Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
StoenJs. BS1 iprtlt* 3t, Móricz Zsigmond UJ Nei (üledék / nyilatkozik — Az Vj Nemzedék tudóéi tóját ól. Móricz Zsigmond hírhedt Nyugatbeli cikke, amely olyan méltán háborította fel az ország hazafias közvéleményét, újból napirenden van. Két okból is. Egyfelől azért, mert Csongrád vármegye kis- gyülése tegnap Zemplén vármegyének azt az ismeretes átiratát tárgyalta, amely Móricz Zsigmondot hazafiatlan nyilatkozatáért megbélyegezte. A kisgyülés, amely előtt Csergő Károly dr. alispán felolvasta Móricz Zsigmond felháboritó cikkét, kimondotta, hogy Zemlén vármegye átiratát helyesli, és pártolólag terjeszti a vármegyei törvényhatósági bizottság ülése elé. Másfelől azonban megszólalt maga Móricz Zsigmond is egyik forradalmi estilap hasábjain, amely forradalmi estilap természetesen siet fejlécben közölni olvasóival, hogy: ,,Önérzetében és lojalitásában egyaránt nemes nyilatkozattal fordult a magyar nemzethez Móricz Zsigmond“. Nos, mi a „nemes“ és „nagyjelentőségű“ nyilatkozatot gondosan végigolvasván, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a forradalmi estilap súlyosan téved, ha azt hiszi, hogy ez az irásmü „izzó magyar érzéssel telített és remel- hetőleg minden érzékenységet és félreértést végleg meggyógyító“ nyilatkozat. Nem volna az akkor sem, ha nem olyan fölényeskedő s amellett a lényeg elől kitérő hangon fogalmazta volna meg „az emberséges cseh élet“-től a minap olyan elragadtatott iró. Mert akkor is fel kellene vetnünk azt a kérdést: „miért ilyep későn?“ Miért kellett Móricz Zeigmondnak makacsul várnia addig, amíg Kossuth Lajos vármegyéje éppúgy megbélyegzi, mint az alföldi Csongrádvármegye? Mikor a nemzeti érzésű publicisztika és újságírás egyértelműen pálcát tört a Nyugatbeli cikk miatt*, mikor a képviselőház pénzügyi bizottságában F. Szabó Géza és Farkas Elemér képviselők szó vétették a szomorú ügyet, miikor a felháborodás vé- gigviharzott a magyar ifjúságon és az gész nemzeti közvéleményen, akkor Móricz Zsigmond tovább makacskodott, fenegyerekeskedett, sőt „béreseket és hajcsárok“-at emlegetett. Akkor nem érezte azt a kötelességét, hogy — ha valóban csak „rosszul fejezte ki magát“ a Nyugatban — kiigazítsa szavait, és jóvátegye „botlását“. Most végre úgy tett, mintha megkövetné a nemzetet, — de hogyan? — „Úgy látszik — mondja nyilatkozatában _ mégis én vagyok az oka ennek a sok zűrzavarnak, mert valószínűleg rosz- szul fejeztem ki magamat, ha ennyire nem lehetett megérteni, mit akarok mondani,“ Nos, hát Móricz Zsigmond nyugodtan elhiheti, hogy ő volt az oka mindennek, azzal a cikkével, amely körül semmiféle „zűrzavar“ nem támadt, olyan világosan megirta ő és olyan világosan megértette mindenki, hogy dehogy is nincs élet extra Hungáriám, igenis van, odaát a cseheknél, még pedig emberségesebb, mint nálunk elmaradt, zsarnok magyaroknál. Már most Móricz Zsigmondnak arra kellene felelnie: akarta-e ő ezt mondani. vagy pedig tévedésből mondta más valami helyett? Ha pedig rosszul fogalmazta meg, amit mondott, akkor most nyíltan, pontosan meg kellene mondania, hogy mi a véleménye a csehek magyarüldöző, gonosz, törvénytipró rendszeréről, s meg kellene állapítania, hogy nem oda át van az emberségesebb élet a magyarság számára. Ö