Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz
1897. augusztus !• kifejti, hogy Kossuth Ferencnek igaza van, hogy a beruházásokat a vasutak jövedelméből kell fedezni. De !'e követelés csak ott jogosult, ahol a status quo fönntartásáról kiselejtezett eszközök pótlásáról van szó. ■ Amikor azonban az uj vágányok, uj kocsik beszerzéséiről. állomások emeléséről és bővítéséről van szó, vagyis .,áhol kibővítik a status quot, ott figyelembe jön az „államháztartás fentartásának szempontja is, a törvény- hozás és költségvetés meghallgatásának értelmében. Konkoly-Thege tanácsait a kormány figyelembe fogja Venni.. Kéri a javaslat elfogadását. A Ház a javaslatot általánosságban elfogadja. A részletes tárgyalásnál, a 1 §-nál Kossuth Ferenc ismétli aggodalmait. Tolnay Lajos előadó kimutatja az aggodalmak alaptalan voltát. r A Ház a javaslatot részleteiben is elfogadja. Interpellációk. Olay Lajos a Szászrégen-Csik-Mátéfalván a vo- • nal-nyomjelzési kirendeltséggel szemben elkövetett méltánytalanság miatt a kereskedelmi miniszterhez intéz interpelliert. f Rakovszky István két interpellációt nyújt be. Az első szól az alsó-kubini pénzügyigazgatóság által elkövetett sérelmes eljárásról, amelyet a szeszes italok és dohánytőzsde-engedélyeknél követ, a második interpelláció ez: 1. Tettek-e a tisztelt pénzügy- és földművelési miniszter urak lépéseket, hogy az 1895. évi pénzügyi bizottság amaz óhajának, miszerint az 1895: XV. törvénycikk értelmében fölvett kölcsön, amelynek föltételeit a pénzügyi bizottság is igen súlyosaknak tekintete, konvertáltassák; ha igen, mily eredménynyel? 2. Ha az igen tisztelt miniszter urak eddig, bármily okoknál fogva ezt nem tették, szándékoznak-e most ezen a pénzügyi bizottság által kifejezett óhajnak eleget tenni és a Rába-szabályozási érdekeltséget ezen méltánytalan és igazságtalan kölcsön káros hatásaitól megmenteni; azaz ezen kölcsönt jutányosán az igazság és méltányosság elvei szerint konvertálni s igy némileg azon nagy bajokat enyhíteni, . amelyek a Rába-szabályozás helytelen, felületes, és nagyon is költséges keresztülvitele következtében az érdekeltségre hárultak ? Az elnök: Az interpellációkat kiadják a minisztereknek. Az ülés 2 óra 40 perckor végződött. A konzuli bíráskodás életbeléptetése. Budapest, julius 31. Alább közöljük az igazságügyminiszter rendeletét, amely jövő évi január elsején életbelépteti a konzuli bíráskodásról szóló 1891. évi törvényt. E rendelettel együtt jelent mega közös külügyminisztérium rendelete is, amely e bíróságok szervezetének és ügyvivésónek szabályait állapítja meg. E törvény életbeléptetése nagy haladást jelent külügyi szolgálatunkban. Biztosítja az ozmán birodalomban élő magyarok ama fontos érdekét, hogy pörös ügyeikben hazájuk törvénye szerint döntsenek, nem pedig — mint eddig — a levantei szokásjog, vagy tisztán csak osztrák törvény szerint. És mig eddig, ha fölebbeztek, osztrák főtörvényszékek elé került ügyük, a Konstantinápolyban fölállítandó főtörvényszék ezentúl a magyarok ügyében magyarul dönt. Megalkotása idején heves parlamenti harcot támasztott ez a javaslat. Az ellenzék aggódott, hogy uj közösügy lesz belőle; de Szilágyi Dezső, az akkori igazságügyminiszter vitatta és bizonyította, hogy éppen a magyar államiság jogos követeléseit teljesíteni hivatása az uj törvénynek. Miután a javaslatból törvény lett, a kormányváltozás miatt is majdnem hét esztendőnek kellett eltelnie, mig a két kormány a részletekről megállapodott. Vagy két hét előtt fejeződtek be a tárgyalások és már akkor jelentettük, hogy a törvényt a jövő év első napján élelbeléptetik. Most előttünk fekszik a bíróságok és főtörvényszék teljes szabályzata és látjuk