Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz
10 PESTI HÍRLAP 1910. február 15., kedd. äa Pál, Lampérth Géza, Lőrinczy György, Pakots József, Palágyi Lajos és Sas Ede. A küldöttség felkereste Endrődi Sándort Havas-utcai lakásán, ahol Herczeg Ferenc köszöntötte az Anakreoni dalok koszorús költőjét, aki meleg szavakban köszönte meg tag társai üdvözlését. Színház és zene. Hangversenyek. Az idei hangversenyévadban főleg a vasárnap és a hétfő mondható kritikus napnak: akkor van a kritikusnak legtöbb dolga. Most is alig huszonnégy órán belül öt nagy hangverseny volt. Sem időnk, sem helyünk, hogy ezekről részletesen beszámoljunk. Azért csakis a főbb jelenségek fölemlitésére és rövid, kritikusi méltatására szorítkozunk. Vasárnap délután a Grünfeld-iéle vonósnégyes rendezte ezidei hatodik kamarazene-előadását a Royal dísztermében, nagy számú, igen hálás hallgatóság előtt. Először Schubert dallamos a-moll vonósnégyesét játszották, igen hangulatosan; aztán Son Henrik és Szántó Dezső művészi ízléssel játszották Chopinnek ritkán hallott cello-szonátáját. Énekesnő is volt; Deák Jenőné üde, friss és jól iskolázott hangon énekelte a Re pastoret; azt a cikor- nyás Mozart-áriát, amelyet most egy éve Hajduné énekelt Grünfeldéknél és amely ária szép sikereinek kiinduló pontja volt. Ugyanazon időben a Lipótvárosi Kaszinó buzgó vigalmi bizottsága — amelynek élén dr Kram- mer Tivadar, a kaszinó népszerű gazdája, buzgólko- dik — rendezett igen sikerült művészestélyt, előkelő közönség előtt, melynek soraiban sok magas- rangú tiszt is volt. Először Reuson Valéria kisasz- szony, Popper mester szép tehetségű növendéke, gordonkázott; Lalo d-moll gordonkaversenyének egy részletét, egy berceuset és Poppernek Vilik tánca c. szerzeményét játszotta, igen brilliánsan. Majd Cankl Mária asszony, Cankl altábornagy leánya és ifj. Richter János neje, a kölni városi színház primadonnája, énekelt; Delila nagy áriáját, továbbá Goldmark, Strauss Richárd, Weingartner és Tar- nay dalait adta ölő, szép, nemes orgánummal és kiváló Ízléssel. Sok tapsot aratott Szendy Árpád tanár is, egy saját szerzeményű rhapszodiának virtuóz előadásáért. Vasárnap este az orsz. szimfóniái zenekar rendezte Kun László vezényletével ötödik bérleti (ez idényben 16-ik, és a művésztestület megalakulása óta 28-dik) hangversenyét. A műsor ezúttal is változatos volt. A legnagyobb érdeklődést az újdonság: Loeffler Károly Márton belga zeneszerzőnek „Tintagiles halála“ cimü, Maeterlinck azonos cimü művének nyomán irt szimfóniái költeménye keltette. Bizarr, de érdekes mű; csekély tartalom eredeti, különleges formában. Néhány vérszegény zenei gondolat fázósan, dideregve burkolódzik a leg- raffináltabb hangszerelési effektusok csillogó, tarka köntösébe. A közönség figyelemmel hallgatta a még rémes kakofóniáiban is a hallgató kedélyét megkapó és értelmét foglalkoztató művet; az egymásra halmozott előadási nehézségek sikeres leküzdéséért pedig lelkesen megtapsolta a közreműködőket. — A műsor többi száma is nagy hatást keltett. Bevezetésül Bach praeludiumát és fugáját játszották, Abert ismert nevű stuttgarti karmester átiratában. Azután fölelevenitették Herzfeld Viktornak Tavaszi képek cimü szimfóniái költeményét, melyet a filharmonikusok mutattak be annak idején, Erkel Sándor vezényletével. Végül pedig előadták a Falusi nászt, Goldmarknak bűbájos szépségű első