ezt ma sem teszi. Ellen ben bocsánatkérést mímelve, támad, gyanúsít és követelőzik. íme: — Én bocsánatot kérek a nemzettől, boldogan és teljes szívvel, ha akaratlan nemes érzületeket bántottam meg. Ha fájdalmat vagy sérelmet okoztam, őszintén sajnálom, s ugyanúgy fáj nekem, mint azoknak, akik e téves okokból származott fájdalmat érezték. Azonban Ugyanúgy elvárom mindenkitől, aki személyes hiúság vagy politikai célok miatt támadott meg, s nem hajlandó belátni, hogy távol áll tőlem minden nemtelen szándék, amivel meggyanúsítottak, hogy ők is bocsánatot kérjenek tőlem.“ így Móricz, a „nemes“. Sehol egyetlc mondattal vissza nem vonja, meg ne tagadja azt, amit a csehek dicsőítéséi irt, ellenben „téves okok“-ról hebeg j személyes hiúsággal, politikai célzatokk vádolja azokat, akik egyesegycdül a m gyartipró csehek magasztalása ellen va nemzeti felháborodást, a cseh elnyomat alatt gyötrődő magyarság belső, de a esi rabláncokkal elfojtott sikolyát fejezték - amiatt, hogy egy magyar iró a cseh emberségét, lelki fölényét magasztalta Móricz Zsigmond most egyszerre kicleri hogy „ami pedig a cseh kultúrát ille én ezt a kultúrát nem ismerem, arról s< közvetve, sem közvetlenül soha egy sz sem mondtam.“ Ilyen gyáván beszél Prá felé egy magyar iró, aki pedig most zászlótartónak, vezéregyéniségnek val magát. Nem szégyenli azt hirdetni, ho ő — a nagy lúmen, a szellem kivála tottja, — ő n m re és al aló ás ?h ki ék ti, ti. m ót ga is íja ST sznem tud egy betűnyit sem mindarról a rombolásról, embertelenségről, testi és szellemi elnyomatásról, amely 1919 óta az elrabolt Felvidéken tombol, 6 amelyről Angliában és Amerikában, távoli országokban olyan sokat tudnak már. Neki erről a „kultúrádról nincs mondanivalója, ő hangosan védeke zik az ellen, hogy valaha is mondott volna róla valamit akár közvetlenül, akár közvetve, ő, aki közvetve és közvetlenül annyit tudott és tud csepülni magyar történelmen, magyar kultúrán, magyar viszonyokon, mint azt bármikor bizonyítani tudjuk. Nem, — ez az irásmü nem férfias ve- zeklés, nem Jcorrekt tisztázása egy országossá vált ügynek, ez nem meggyógyi- tása, hanem további izgatása egy összetört nemzet jogos érzékenységének, és gyászos bizonyítéka egy magyar iró szánalmas kocsonyalelkiiletének, javíthatatlan hiúságának és lerázhatatlan politikai elfogultságának. Jobb lett volna Móricz Zsigmondnak az ilyen „bocsánatkérést“ el nem követnie. Ezzel a szomorú lélek- vallomással csak megerősítette a. nemzetet róla való ítéletében. a indultak Madeira-sziget Rohamr a portugálok fővárosaj Funchal ellen Először a hadihajók i igyuzták a szigetet, azután a partraszállt csapat ok elfoglalták a felkelők lövt tszárkait — Az Uj Nem Lisszabon, április S Madeira szigeteli megkezdődött a ború. A portugál kormanycsapatok főn délelőtt rohamra indultak Fun. ellen, amely most már negyedik hét forradalmárok kezében van. Az iitköz szabályszerű zárótüz vezette be, amelyet a Funchallal szemben felvo csatahajók ütegei adtak le. A korm; csapatok partraszállitása a zárótüz delme alatt történt. Két ezred katoni szállt partra a Funchal közvetlen sz szédságában fekvő Kenisal halász mellett. A funchali felkelők kétszáz fegyverzett harcossal próbálták meg dályozni a csapatok partraszálliti Lövészárkaikból