belőle, hogy Szilágyi Dezső akkori érvelése hü és igaz volt. A szabályzat szigorúan megóvja mindazokat a jogokat és érdekeket, amelyek a két államiéit külön-külön megilletik. A rendeleteket és szabályokat a következőkben ismertetjük: Az életbeléptető rendelet. A magyar királyi igazságügyminiszter rendelete a konzuli bíráskodásról szóló 1891. XXXI. törvénycikk hatályba léptetésére és a konzuli bíróságok szervezési és ügyviteli szabályainak megállapítására vonatkozó rendeletek kihirdetése dolgában igy szol: A magyar királyi minisztériumnak az 1891, évi XXXI. törvénycikk 21. §-ában nyert fölhatalmazás alapján 1897. évi julius 30. napján kibocsátott rendelete szerint a konzuli bíráskodásról szóló 1891. XXXI. törvénycikk 1898. évi január 1-ső napján lép hatályba. Ugyanezen a napon hatályba lép a közös külügyminiszternek a konzuli bíróságok szervezési és ügyviteli szabályainak az idézett törvény 7. §-a értelmében a két állam minisztériumával egyetértve történt megállapítása tárgyában 1897. évi julius 30-ikán kiadott s az alábbi lenyomatban közölt és ily módon kihirdetett rendelete, és ugyanakkor kezdetét veszi a © Budapest, vasárnap Konstantinápolyban Jölállitott konzuli főtörvényszék hivatalos működése. A bíróság szabályai. A császári és királyi közös külügyminiszternek 1897. évi julius 30-ik napján kibocsátott rendeletéből a konzuli bíróságok szervezési és ügyviteli szabályai dolgában közöljük a következőket: I. rész. Az elsőfokú konzuli bíróság. A konzuli hivataloknak, mint elsőfokú konzuli bíróságoknak jelenlegi szervezete és ügyvitele, amennyiben az 1891: XXXI. törvénycikk, illetőleg az osztrák 1891. évi szeptember 30. törvény (Reichsgesetzblatt 176. sz.) és a jelen rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaznak, további intézkedésig változatlanul érvényben marad. (1. §.) Azokat a felfolyamodásokat és felebbviteleket, felebbezéseket és felülvizsgálatokat, amelyeket a konzuli bíróságoknál folyamatban levő ügyekben bírói határozatok és rendelkezések ellen 1898. évi január hó 1. napjáig terjesztetnek elő és bírói elintézést igényelnek, a konzuli hivatalok, mint elsőfokú konzuli bíróságok eddigi felettes törvényszékükhöz, a kihágási ügyekre vonatkozókat pedig a második és utolsó fokban eddigeló illetékes cs. és kir. követséghez terjesztik fel; azokat a jogorvoslatokat, amelyek 1898. évi január hó 1. napján vagy későbben terjesztetnek elő, kivétel nélkül a konstantinápolyi konzuli főtörvényszékhez kell felterjeszteni. (3. §), II. Rész. A konzuli főtörvényszék. I. cim. A konzuli főtörvényszék szervezete. A konzuli hivatalok határozataira és rendelkezéseire vonatkozó konzuli bíráskodásnak második és utolsó fokban gyakorlására Konstantinápolyban konzuli főtörvényszék állittatik föl, amely 1898. évi január hónap 1-ső napján kezdi meg hivatali működését. A főtörvényszék a konstantinápolyi császári és királyi nagykövetség által részére kijelölt helyiségekben tartja üléseit és ugyanott vannak irodái is. (4. §) A főtörvényszék cime: Ausztriai császári és magyar királyi konzuli főtörvényszék. (5. §) A konzuli fő törvényszék áll: egy elnökből, egy osztrák és egy magyar főbíróból, két osztrák és két maggar helyettes főbíróból, egy titkárból, két irodatisztből és két szolgából. (6. §) A személyi illetmények következőképpen állapíttatnak meg: 1. Az elnök részére évi 12.000 forint. 2. A két főbíró részére egyenkint évi 8000 forint. 3. A titkár részére évi 5000 forint. 4. A két irodatiszt részére egyenkint évi 2000 forint. 