Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz

1910. március 5. BUDAPESTI HÍRLAP (54 sz.) 9 ügynökség megjegyzi, hogy az a hölgy, a kiről itt szó van, özvegy Siemmensné. Az interpellá­ció tárgyát tevő találkozás az 1909. évi milánói nagy hadgyakorlat után volt. A kínai vasutak. Peking*, márc. 4. Az orosz követ a kínai kor­mánynak a Kincsau-Eigun-vasut dolgában cllenter- vezetet nyújtott át, a melyben Oroszország azzal a föltétellel, hogy az orosz határ biztossága nem lesz veszedelemben, a rá nézve káros ‘ Kincsau-Eigun- vasut helyett a Kalgan-Urga-Kiachta vonalat hozza javaslatba, a melynek építésében Oroszország kész részt venni. Oroszország továbbá az uj vonalnak a birodalmi vasút hálózatával való összeköttetése cél­jából a tranzbajkáli vasút elágazását Kiachtáig meg akarja építeni. Miután Oroszország azon a nézeten van. hogy a külföldi tőkések nem követnek politi­kai célokat. hanem csak kedvező tőkebefektetésre tö­rekednek, Oroszország reméli, hogy az uj t er- vezet. a mely több gazdasági hasznot nyújt és Kina részéről műszakilag már ki van dolgozva, az érdekelt hatalmak és a bankszindikátusok teljes hozzájárulását fogja megnyerni. Közgazdasági táviratok. Liverpool, márc. 4. Gabonapiac. Búza változatlan — 214 p. alacsonyabb. Tengeri változatlan, — 14 P- ala­csonyabb. Liszt 1 sh. alacsonyabb. Az idő: Szép. Liverpool, márc 4 Gabonattesae Zártát. Búza bágyadt máiusra 7 sh 10 p„ júliusra 7 sh. 9Bl, p. Tengeri nvugodt márc.-ra — sh. — p., máj.-ra — sh - n Newyork, márc 4 Gyapot Newyorkban 1495, ápr.-ra 14.64, jun -ra 14 52. Neworleansban 148/4. I N A P t H I R E K. Budapest, márc. 4. A számvevőszék elnöke meghalt. A magyar állam vagyonkezelésének leg­főbb ellenőre, Rakovszky István számvevőszéki elnök ma hajnalban meghalt Szentkirályi-utcai lakásán. Kevés hjjján negyven esztendőt töltött a politikai és a közhivatalnoki pályán. Politikai téren nem a vezérszerepet és a zajos sikert kereste, hanem az állami lét föntartásához hozzájáruló munkát végezte, díszes hivatalát pe­dig nagy hivatottsággal, puritán szigorúsággal és a maga dolgának minden ágazatára kiterjedő tudással töltötte be. Pályáját mint újságíró kezdte, azután a megyénél szolgált, részt vett társadalmi akciókban, majd képviselő lett s főleg pénzügyi, adóügyi és nemzetgazdasági téren dolgozott. E téren hosszú időn át kifejtett érdemes működése, szaktudása predesztinálták az állami számvevőszéki méltóságára, a melyet tizenhét esztendővel ezelőtt foglalt el. Halála liirét mindenfelé nagy részvéttel fogadták. Nagyrákói és kelemenfalvi Rakovszky István valóságos belső titkos tanácsos 1847 szeptember 26-án született a trencsénmegyei Kosócon. Tanul­mányai végeztével sokat dolgozott jogi folyóiratokba és politikai lapokba, belső munkatársa volt a Hon­nak és szépirodalmi téren is működött. A közszolgá­latot mint Pestmegye tiszteletbeli aljegyzője kezdte meg. ő volt az első választott tiszteletbeli tisztvise­lője a megyének, a melytől 1877-ben mint rendes aljegyző és tiszteletbeli főjegyző vált meg. Ekkor már társadalmi téren is működött; ő sürgette Kis­kőrösön Petőfi szülőházának megvételét s ő volt egyik első szószólója a bukovinai magyarok haza- telepitésének. ő volt az 1878-iki párisi nemzetközi kiállítás magyar országos bizottságának titkára és igazgatója s ugyanebben az évben a ráckevei kerü­let országos képviselővé választotta. A Háznak több cikuson át volt tagja, a pénzügyi bizottságban mű­ködött s nagy része volt az adóügyi törvényjavas­latok munkájában. Ritkán szólalt föl, de a magyar nyelv kötelező tanításáról szóló törvényjavaslat tár­gyalásánál mondott beszéde általános tetszésben ré­szesült. 