szimfóniáját; főleg a nászinduló-variációkkal, a menyasszonydal cimü intermezzoval és a lendületes fináléval keltvén zajos tetszést. Hétfőn este a filharmonikusok tartották nyolcadik hangversenyüket a Vigadóban, a rendes hűséges törzsközönség előtt, mely talán egyet-mást kifogásol a filharmónia ez idei működésében, de azért hűségesen kitart és nem hódol idegen bálványoknak. Az est szólistája, Silms Margit és Leffler- Burghart asszonyok lemondása után, Hafgren- \Waag Lili asszony, a tavalyi bayreuthi Lohengrin- előadásokban nagy sikert aratott svéd énekesnő volt, aki jelenleg a manheimi városi színháznak drámai primadonnája. Szép, fiatal, karcsú szőke asszony; ugyanilyen hanggal. Sőt hangja a szőkénél is világosabb színezetű; de üde és friss, fiatalos1. Nem nagy terjedelmű és nem nagyon erős, de igen rokonszenves. A művésznő nem is annyira drámai, mint inkább lírai énekesnő. Erzsébet belépőjét is inkább lírai, érzelmes modorban énekelte és Wagner három dalának (Träume, Treibhaus és Schmerzen) előadásában is merőben alanyi, mondhatnék lírai szubjektivitásu volt. Mai debuttje nagy sikerrel járt; ízléses, művészi előadását zajos tetszéssel fogadták. _A műsor máskülönben is i gen érdekes volt. Bevezetésül eljátszották Berlioznak csillogó, szellemes Római farsang cimű zeneképét; utána pedig a vonósötösre (két magán- hegedűvel és magángordonkára) írott Handel-fóle d-moll concertot adták elő, megkapóan, mindenképen kifogástalanul. Főleg a magánszólamokat ellátó "Barré, Grünfeld és Földessy urakat hosszas, lelkes ovációval ünnepelte a közönség. — Annál kevésbbé tetszett az estét befejező újdonság; a három egymásba vezető tételre tagolt Skriabin-féle TII. számú szimfónia, melyet szerzője jóleső szerénységgel Divin poemeuek (isteni költeménynek!) keresztelt el. Zűrzavaros, hamis páthoszszal telitett, erőltetett és mesterkélt zenekép ez; a szerző nagy pretenzióit épenséggel nem igazolja mondanivalójának érdekessége. Skriábin még fiatal, alig harmincnyolc esztendős; ugylátszik, még Sturm és Drang periódusát éli és nem forrt ki teljesen. Talán azért is oly terjengős, affektált, kapkodó. A művön az első tételt bevezető főthéma húzódik végig; ebben az első részben az élet küzdelmeit akarja ecsetelni, mig a második részben a szerelem gyönyöreit szándékozik feltüntetni; végül a harmadik rész a jeu divin (isteni játék) cimű himnusszerű befejezésével a szerelem dicsőítésére törekszik. — A hosszadalmas, lármás, alapjában üres és semmitmondó újdonságot a hallgatóság vegyes érzelmekkel fogadta; a gyér tapsba bizony erélyes ellenzéki hang is vegyült. Ugyanezen időben a Royalban Svastics Eugénia operaénekesnő és Kaufmann Richárd hegedűművész is hangversenyeztek. A budai származású Svastics kisasszony (Jonescu Gabriela növendéke) kellemes hangon és csinos1 előadással énekelte Leonora, Tasca és Butterfly egy-egy áriáját, valamint Schumann- és Strauss-dalokat; Kaufmann Richárd pedig Mendelssohn hegedűversenyének, Bazzini Vilik rondojának és Bach Gavottejá- nak, művészi előadásával érdemelte ki a közepes számú hallgatóság tapsait, melyeket azután a Repülj fecském-ábránd ráadásával köszönt meg. * (M. kir. operaház.) Vasárnap műsorváltozás volt; az előadásra kitűzött Bohém-élet elmaradt, Környei és Arányi gyöngélkedése miatt (miután az emlitett két énekesen kívül most más Ro- dolpheunk nincs) és Aida került színre; Krammer Terézzel, Fodornéval