Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz

A PESTI NAPLÓ MÜTÁRA.

PETŐFI SÁNDOR KÖLTEMÉNYEI KÜLFÖLDÖN.

Paris, dec. végén. Rég veri már a magyart a teremtő.

Seit lange schlügt den Ungar Gottes Hand,

Kaum ist sein nächstes Schicksal ihm bekannt,

Ob er sich ireu'n noch wird an bessern Tagen ,

Ob Trauer ihm bestimmt , . . . wer kann es sagen.

Doch wenn ihm Gott auch Leiden zugedacht,

Gab er zugleich was ihn genesen macht

Denn schönerer Weiber voll und süsseren Weines

Als das Magyarenland — — das ist wol keines.

Ein Mädchen her! — ist denn kein Mäjichen hie? An’s Herz mit beiden Händen drück’ ich sie,

Die Seel’ ihr saug’ ich küssend aus dem Herzen Und schliess die Rechnung ab mit meinen Schmerzen.

Und Wein? — Die Flasche her !.... wo bleibt der Wein? Der rothe Thränen weint in mich hinein ,

Die rothe Thräne brennt wie Blitze nieder ,

Und zündet selbst verkohltes Leben,;wieder.

Zigeuner , hier ist Geld — lass' Geigen klingen,

Bis dass die Saiten meines Herzens springen,

Bis ich von Lust und Gram bewältigt ward;

So ist’s einmal . . . das ist Magyarenart.

Ha az olvasó e mutatványokban az eredeti szellemét feltalálja , úgy a költőn kívül mondjon köszönetét Szarvadinak, ki nemcsak a költeményeket egyen- kint, híven áttevé s magyarázd Harlmamink, de egyszersmind szigorú műbiró is volt és a költőt, bármennyire ragaszkodott legyen is ez első fordításához, ha ez az eredeti szellemének nem egészen felelt meg, annak megváltoztatására kényszerítő. Hasonló lelkiismeretességet követett a művek választásában. Nekünk magyaroknak ugyanis a költő minden sora nem- i zeti ereklye, de ha műveit a külfölddel meg akarjuk s ismertetni, sokat el kell belőlük hagynunk.

Szóval: a két fordító mindent elkövetett, hogy i Petőfink remekeit méltólag adják át a német közön- ] ségnek. ]

Bár a megjelent rósz fordítások ne szolgáljanak ] akadályul a munka jó keletének, és az aratandó sü- i kor szolgáljon buzdításul a fordító költőnek , Petőfi újabb költeményeiből is, melyekben főleg Ízlés és szabatosság dolgában nagy haladás tapasztalható, a jelesbeket a külfölddel megismertetni. i

Végre ide mclléklem még a „Poharamhoz“ czimű i dalnak Hartmann német fordítása után, Sabbatier- Ungher Ferencz úr által készítettfranczia fordítását: ]

A inon Gobelet.

Au fond je t'aime , 6 gobelet,

Pourtant ceci, tiens me dépite,

Je te le dis, mon gobelet:

On te vide beaucoup trop vite.

Si j’étais tói, mon gobelet ,

Jamais je voudrais n’étre vide ,

Mais ä ma place , ó gobelet,

Tu boirais toujours mon liquide.

Ha ehez még hozzá teszem , hogy a franczia fordító neje az egykor Ungher k. a. név alatt ismerthírneves énekesnő — hazánkbeli születésű — e franczia szöveghez zenét készített, mely legközelebb a ,,L’- Illustration“ cziiiiű képes újságban fog megjelenni, úgy hiszem , örvendetes hírrel zárom be czikkemet.

PATAKI M.

KÓRHÁZI JELENET.

Irta PETŐFI JUHA.

Délutáni idő van. A kórház tereméiben csend u- ralkodik, ama félelmes csend , mikő kórházban szokott lenni, minek hatását hasonlítani lehet azon nyugtalanító szorongatáshoz, mely rekkenő nyári napokban ránehezedik az emberre, mikor a madarak