1887-ben a turócmegyei szucsányi kerület képviselője volt s diadalra juttatta a magyarság ügyét Mudron.v Pállal, a hírhedt pánszláv agitátor­ral szemben. Hosszabb ideig volt jegyzője is a Ház­nak, tagja a horvát-magyar regnikoláris bizottság­nak; 1879-től 1891-ig részt vett a delegációban. Igazgatósági tagja volt több pénzintézetnek és gaz­dasági egyesületnek és nagymestere a szabadkőmű­vesek mapvarországi nagypáholyának. A mikor aztán Hieronymi Károly az állami számvevőszék akkori elnöke 1893-ban miniszter lett, a Ház nagy többsége Rakovszky Istvánt jelölte utód­jául. mint olyan embert, a ki az országgyűlés egyik legfontosabb jogának, a pénzügyi ellenőrzésnek éveken át egyik legkitartóbb munkása volt a záró­számadási bizottságban. Az állami számvevőszék történetében neveze­tes nyomokat hagy Rakovszky elnöki működése. Az 1897. évi XX. törvény, mely az egész állami szám­vitelt egyszerűsítette és az állami kiadások ellen­őrzését szigorította, nagy részben Rakovszky mun­kája volt. Erről, valamint a számvevőszéki tiszt­viselők státusrendezéséről keveset tud a nagyközön­ség, melynek figyelmét legfölebb csak egyes politi­kai botrányok terelték az állami számvevőszékre, így 1907-ben az az akta-lopás, a melynek eredmé­nyeként Lengyel Zoltán a Fcjérváry-kormány gaz­dálkodását meg akarta bélyegezni, nagy szenzációt keltett. Hogy az állami számvevőszéknek egy meg­tévedt irodatisztje aktalopást követett el, arról a számszék és elnöke nem tehetett. A Fejérváry-kor- mány ügyeinek további bolygatása során azonban kiderült az is, hogy,a parlament rendszeres elna­polásának idején Rakovszky nagyon lelkiisir -etesen és nagyon szigorúan gyakorolta az ellenőrzést a Fe- jérváry-kormánnyal szemben. A zárószámadási bi­zottság elé terjesztett számvevőszéki jelentések ezt fényesen igazolják. Mint hivatalfőnök kissé rideg ember volt; az állami adminisztráció egyik ágában sem dolgoztattak annyit, mint az állami számvevő- széknél, a hol Rakovszky még a tisztviselők törvé­nyes nyári szabadságolását is jóformán teljesen kiszorította a divatból. Az elhunyt számvevőszéki elnök nyolc nappal ezelőtt lett beteg. Orvosa, Lumnitzer professzor to- rokgyuladást konstatált. Ehhez néhány nap múlva orbánc járult. A hatvanhárom éves. még jó erőben levő ember, a ki két évvel ezelőtt kihevert egy tüdő- gyuladást. talán meggyógyult volna most is. de ma hajnali negyedfél óra tájban szivszélhüdés érte. Be­tegágya mellett állandóan ott voltak felesége, szül- letett Szilassy Ida. a sógornője és a fővárosban lakó gyermekei. A mikor az ágyba fakó arccal visszaha- nyatlott, a házban lakó orvost, majd Lumnitzer professzort hivatták hozzá és elhívták a papot is, hogy a haldoklók utolsó vigaszával bocsássa a nagy útra. De már késő volt minden. A katasztrófáról reggel táviratban értesitették a család vidéken levő tagjait. Rakovszky Istvánt nagy család gyászolja. Kilenc gyermeke van; Judit, férjezett Dárczy Gyuláné, Etelka Ida, férjezett Már­kus Gyuláné, Márta, férjezett Vagyon Árpádné, to­vábbá Mária, Iván. István. László és a legfiatalabb