és Lunardival a főbb szerepekben. Az előadás eléggé szabatos és egybevágó volt; de vasárnap, február tizenharmadikán, Wagner halála napjának évfordulóján, mégis illőbb lett volna olasz opera helyett Wagner-művet adni országunk egyetlen dalszínházában. * (Királyszinház.) F é n y e s Annuska, aki eddig csak a Jánoska cimszerepében szerepelt, vasárnap ,.felnőtt“ darabban is érvényesítette bámulatos tehetségét: a Táncos huszárokban Edit, a suszterinast adta, oly kiváló sikerrel, hogy a színház minden zugát betöltő közönség alig győzte tapssal, elismeréssel. Csinos éneke, ötletes játéka, de főleg kedves, szeretetreméltó egyénisége mindenképen nagy sikerekre praedesztinálják ezt a bájos primadonnajelöltet, aki minden eddig valaha szerepelt színpadi csudagyermeket (Friese Dórát, Raabe Hedviget, Turchányi Olgát stb.) felülmúl művészi qualitások tekintetében. A „nagy“ szereplők közül ezúttal is Komlóssy Emma aratta a legzajosabb tapsokat művészi énekével és temperamentumos játékával. * (Színházi hírek.) A Nemzeti színház pénteken mutatja be Paul Hervieu Connais tói! cimü háromfelvonásos színmüvét, mely tavaszszal Párizsban a Comedie Francaisben került bemutatóra és oly nagy sikert aratott, hogy már régen túl van a századik előadáson. Az újdonságot a következő szereposztásban viszi a közönség elé a Nemzeti szinház: Sybelan: Gál, Clarisse: P. Márkus Emilia, Pavail: Odry, Jean de Sybelan: Garam- szeghy, Doucieres: Mihályfy, Anna: Vízvári Mai riska, Inas: Narczisz. A bemutatóig kedden a Botrányt, Henry Bataille színmüvét, szerdán és csütörtökön pedig a Nagyasszonyt, Szomory Dezső rendkívüli sikerű történeti színmüvét adják elő. A Városligeti színházban a bájos zenéjü Erdészleány operette Küry Klárával a címszerepben még egyre fokozódó vonzerővel bir. Az operette, mely közel áll a 100-dik előadásához, e héten kétszer van műsoron. A szinház legközelebbi újdonsága a Pesti zsidó c. énekes pesti bohózat lesz. * (A bohóc.) A Városligeti szinház igazgatósága fölvette műsorába Henry Bataille-nek, a Nászinduló szerzőjének, Poliche cimü színművét; a darabot A bohóc címmel Seress Imre, lapunk belső munkatársa, a jeles iró forditotta magyarra. * (Hempel Frida Budapesten.) Az idei hangverseny-évad végén, amint értesülünk, a már többször ide várt Hempel Frida kamara-énekesnő, a berlini udvari operaház starja, március közepén egyetlen hangverseny keretében fog a budapesti közönség elé lépni. A művésznő a nyári saison alatt Ostendében nem kevesebb mint 22 hangversenyt adott, ahol a budapesti közönségnek nagy részét páratlan művészetével bámulatba ejtette. A művésznő jelenleg Párizsban tartózkodik, majd Londonban fog néhány hangversenyt adni, honnan direkt Budapestre érkezik. * (Shakespeare matiné.) A Nemzeti Muzeum dísztermében vasárnap délelőtt tartotta meg a Kis- faludy-társaság második Shakespeare-matinéját, a mely alkalommal zsúfolásig megtelt a tágas terem előkelő közönséggel. Jelen volt többek között Molnár Viktor államtitkár, Berzeviczy Albert és Beöthy Zsolt, valamint az irodalmi világ több előkelősége. Az első felolvasó Sebestyén Károly, a jeles esztétikus volt, aki Shakespeare három római drámájáról, a Coriolanus- ról, Julius Caesarról és Antonius és Kleopátráról tartott mindvégig figyelemmel hallgatott értekezést. Sebestyén egyébként foglalkozott előadásában a három hőssel. Coriolánusban Shakespeare kész