Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz

Első évfolyam. 73-ik szám. Kolozsvár, 1882. Szombat, okt. 21. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL Belmagyarutcza 47. szán*. czimzendök az előfizetési pénzel és kéziratok. KOLOZSVÁRI SAJTÓ MEGJELENIK MINDENNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Helyben: félévre 5 frt — Negyedévre 2 „ 50 Vidékre: félévre 6 frt — Negyedévre 3 „ — Az ezredéves ünnepély­Az ezredéves ünnepély tárgya ban — a vallás és közoktatásügyi miniszter a magyar tudományos aka­démia elnökéhez a következő átiratot intézte : „A magyar nemzet Európában megtelepülésének s államalkotásának ezredéves betöltéséhez közeledik. A közérzület ismételve és han gosan nyilvánította a nemzet millió­nak szivében élő kívánságot, hogy az ezredéves évfordulót a nemzet ma­gához méltón ünnepelje meg. E kí­vánság teljesen jogosult. Nemzetek nem csak kenyérrel élnek, hanem élnek eszmékből és lelkesedésből is, melylyel multjok nagysága és küz delmei emlékéből erőt merítenek a jelen gondjaira és a jövendő virágzób­bá tételére. A magyar nemzetnek is van mire emlékezni és miért lelkesedni múltjában s szüksége van arra, hogy állami élete második ezredévét ujult erővel s múltjából merített lelkese­déssel es önbizalommal kezdje meg. A kormány, melyet a koronás királynak és a nemzet képviselőinek bizalma ez idő szerint az ország ügyei vezetésének élére állított, át van hatva a nemzeti törekvések jogosult­ságának érzetétől és örömmel és az egész nemzet támogatása iránti hittel áll a mozgalom élére, mely Magyar- ország ezredéves állami létének méltó megünneplését kívánja. Az első kérdés^ mely ez ünne­pet illetőleg fölmerül -— mielőtt an­nak mikéntje iránt illetékes ténye­zők határoznának — a tudománytól várja végleges megoldását: az idő­pont, illetőleg az év szabatos meg­határozása, t. i. melyben a magyarok mai hazáj okban megtelepedtek és ezt őseik örökekép birtokba véve, itt ál­lamot alapítottak. A történettudósoki ha nem nagy eltéréssel is, különböző nézeteket vitatnak még ez iránt. A különböző nézetek megvitatása, ha lehet egyeztetése, mindenesetre, a kér­dés eldöntése s ez iránti megállapo­dás kimondása, nézetem szerint a ma­gyar tudományos akadémiát illeti! s itt az idő, hogy e részben e legille- tekesebb tudományos testület a maga utolsó és döntő szavát kimondja. Eelkérem azért nagyméltóságo­dat, méltóztassék fölhívni az akadé­miát, hogy az illető osztály s a tör­ténelmi bizottság közbevetésével eset­leg egy külön e czélra a legilletéke­sebb szaktudósokból alakítandó bizott­ság kinevezésével a kérdés végleges eldöntését előkészíteni s a magyarok bejövetelének és államalapításának időpontját illetőleg évét meghatározni, az eredményt pedig velem mielőbb tudatni szíveskedjék. Az akadémia e még ma is füg­gő kérdésnek szabatos és végleges eldöntésével nem a legkisebb szolgá­latot teendi a történelmi tudománynak s’fa nemzeti öntudat emelésének ed­dig is tett szolgálatai között. Fogadja stb. Trefort Ágoston“. SPORT­Budapest, okt. 20. UDVARI VADÁSZAT. (A „K. S.