5. A két szolga részére egyenkint évi 720 forint aranyban. (9, §) A konzuli főtörvényszék második és utolsó fokban határoz mindazokban a jogügyekben, amelyekben a konzuli hivatalok, mint elsőfokú konzuli bíróságok határoztak, amennyiben a törvények értelmében a konzuli bíróságok határozatai ellen fölebbvitelnek helye van. Azonfelül a konzuli főtörvényszék határoz: fv Az alá ja rendelt konzuli oiróságok közt az illetékesség kérdésében fölmerült vitákban és 2. a bírói hatóságának gyakorlásában gátolt konzuli bíróságnak jelentése alapján vagy az egyik vagy mindakét fél kérelmére, a különben illetékes konzuli bíróság helyébe egy másik konzuli bíróság kiküldése tárgyában. A konzuli törvényszéknek azonban jelentés vagy kérelem nélkül is meg van engedve, hogy célszerűség okából a különben illetékes konzuli bíróság helyébe egy másikat küldjön ki. (13. §.) A konzuli főtörvényszék teljes tanácsülésben hozza határozatait és teszi meg intézkedéseit. A tanácsülés áll az elnökből, a magyar és osztrák főbíróból és a jegyzőből. (15. §.) A konzuli főtörvényszék itéleit e szavakkal kell bevezetni: 0 felsége Ausztria császárja és Magyarország apostoli királya nevében. (16. §.) A konzuli főtörvényszék összes kiadmányait a hivatali pecséttel és az elnök vagy helyettesének aláírásával kell ellátni. A, határozatok és intézkedések az első>fc|ku kqp^ zuli. bíróságoknak adatnak ki. A felekkel, jjrjtfö k.öalpst az elsőfokú konzuli bíróságok teljesitik. 5 A konzuli főtörvényszék köz vetetlenül, csakis a császár és királyi közös hatóságokkal, á birodalmi tanácsban képviselt hatóságok és országok* a magyar korona országai, úgyszintén Bosznia és Hercegovina hatóságaival levelez. Az érintkezés alakja a cászár és királyi közös külügyminisztériummal a jelentés, a császár és királyi konzuli hivatalok, mint elsőfokú konzuli biróságokkal a rendelet, a többi hatóságokkal pedig az átirat. Az ozmán birodalom és az idegen államok hatóságaival minden közvetlen érintkezés ki van zárva és az idevonatkozó ügyekben — ha az ozmán birodalomban való eljárásról van szó — a konstantinápolyi császár és királyi nagykövetséghez, egyébként pedig a közös külügyminisztériumhoz kell fordulni. A felek részére szóló kiadmányokat a konzuli főtörvényszék nem kézbesítheti közvetetlenül, hanem köteles a kézbesítés végett a föntiekben szabályozott hivatalos érintkezés (levelezés) utján a jogsegélyt venni igénybe. (17. §•) A magyar korona országainak hatóságaival való levelezésben a konzuli főtörvényszék az ottani állami, illetőleg hivatalos nyelvet köteles használni. (18. §.) A közös külügyminiszter felügyel a konzuli törvényszék ügyvitelére, az osztrák és a magyar igazságügyminiszterrej egyetértőén. \ ‘- t*o. , J A ll. címben a főtörvényszék ügyviteli szabályai vannak. Az első fejezet a bírósági személyek hivatali kötelességeiről és tennivalóiról szól; itt lel vannak sorolva az esetek, amelyekben a bíró érdekelt fél, s igy a jogszolgáltatásban nem vehet részt, de még a tanácskozásnál sem lehet jelen. Megszabja a módját, miként kell szükség esetén a helyettesítésnek történnie, és kimondja, hogy az osztrák főbíró hetijeit csakis osztrák helyettest, a magyar főbíró helyett csakis magyar helyettest lehet behívni. __________PESTI NAPLÓ._______ 1 j. ■" «> - . * E cim másadik fejezete szól az ügymenetről a bíróságnál; a döntés előadás és szavazás utján törté« nik, határozatát szótöbbséggel hozza meg a bíróság« Itt vannak továbbá az iktató és irattár berendezéséről szóló intézkedések; az irattárból iratokat kivenni csak a bíróság hivatalnokainak szabad és csak hivatalos használatra. Mások csak az elnök beleegyezésével tekinthetnek be az iratokba. 912. síirö A segesvári Petöfi-önnép. , — Kiküldöttj tudósítónk távirat a.