tragikus jelenségeket talált, olyan tragikus jelenségeket, amilyenek az antik Róma feljegyzéseiben alig fordulnál* másnál elő. Julius Caesar alakját még a történelem sew állapította meg véglegesen, ahány iskola és párt van, annyiféleképen jellemezik Caesart. A római arisztokrácia néhány tagja tisztán önzésből esküdött ellene össze és meggyilkolta. Az orgyilkosok Shakea- peareben elérik méltó bünhődésüket. A szerző végül Antonius ideális jellemét festette. A közönség zajos és hosszas tapssal jutalmazta az érdekes előadást. Utána Forgács Rózsi, a Magyar Szinház művésznője, olvasott fel néhány részletet az Antonius és Kleopátrából. A szép előadást a közönség nagyobbrésze a halk előadás miatt nem élvezhette, de akik hallották, zaj os tapsokkal honorálták. A harmadik felolvasó Yolland Arthur egyetemi tanár volt, aki ,,Shakes-- peare és a biblia“ címen értekezett. Shakespeare szerinte nem használta bibliai ismereteit felekezeti szempontból, hanem tisztán az emberiség regenerálása céljából. Párhuzamos idézetekkel bizonyitja, hogy Shakespeare a biblia erkölcsi tanításait és figyelmeztetéseit felhasználta. A szerzőt a közönség lelkes éljenzésben részesítette. A legközelebbi matiné e hó 20-án lesz a Nemzeti Muzeum dísztermében. * (Növendék hangversenyek.) A postatisztviselők zeneegyesületének zeneiskolája ez évi első nyilvános matinéját vasárnap délelőtt rendezte a Magyar Tisztviselők Országos Egyesületének dísztermében. A növendékek készültségét a nagyszámú közönség tapssal honorálta. Tóth Irén zongoraosztálybeli növendéken kívül Orbán Lili, Weiser Erzsiké, Karádx Lili, Reisz Ilona, Csillay Zsuzsika, Staudt Erzsiké, Demény Ilonka, Rezső Olga, Horváth Emilia, Friedrich Juliska, Tóth Irén, Bauer Aranka, Fogarassy Ilona, Klaisz Sarolta, Madarász Lenke, Heger Frida, Halmos László, Fekete Dezső és Száva István, Biszterszky Margit, Ziegler Mariska és Winternitz Teréz kapott tapsot. Demény Károly egyesületi elnök ez alkalommal adta ki az egyesület 100—100 koronás ösztöndíjait Tóth Irén és Staudt Erzsi növendékeknek. Feljegyzésre méltó, hogy a műsor minden száma magyar szerzők műveiből volt összeállítva. A Józsefvárosi Zeneiskola vasárnap f. hó 13-án tartotta növendékeinek III. jól sikerült matiné-jót a Józsefvárosi népkörben. A növendékek haladását tanúsította a szabatos játék, különösen a kis Rótt testvérek négykezes zongora előadása, Huszerl hegedű játéka keltette fel a közönség figyelmét. Szekeres Piroska Chopin ecossaisenek előadása pedig különösen megnyerte a szép számú hallgatóság tetszését. * (Szerződtetések.) Erdélyi Miklós, a nagyváradi Szigligeti-színház igazgatója, társulatáho szerződtette Szentgyörgyi Mártát, Kabos Gyulái, Turányi Lajost és Bihari Böskét. Szalkay Lajos székesfehérvári színigazgató szerződtette Radnay Jánost, Miklóssy Margitot, Rajna Sándort; Szakács Andor a volt Palásthy-szintársulathoz szerződtette Antal Erzsit, Kövessy Albert pécsi színigazgató pedig Pilisi Lajost; végül Szilágyi Dezső színigazgató szerződtette Orbán Józsefet. * (Hangverseny a munkáskaszinóban.) A terézvárosi nagy közjótékonysági egylet munkáskaszinójában e hét vasárnapján is volt hangverseny, amelynek zeneszámairól a Magyar Zeneiskola gondoskodott. A közreműködők közül kitűntek Janetschek István tanáron kívül, aki saja szerzeményű Carmen ábrándját adta elő finom- kidolgozásban, Bartoluzzi kisasszony néhány olaafl