“ eredeti tudósítása.) Gödöllő környékén nap nem mú­lik vadászat nélkül, különösen azóta, mióta a királyi pár élénk figyelemmel kiséri azokat. A tegnapi nyul-hajszán is számosán az arisztokráczia közül vettek részt. Délelőtti 10 órakor gyűl tek öszsze a sportmanek. Eszterházi Miklós gróf uradalmán. Ott láttuk többek közt: Batthány Elemér grófot, Mohr lovagot, ifj- Almás y Kálmán grófot, Offer mann bárót, Baltazzi Aristid lovagot, Ellin- g e r lovagot, Orczy Emil bárót stb. A harrier falka azonnal secutot ve- vén, a nyúl 45 percznyi run után el is fogatott. A galapp csekély kitar­tással, egy nehány cheek-et tartott. Az udvar részéről senki sem volt je­len a mai meeten. Jövő iizés holnap lesz rókára vagy szarvasra. A mai meeten kiváló nagy számmal jelentek meg az előkelő sports- manek. A találkozás Szent-Mihályon volt, honnét fél 10 órakor indultak el a jelenvoltak, 26 pár angliai kopó kíséretében. A nemsokára felüzött ra­vaszdi 44 percznyi run után a gödöl­lői pagonyokba menekült, hová a tár­saság nem követhette. A mai iizésen különben mindkét felség megjelent. A király sötétbarna pej hátán tábornoki diszegyenruhában, a királyaszszony fekete vadász­öltönyben jelent meg a meeten. A mai vadászat különben daczára an­nak, hogy kill nem volt sikerültnek mondható a mennyiben a scent és a run tökéletesen kielégített. A társa­ság közül felemlíthetjük : Orczy Emil bárót, Eszterházy Miklós grófot, Otfermann lovagot, Herrnig bárót; Mohr lovagot, Pallavicini őrgrófot, ifj. Almássy Kálmán grófot Batthány Elemér grófot, Baltazzi Aristid lova­got, Eszterházy Móricz grófot, számos tisztet stb. jövő vadászat holnap lesz rókákra vagy szarvasra. Újdonságok­— Az országgyűlési ka- tholikus világi képviselők legközelebb beható tanácskozásokat tartottak. Az érdekes megbeszélések tárgyát azon kérdés képezte: mily álláspontot fog­laljanak el azon püspöki irányzattal szemben, a mely Haynald Lajos bi- bornok-érsek és Schlauch Lőrincz szat­mári püspök legújabb fontos nyilat­kozataiban nyert kifejezést. — A reformátusok debre- czeni országos zsinatának határozatait a király f. kó 21-ről kelt elhatározá­sával helyben hagyta és megerősítet­te. A illető királyi kéziratot a hiva­talos lap közölte. — A szász egyetem ezévi közgyűlését, mint a „N—“t-nek Nagy- szebenből Írják, a szebenmegyei főis­pán, ki egyszersmind szász ispán is, folyó évi november hó 20-ik napjára, s ezt követő napokra hívja össze. Ezen közgyűlés az egyetem múlt évi számadásait vizsgálja meg, s a jövő évi költségvetést megállapítja. Jogászok kerestetnek Boszniába. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter értesíti az ' egyetem rektori hivatalát, hogy Bosznia törvény­székeinél több megfigyelőiállás jött üre­sedésbe 800 frt javadalmazással a me­lyekre aszláv nyelvben jártas jogvégzett egyetemi hallgatók pályázhatnak. A kérvények egyenesen a szerajevói kor mányhatósághoz intézendök. Az egyetemes evang. TARCZA. V Találkozásom Petőfivel*) 1849-ben. Irta : IClsvplca, O-yörg-^. Petőfi szobrának október 15-én a fővárosban lefolyt nemzeti ünnepe engem is örömmel és hazafias elégté­tellel töltött el. Az egyetértés ünnepe volt ez, melyben a lakosság minden rétege kezet nyújtott egymásnak, min­den párt összetörött, hogy áthatva a legtisztább hazafiság által, méltó mó­don ünnepelje legnagyobb költője em­lékét. És senki Jókai-nál inkább hi vatott nem lehetett arra, hogy az ün­nepi beszédet tartsa, hogy az össze­gyűlt tömeg érzelmeinek méltó kife­jezést adjon. Ő eleget tőn a feladatá­nak, s a mit mondott, ép oly kitöröl­hetetlenül vésődött be honfiai szivébe, mint azon költő dalai, ki iránt erzett barátságának, szeretetének és csodá­latának annyi