatása nem más, mint ezt a küzdelmet lelki feléről bemutatni. Hogy az igy megvalósuló költői mű az élet mestere és az erkölcs terjesztője, az bizonyos, de ez csak kö­vetkezmény s nincs ellentétben a 1‘ art ponr 1‘art. elvével — s époly bizonyos, hogy az a művészet, amely elszakad az élettől, a valóságtól s gőgösen megta­gadja azt, az nemcsak hideg és ér­téktelen, hanem már nem is művészet. —Megállapítottuk, mi választja el a két tábort, ki kell mondanunk azt is, hogy az ellentét köztük időjártával nem csök­kent, ellenkezőleg, még jobban kiélező­dött s ma messzebb kerültek egymástól, mint eddig bármikor. AIka.loniszerü-e fölvetni épen most, az ellentét totőződése idején a közeledés gondolatát? — Az ellentét közöttünk, amint az előző fejtegetésemben _ megáll a pi tettem, kettős: esztétikai és etikai. Most hozzáteszem: hajlandók vagyunk mind a két téren en­gedményeket tenni. Esztétikáin annyiban, hogy nem követeljük, hogy mondjon le a maga álláspontjáról. — Magyarázza továbbra is a Vart pour. Vart elvét, a. maga fölfogása szerint, szerkessze meg a maga külön esztétikai kódexét, — de mi is ragaszkodni fogunk nemzeti költészetünk nagy hagyomá­nyaihoz, azokhoz az értékekhez, amelyek Vörösmarty, Petőfi és Arany költészetét irodalmunk tetőpontjára emelték. Mi e meggyőződés hevével hmiatjük továbbra is, hogy az igazi költészet nem a szavak, hanem a gondolatok, az érzések t művészi megformálása; hogy az esztétikumtól nem választható el a politikum, az _ er­kölcs és a világnézet; hogy a művészet körében a vágy világában vannak örök­érvényű normák; hogy az _ esztétikái tetszésnek a szubjektív tényezőkön kívül vannak objektiv föltételei, — Etikai téren, bár itt az ellentét még élesebb, szinte kibékit.hetetlennek látszó, szintén nem vigasztalan a helyzet, s ta­lán még könnyebben fogalmazhatjuk kö­vetelésünket. Nem követeljük az _ ellen­tábortól. hogy elfogadja a mi világnéze­tünket, hogy a mi etikai álláspontunkra helyezkedjek s vallja és hirdesse velünk azokat az eszményeket, amelyeket mi szentnek tartunk. De azt megköveteljük, s ezen a pon­ton a legcsekélyebbet sem vagyunk hajlandók engedni, hogy ne bántsa őket. — Vannak eszmék és érzések, amelyek megsártéaét nem tűrjük, amelyekhez durva kézzel, cinikus nyelvvel nyúlni nem engedünk. A haza, erkölcs, vallás szentháromsága ez. Nem kívánjuk tőlük, hogy hazafias szellemben írjanak, de ne Írjanak haza fiation szellemben, nem kí­vánjuk, hogy erkölcsös legyen az írásuk de ne legyen erkölcstelen, nem kívánjuk, hogy vallásos áhítat csendüljön meg da­lukban, de ne bántsa az a mi vallásos ér­zésünket. Ezen a három téren nincs meg­alkuvás! Az Ur imája is csak azt.követe’) tőlünk, hogy azoknak bocsássunk .meg. akik ellen:-', k vétettek, tíe nem azote.-/r, akik Isten, az erkölcs és hazánk ellen vé­tenek! Császár Elemér nagyhatású beszéde után Lampérth Géza főtitkár terjesztette elő jelentését. Beszámolt a társulat ezévi működéséről, majd a legutóbbi tisztújító és tagválasztógyiilés eseményeiről. Mikor jelontetíe. hogy a Petőfi Társaság tisz­teletbeli tagjává választotta József Ferenc dr. királyi herceget, az egész nagyterem közön­sége felállva ünnepelte a Petőfi Társaság leg­újabb tagját Igen sok t.aps jutott a. három nagydij nyertesének: Lampérth Gézának, Lő- rihrzy Györgynek és Voinovich Gézának is. Ezután Vargha Gyula tiszteletbeli tag, három igen szép költeményét olvasta fel, amelyek közül különösen a Sza­vaknak és Az érzékeny hangszer-nek volt igen nagy sikere. Szikra, Teleki Sándorné grófné Teleki Sándor gróf ezredes eimü visszaemlé­kezésével kötötte le a közönség figyelmét. Czóbel Minka négy finom tónusú költeménye sok tapsot vál­tott ki, majd Pékár Gyula elnök olvasta fel A bűvös dolmány cimü szé­les horizontú és mélyjárásu történelmi elbeszé­lését, amelyet a közönség percekig megtapsolt. A nagygyűlés műsorát Havas István Mese egy hegedűről eimü hangulatos költe­ménye és Bakó Lászlónak, a Nemzeti Színház örökös tagjának hatalmas erejű szavalata zárta be. Délben két órakor a Dtttuipaloia nagytermé­ben ünnepi bankét volt, amelyeu ré6zt vett József Ferenc királyi hercog is. Az első fel- köszöntőt Pékár Gyula mondotta a kormány­zóra, majd Ferenci Zoltán emlékezett Petőfi- serleg megemelésével Endrödi Sóderról, a tár­saság egykori alelnökiről, mint emberről, mint jóbaratrói és költőről. Petri Mól' a társaság uj tagjait köszöntötte, mire József Ferenc királyi herceg válaszolt, magasröptű beszéddel, kitérve a ma* gyor köz- és irodalmi élet kötelességeire. Pé­kár Gyula és Koroda Pál. a mai nagygyűlés szereplőit köszöntötték föl, majd Voinovich Géza köszönte meg a királyi herceg reá vonat­kozó szavait, ötvenedik születésnapja, alkal­mából. Végül Sas Ede a nagydijak nyerteseit üdvözölte. A fascizmus lényegét lisoli taédei­bői ismerheti meg a Napkelet könyvtárában Ara 3P60I CMLUEMÖHEU mintaterme megnyílt VI., Lázár-utca tizenhárom Nagy választék Olcsó árak

Next

/
Thumbnails
Contents