—» Segesvár, julius 31. Mozsár durrogása közben hullott ma le a lepel Segesvárott Petőfi szobráról. Csak az éljenrivalgás harsogta túl, amely ezrek ajakán milliók lelkesedésének volt hirdetője. Feledhetetlen, szép ünnep volt ez a nap a magyarságnak, amely igy minden rétegében képviselve talán még soha sem volt. Gyönyörű verőfényes reggelre ébredt az ünneplő város. Jóval hét óra előtt már együtt volt az egész magyarság a segesvár-szent-ágotai helyiérdekű vasút állomása előtt. A fellobogózott, kis vicinális ezrével hozta a környékről az ünneplőket, akik a himnust énekelve mentek végig a városon. A merre elvonultak, a magyarság viharosan él- jenzett. Csak a szászok ablakai voltak lefüggönyözve. A végrehajtó bizottság annak idején fölkért több előkelő szász polgárt, hogy vegyen részt a rendezésben. Heten ezek közül tüntető nyilatkozattal válaszoltak. Kifejtették benne, hogy a magyarok, akik minden alkalommal elnyomják és támadják a nemzetiségeket, nem számíthatnak a szászok előzékenységére. Akik a nyilatkozatot aláírták, ma mind családostul elutaztak Segesvárról. Az Államvasut gyönyörűen földiszitett állomásából a különvonat negyven kocsija vitte az ünneplő közönséget a fejéregyházai emlékhez. A vonat zsúfolásig megtelt diszmagyarba öltözött urakkal, Segesvár magyar hölgyeivel. Sokan fogatokon mentek a zarándokhelyre, mig a parasztság gyalog özönlött oda. Mikor a különvonat a dombra ért, már látni lehetett az egész óriási térséget, amely feketéllett az emberektől. Székelykereszturon gyűlt össze ez a rengeteg tömeg, amely három vármegyét képviselt. Szókely- kereszturra már négy nap óta jönnek a szekerek, úgy hogy a városka valóságos ősi szekértáborhoz hasonlított. Udvarhely, Csík és Háromszék vármegyék több mint kétszáz községe ontotta oda rajongó népét. A székelytábor, Ugrón Gáborral az élén pitymallatkor indult meg zászlókkal, virággal megrakva Fehéregyháza felé. Azonkívül négy hosszú különvonat hozta a székelyeket Udvarhelyről, A kocsik gyönyörűen voltak földiszitve virággal, lombbal, a lokomotivek homlokán pedig ez a székely jelmondat volt olvasható: Jézus nevében előre! Ez a beláthatatlan sokaság vonult föl a domb felé a fehéregyházai állomásról. Eltelt egy óra s még mindig újabb meg újabb zászlók kanyarodtak fölfelé a dúsgazdag kukorica vetésben. Az asszonyok és lányok koszorút, virágot és napokra való eleséget cipeltek magukkal. Kérték a rendezőket, hogy csak egy percre ereszszék őket a dombra, hadd lássák azt az emléket, amiért oly messziről eljöttek. Sorjában az oszlop elé vonult a nagy emberáradat, azután elhelyezkedett a domb tövében, ahol már akkor zászlóik alatt csoportosultak a külömböző egyesületek és testületek. A tömeget tizenötezer főre becsültük. Az állomástól a dombra vezető üt, amelyen reggel bokáig sülyedtünk a sárba, visszamenőt a tömérdek ember léptétől oly sima volt, mint az aszfalt. A résztvevők között volt több száz község de- putációja s azonkívül a környékbeli oláh falvak lakossága is. A névtelen hősök sírjánál. Nyolc méter magas terméskő-obeliszk emelkedik a szabadságharcban elesett névtelen hősök sírja fölött. Az emlékoszlop tetején turulmadár van, amely csőrében honvédkardot fog. Fölirása a öövetkező: PETŐFI SÁNDORNAK És A SEGESVÁRI CSATÁBAN 1849. JULIUS 31-ÉN ELESETT NÉVTELEN HŐSÖKNEK EMELTE A NEMZET KEGYELETE. Az oszlop előtt emelvény van a szónokok számára és lombsátor az előkelőségeknek, akik közül San» dor László, Mikó Árpád, Haller János {főispánokat, Ugrón Jánost, Udvarhely alispánját és Ugrón Gábort megérkeztükkor erősen éljenezték. Az ünnep pontban tiz órakor kezdődött. Sándor László főispán, a végrehajtó-bizottság elnöke vezette be ezekkel a szavakkal: Hazafiui örömmel tekintek körül mostan ezen az ünneplők ezreivel megtelt, ezelőtt negyvennyolc évvel