zedék tudósítójától — 18. há- f*í- chal e a etet nult íny- vé- iság :om- ■falu fel- aka- isát. gépfegyvertüzzel fogadták csapatokat. Az egyenlőtlen harc másfél óra eldőlt, A hadihajók legénysége me.gr mozta az árkokat, és elfoglalta a frlh védelmi vonalait. A forradalmárok a korma nyalatt oha- telők egy I része a kormánycsapatok fogságába került, másrésze pedig Funchal irányában elmeneküli. A kormánycsapatok megszállották Kenisal falucskát és szétrombolták a felkelők két rádióállomását. Kenisal elfoglalása után több hidroplán jelent meg Funchal fölött és kiáltványt dobott le, amelyben a portugál tengerészeti miniszter, a Funchal ellen vezényelt tengeri haderők főparancsnoka, felszólította a felkelőket, hogy adják meg magukat. Funchal elfoglalását kedd délre várják. A felkelők most már nem is gondolnak komoly védekezésre és legnagyobb részük elhagyta a ■várost. A kormánycsapatok kardcsapás nélkül vonulhatnak be Ftmchalba. A forradalmárok a sziget északi oldalán húzódó hegységben ásnak uj állásokat s itt akarják felvenni a harcot a kormán ye-sapa tok ellen. Ma álló itt bírái elé a budai nyaralók réme------———E gy hónap alatt tizenkét villába tört be — Az Uj Nei mzedék tudósitójától — A Iáin tető törvényszék Mórt on-tanács a ma délelőtt kezdte meg Kugyela István ki ováes- segéd bünperéneik tárgyalását, akit több rendbeli betöréses lopással és rablással vádol az ügyészség. Két. esztendővel ezelőtt a svábhegyi i pillákban egymás után követtek e\ betörése ^ a rendőrség a legnagyobb elővigyéza losság mellett sem tudta megakadályozni ezeá a sorozatos betöréseket, A svábhegyi villák lakói már a legnagyobb rettegésben éltek, mert majdnem minden este betörtek egyik vagy másik villába. Egy hónapon ke resztül tartott a svábhegyi garázdálkodás, am jg végül sikerült elfogni a titokzatos betörőit, Kugyela István kovácssegédet. 1929. agusztus negyedikén került a i-endőr- ség kezére Kugyela István és azóta a Markó- utcai fogház lakója, ügyében csak igett nagy nehézségekkel lehetett elkészíteni a vd<üratot, inért, a hiincselekményeket ö maga ncm vallotta be, úgy hogy minden egyes esetet külön kellett kinyomoznia a rendőrségnek. K ügyeidről együtt a vádlóét** porijara került Weber •József pincér, Blum Mór ügynök, Schochmann Márkus ékszerész, akinek a neve a Sehreiber- t'cle gyilkossági ügyből ismert, azon kívül Hiúm László gyárigazgató, Dankó Zoltán aranyműves te Weber Jemő lakatos, akiket az ügyészség orgazdaság bűntettével vádol. Az ügyészség még vádiratot adott, ki Lebovits Ignác és Resch Ferenc ellen is, de egyikük sem jelent meg az idézésre; az ügyész indítványára a bíróság elrendelte körözésüket, A mai tárgyalást délelőtt tiz órakor nyitotta meg Márton tanácselnök. Sznronyos fogházőr vezette be a megbilincselt Kugyelát. A vádlottak és a tanuk jelentkezése után a bíróság ismertette a vádiratot, amely szerrint Kugyela tizenkét villába tört be egy hónap alatt. Az első betörést Singer Artur Tárogató- utca 12. szám alatti villájában követte el, ahová az ablakon keresztül jutott. Fölfeszi- tette a szekrényeket, és az ékszereket, a ruha- nemüeket pedig összeszedte. A menekülő rablót Singernc vette észre; sikoltozni kezdett, föliármázta a kertészházban laké Korpás Jánost, akivel együtt üldözőbe vettük. Mór-mar Bluz-uldonsások Angol Vasén, panamából, színekben . ........................................ A ngol Vázén, színes pupllnból........... .. 8 .— 11—10.— Divat lazón, raye-pnpllnból 10.— Divat lazón, la nyersselyrm- <a <m CA bői, színekben ....................... * * ■—w D ivat fazon, Crepe de Chln- 99 bői .................................................. Fábián József t-isnsr elérték a betörőt, amikor az hirtelen feléjük fordult, revolvert szegzett rájuk és igy tartotta őket távol magától. A második betörést Wenckheim József gróf Mányok-uti villájá- bain követte el. A hálószobában hatolt be a betörő, felnyitotta a szekrényeket, magához vette az ékszeres dobozt, amelyben százkileno darabból álló igazgyöngysor, egy zafír és egy brilliúmköves pecsétgyűrű, több aranyóra, gyémánt melltiik, gyémánt-foglalatú platinaóra és arany cigarettatálcák voltak. Azután az ebédlőbe ment, ahol ezüst gyertyatartókait és nagy ezüsttálcákat szedett össze. Zsákmányát egy zsákba csomagolta és elmenekült. Ebből az egy villából körülbelül húszezer pengő értékű ékszert vitt el. A következő napon a rendőrség kettőzött őrszemeket állított a svábhegyi utakra, ea azonban Kugyelát nem akadályozta meg abban, hogy Plán Frigyes Széchenyi omlék-utt villájába be ne törjön. Enyves papirost ragasztott az egyik földszinti ablak üvegére, azt zajtalanul benyomta, behatolt a villába és innen is kétezer pengd értékű, arany- és ezüst ékszert vitt ei. Ezek után még Kókay Bezső Taonás-uti, Wertheimer Adolf Orom-uti. László Zoltán Ménest* úti, Pintér Oszkár Hidegkuti-uti, Gozmáng Dezső Labanc-uti, Eger Jenő Tárogató-uti és Dobronovies József Hidegkuti-uti villájába tört. be. Eger Jenő villájába a villámhárítón keresetül mászott be Kugyela. A villámhárító vezetékén a tetőre ért, ott a. padlásablakot, benyomta és a padláslépcsön keresztül ment a lakásba. Éppen összecsomagolta a lopott holmikat, amikor Eger Jenő meghallotta, hogy valaki jár a szobában, revolvert kapott fel és a betörő keresésére indult. Kugyela észrevette, hogy üldözik és kimenekült az ablakon át. Eger Jenő többször lőtt utána, de a betörő mégis sértetlenül távozhatott. Bálint Ernőné Kalóz-uti villájába Kuyyela nem egyedül tört be, hanem Taschek-Wagner Józsefnek a társaságában. Taschek ment be a villába, Kugyela pedig töltött revolverrel állt őrt az ajtónál. Egy hónapi nyomozás után a rendőrség végül augusztus negyedikén elfogta Kugyeját, amint éppen egy .iíriiesi-uti villába akart bemászni. Kugyela a rendőrségen nem akarta beismerni a bűncselekmények elkövetését, azonban többen ellene vallottak. A rendőrség kinyomozta, hogy Kugyela a rablott értéktárgyakat kiknek adta el. Megállapította, hogy Weber József többszörösen büntetett előéletű pincér vette át minden esetben Kugyelától a lopott holmikat és különböző orgazdáknál helyezte el. így terült a vádlottak padjára öt orgazda. A biróság a mai tárgyalásra harmincegy ionul idézett meg, akik között megjelent a tizenkét villatnlajdonos is. A vádat Vudy Oszkár ügyészségi alel nők képviseli, a védelmet pedig Sándor László. Lénárt Béla, Makra Lajos és Bóth Béla ügyvédek látják eL A vádirat ismertetése után a bíróság Kugyela ki- hallgatását kezdte meg. UFA NÉMETÜL BESZÉLŐ SOHOZA SZERDÁTÓL ES TANCSLÁGEREH SZERDÁTÓL r