bensőséggel adott kife­jezést. Jókai beszédének kell megelőz- _____*) A ,.Nemzetből.u______________________ nie ezentúl Petőfi müveinek minden kiadását, hogy még emelje azon olva­só hangulatát, ki az ö költeményeit kezébe vesszi. Bennem ez a vélemény meggyőződéssé érlelődött s ez teszi kötelességemmé az igazság és a tör­ténelmi hűség érdekében e classicus beszéd egyik pontjára, mely az én személyemmel foglalkozik, részleteseb­ben visszatérni. E pont igy szól: — Magyarország a szabadság diadalát ülte : de Petőfit elfeledte min­denki : (hát még engem !) Találkoztunk a semmiségben újra. Itt volt már a magyar hadsereg; olyan dicső alak­ban, a milyennek ö álmodta, ö köve­telte; de ö nem volt annak többé tagja: kényszeritették, kitudj a minő formaság miatt, letenni a kardbojtot a karddal együtt. Utolsó költeményeinek egyike. „Egy goromba tábornokhoz“ ide czéloz. A betűszedő csillag alatt azt a meg­jegyzést teszi rá, hogy ez a goromba tábornok nem Mészáros Lázár volt- Nem bizony ; hanem a szabadságharcz egyik lagünnep eltebb hőse: az akkori magyar hadügyér ; s ha azzal kocz- czant össze Petőfi, kit hivjou vala föl bírónak, a midőn a biró, közvélemény, Egyes szám ára azt a kit ő bepanaszol, koszorúkkal tetézi : annak az indulóját danolja, s ő róla azt kérdi; „ki az?“ A „goromba tábornok“ alatt ter­mészetesen engemet kell érteni, enge- met, kinek egész politikai és katonai pályafutásom alatt barátaimtól és col- legáimtól legtöbb szemrehányást kel­lett eltűrnöm elnézésemért és túlzott szelídségemért- Nem lehet előttem kö- zönbös, hogy Petőfi olvasói és bámu- lói olyan durva, műveletlen embernek gondoljanak, aki csakis a kaszárnyái szolgálathoz értett, s nem átalott a nemzet kengyenczével méltatlanul el­bánni. Sietek az egész eseményt imitt közölni, azután ám Ítéljenek. Petőfit legelöszöt 1848. april ha­vában láttam, az akkori „Radikál-kör“- ben, a hol csakhamar szoros barátsá­got kötöttünk. Időről időre közölte velem költeményeit, mielőtt sajtó alá adta volna azokat. Mind kettőnket •ugyanazon érzés hatott át, s keblünk­ben ugyanegy lelkesedés buzgott. De már junius havában elváltak utaink. Petőfi Pesten maradt, én pedig elutaz­tam Veszprémbe, hogy az első tiz hon­véd-zászlóalj közül hatot megala­kítsak. 3 krajczar. .J^l Teljes esztendő múlt el anélkül, hogy ismét találkoztunk volna. Nem tudtam, hogy mi lett Petőfiből s csak 1849. május havában, a midőn a had­ügyminisztérium ideiglenes vezetését rám bízták, találkoztunk Debreczenben ahol megtörtént az a kínos összeüt­közés, melyet nekem Petőfi soha meg­bocsátani nem tudott. Petőfi Erdélyből jött, a hol Bem táborkarában részt vett a hadjárat egy részében. Útját Aradon keresz­tül vette, a hol akkor Vécsey tábor­nok tartá főhadiszállását. Bem tábor­nok, ki azt tervezte, hogy az Orsová- nál, Románián át behatolt Malachows- ky altábornagy vezénylete alatt álló osztrákokat másodszor is tulkergeti a határon, Vécseyt Petőfi által szólitá fel e terv kivitelében őt támogatni; Vécsey azonban e felszólításnak, a hadügyminisztérium előleges beleegye­zése nélkül eleget nem tehetett. Szen­vedélyes izgatottságban most Petőfi nem ismert határt. Nem csak olyan nyilatkozatokra ragadtatá el magát melyek felette sértők voltak a tábor­nokra úgy mint tisztikarára is, hanem ezen felül szabad folyást engedett haragjának egy hírlapi czikben is,

Next

/
Thumbnails
Contents