fiú, a tizenöt éves Menyhért. A képviselőház alelriöke, Rakovszky István távoli rokona az elhunytnak. Az állami számvevőszék palotájára a gyászeset hírére kitűzték a fekete lobogót. A számvevőszék részéről Dárday Sándor alelnök kondoleált az özvegynek, a kinek azután még nagyon sokan kifejezték részvé­tüket. A halottat ma alkonyaikor kivitték a kere- pesi-uti temető halottas házába és ott tették rava­talra. A temetés, a melyet a számvevőszék rendez, vasárnap délután három órakor lesz — (Személyi hírek.) Mária ' Annunciata ki­rályi hercegnő, a ki húgának Erzsébet Amália ki­rályi hercegnőnek látogatására két hetet Székesfe­hérvárott töltött, ma délben onnan visszautazott Bécsbe. — Frigyes királyi herceg és Izabella királyi hercegnő, mint Pécsről jelentik, több napi szalonka­vadászatra tegnap baranyamegyei birtokukra érkez­tek. — Boromisza Tibor szatmári megyés püspök betegen fekszik budapesti lakásán; a főpapot tegnap megoperálták s azóta jobban van. — (Japán herceg; Budapesten.) Bécsből je­lentik: Fushimi japán herceg és felesége, a kik ez idő szerint többhónapos európai körúton vannak, a leg­közelebbi napokban Madridba érkeznek a spanyol királyi pár látogatására. A hercegi pár még ebben a hónapban Magyarországba és Ausztriába is ellátogat. — (Vilmos császár és az oceanografiai muzeum.) Párisbót láviratozzák: A Newyork He­rald montekarlói jelentése szerint Vilmos császár a monakói fejedelemhez levelet intézett, a melyben közli vele, hogy az oceanografiai muzeum megnyitá­sánál Köster tengernagy fogja képviselni. — (A Katica.) A turóc-szentmártoni Národnie Noviny cimü pánszláv lapban egy fölhívás jelent meg. Arra hívják föl ebben a veszedelmes pánszláv izgatások miatt fölfüggesztett turóc-szentmártoni Matica még életben lévő tagjait, gyűljenek össze közelebb Mudrony Pál dr. elnöklésével s válasszanak küldöttséget, mely a miniszterelnöktől a nevezett irodalmi egyesület reaktiválását s a fölfüggesztésé- vel elkövetett igazságtalanság jóvátételét kérje. Re­ményét a fölhívás arra alapítja, hogy a miniszter- elnök „egy másik, szintén fölfüggesztett egyesület­tel szemben oly jóindulattal volt, hogy újra tevé­keny életre serkentette." — (Az egyház köréből.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Várhelyi József szeged- rókusi plébánost a Csanádi székeskáptalan tisztelet­beli kanonkjává nevezte ki. — (Tengerészeink Montenegróban.) Ceti- nyéből jelentik: Az osztrák és magyar hajóhadosz­tály tisztjei tegnap délután végignézték a kaszárnyá­ban egy montenegrói ezred gyakorlatozását és azután lakomán vettek részt, a melyet tiszteletükre adtak. Ez alkalommal Haus tengernagynak bemutatták az aktiv tiszteket és a tengernagy Martinovics hadügy­miniszterrel szives pohárköszöntőket váltott. Este diszebéd és fényes fogadás volt, a melyen résztvettek az osztrák és magyar lisztek, a diplomáciai kar, a montenegrói méltóságok, valamint az előkelő társa­ság. Az osztrák és magyar követségen ebből az alka­lomból Miklós fejedelem és Daniló trónörökös is megjelentek. A fejedelem szives szavakkal búcsúzott Haus tengernagytól és a tisztektől. Az osztrák és ma­gyar tisztek ma reggel hat órakor Daniló trónörökös, Giesl báró követ és a külön misszió tagjainak kisé- relében visszautaztak Antiváriba. — Antiváriból je­lentik: Daniló trónörökös ma a fejedelem képviselő­iében látogatást tett az osztrák és magyar hajóraj- nál. Délben a tengernagyi hajón tiszteletére huszon­négy terítékű reggeli volt, mely után a trónörökös a Csikós torpedózuzóra ment, a hol délután négy óra­kor végignézte a kikötőből távozó ha jóraj elvonu­lását. — (Dobsina — angol kézen.) Mint lőcsei tudósilónk táviratozza, egy angol konzor­cium alkudozik Dobsina városával a jégbarlang megvásárlására. A pénzcsoport egy millió koro­nát ajánlott föl a barlangért és a hozzá tartozó erdőségért. Az angoloknak az a tervük, hogy nagy tőkével világhírű nevezetességgé tegye a természetnek ezt a csodáját. A város, mielőtt idegen kézre juttatná a jégbarlangot, fölkínálja megvételre a kormánynak. — (Hlinka András kolostorban.) Mint je­lentettük, Iltinka András.' az izgatásért harmadfél évig fogságban ült plébános, a múlt hónapban el­hagyta a szegedi államfogházat. Hlinka nem sietett Rózsahegyre plébániájának elfoglalására, sőt inkább — a mint a tót lapok most írják — kalocsai kolos­torba vonult lelkigyakorlatok végzésére. Úgy lát­szik, még sem folyt le oly simán a római szentszék előtt Párvy püspök ellen inditott pőre, bár ő akként nyilatkozott, hogy addig nem foglalja el hivatalát, a míg a fölfüggesztése következtében kinevezett ad­minisztrátort onnan vissza nem hivják. Hlinkáról különben azt irja a Szlovenszki Dcnnik, hogy Sza- kolcán föl akart lépni képviselőjelöltnek, nemzeti­ségi programmal. Szándéka azonban meghiúsult, mert az idén érvényes választási listában nem szere­pel a neve. — (A spanyol király útja.) Madridból je­lentik: Alfonz király ma délelőtt Szevillából ideér­kezett és néhány nap múlva oda visszautazik. Kor- dovában a Melillából visszatérő Marina tábornok’ szállt föl az udvari vonatra. Alfonz király szívesen üdvözölte a hadvezért. Madridban a lakosság lelkes ovációban részesítette Marina tábornokot. Azt a hirt. hogy Alfonz király a iövő héten Melillába utaz­nék, hivatalosan megcáfolják. — (Lueger.) Bécsből jelentik: Lueger dr. pol­gármester állapotáról ma este a következő orvosi je­lentést adták ki: Hőmérséklet 36.8, érverés 82, cse­kély feszültség. Szívműködés változatlan. Veseműkö­dés rosszabb. A tüdő oldaláról semmi tünet. Táplál­kozás fölötte csekély, erőállapot változatlan, szenzó- rium szabad. A beteg nagy gyengeség miatt panasz­kodik és hányási inger miatt szenved. — (ÜJ református templom.) A városligeti fasorban megvett két telken a VI—VII. kerületi re formátusok részére tervezett templom épitő-bizott sága Lánczy Leó főrendiházi tag elnöklésével a ke reskedelmi bank palotájában ülést tartott ma s meg állapította a templom épitő-programját. A két telek 1120 négyszögöl, a mely a templom építésére egészé ben föl nem használható. Az egyházközséget anyagi körülményei is arra kényszerítik, hogy a terület egy részét haszonhajtó épületekkel építse be. Ma azonban a bizottság erről nem határozott, hanem csak a tem­plom, a lelkészi hivatal és lakás épitő-programját tárgyalta. A templom épitő-költségét a bizottság 400.000 koronában állapította meg. melyben a föl­szerelés és berendezés költsége is benne van. Nyolc építészt szólitanalc föl a tervek benyújtására, a kik már az Izabella-utcai telekre tervezett templomra ki­irt pályázatban is részt vettek. A pályatervekre há­rom dijat tűztek ki. 4000. 2000 és 1500 koronásat. A bizottság a díjazott tervek bármelyikét -500 korona-

Next

/
Thumbnails
Contents