Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz

Vasárnap. 1899 iii'ms 30. SZEGEDI HÍRADÓ 3 annak megtekintése végett tényleg oly hagy közönség fog Szegedre érkezni az ország kü­lönböző részeiből, mint amilyenre számítanak, — akkor bizony tervszerűen kell gondoskodni arról, hogy ez a nagy közönség méltó fogad­tatásban, elszállásolásban és ellátásban része­süljön. Azt már tudjuk, hogy a hatóság ezt a munkát elvégezni nem akarja, az is bizonyos, hogy a kiállítási rendezőség ezt a munkát úgy elvégezni nem lesz képes, mint ahogy azt Sze­ged közönsége méltán megkövetelheti, ahogy ez a közönség az ő vendégeit fogadni és ellátni szokta. Ha pedig a kiálli ás kudarccal végző­dik, — a kudarcnak minden szégyene Szeged nevéhez fog tapadni. Erre pedig sem Szeged közönségének, sem a kiál itá-t rendező köz­ponti bizottságnak szüksége nem volt. Panasz a esirkeadóról. Szeged, július 29. Amióta csak behozták a külterületről a városba a beszállított élelmi cikkek s élő ál­latok fogyasztási adóval való megterhelését, azóta ez ellen az adó ellen állandó a zúgo­lódás. Azaz hogy nem is az adó ellen hang­zik fel szüntelenül a panasz, hanem inkább az annak beszedése körül követett eljárás ellen. Most is tekintélyes tanyai gazdak jöttek hozzánk panaszra, s ugylátszik, hogy pana­szuk sok a’appal bir. És éppen azért segíteni kell a bajokon, annyival is inkább, mert ezen segíteni nem nehéz. Már a törvényhatósági bizottság közgyű­lésein is sűrűn kérték a hatóságot arra, hogy a mostani vámkezelésen változtasson s a gaz­daközönség javára tegyen valamit. Nem azt, hogy az adót elengedje — mert erre a jöve­delemre a városnak szüksége van — s végered­ményeben úgysem a termelő gazda, hanem a fogyasztó vásárló fizeti meg, — hanem hogy a tanyáról bejövő kocsiknak ne kelljen a cse­kély behozatali vám lefizetése körül gyakorolt nehézkes eljárás miatt órahosszákig várakozni. Ugyanis, amint a kocsi a vámhoz ér, a vámőr úgyis megnézi a kocsit, mi van rajta elvámolni való s egyúttal atvehetné a vamot, átszolgáltathatná a pénztárnak, s igy a gazda törések magyarázatát irigységben kereshetjük, melly, mint máshol, úgy az iropalomban is sok egyébbkent megfoghatatlan rejtélyeket megold! de ez kritikánk Petőfi irányában követett eljá­rását még nem magyarázza meg, s’ én haj landó vagyok azt szint azon okban keresni, melyben Petőfi népszerűségének alapját találom. Petőfi népszerű a közönségnél, mert magyar; nem népszerű kritikusaink nagyobb része előtt, mert kritikánk eddig minden müvet egészen idegen szempontból ’s szabályok szerint Ítélt meg, miben egyszersmind azon csekély hatás­nak, mellyet kritikánk eddig irodaiunkban gyakorolt, okát találjuk. Az újabb ir< dalmak nagyrészint utánzás­sal vevék kezdetöket. Talán az angol és spa­nyol irodalmakat kivéve, hol mind az epicai, mind a dramatikus költészetben több önálló­ságot találunk, a’ többiek majdnem kivétel nélkül, minták szerint dolgoztak ’s a’ befolyás, mellyet a régi classicusok az olasz ’s francia Írókra, ezek ismét a’ németekre gyakoroltak, ismertebb, hogysem arról hosszadalmasabban kelljen szófinom. Nálunk a’ német irodalomnak rövid percek múlva folytathatná útját, nem kel­lene kocsijáról leszállva hosszasan várakoz­nia. Annyival is inkább fontos ez a csekély­nek latszó újítás, mert pl. hetivásáros napon több száz kocsi torlódik meg, melyek tulajdo­nosai a mostani kezelés mellett sok időt vesz­tenek. Pillich Kálmán már tavaly tett indítványt a közgyűlésen a vamházak világítása s a vámkezelés ellenőrzése s reformálása tekintete­ben, mely indítvány elfogadtatott s javaslattá telre kiadatott a tanácsnak. A tanács azonb.n mindezidáig nem tett ez ügyoen semmit sem A mi jó hatóságunk sokszor megiger valamit kénytelen-kelletlen, de a után nem ad semmit. Gondolja, hogy ígérd meg, ne add meg, nem szegenyülsz attól meg. A tanyai gazdák szintén hozzájárulnak közterhenkhez, méltó dolog volna adóügyök­kel is törődni, p áne ha az a hatóságnak nem hogy pénzébe nem kerül, de a gondjaira bt zott közönségnek határozott előnyére van. A volt gzdasagi szenátor — mint egy gazda nekünk elbeszeli — tett már egyszer kísérletet azzal, hogy a gazdáknak ne kelljen kocsijukról leszállva, nagy ioőveszteseggel a vámpénztár ablakánál ácsorogva megfizetniük a hozott apró jószág után a vámot, ae hát a próba nagyon rósz időben, elhamarkodottan történt s azóta se jobbra, se balra nincs semmi reform. Éppen mikor ez a próba, — téli időben I megejteteit, a kocsisor vege valahol a belvárosi temetőnél volt s a nagy köd miatt azt sem láthatta meg senki, hogy a regi piszmogó ke­zeléssel hány tanyai kocsit tartóztatnak föl. Ajánljuk ennek az alapos panasznak megvizsgálását s a kívánt reform behozatalát gazdasági szenátorunk figyelmébe. Átalakítások a városi színháznál. Szeged, julius 29. Jelentettük tegnap, bogy a város tanácsa a színháznál szükséges átalakítások ügyét tárgyalta és abban állapodott meg, hogy egye­lőre nem csináltatja meg a szükséges átalakí­tásokat, mert a színház villamos világítási berendezése még hivatalosan átvéve nincsen és ha most az átalakítások munkáját, megkezde­nék, akkor a világítási berendezéseket kellene megbolygatni, amiből később kényes természetű vitás kérdések merülhetnének fel. jutott e’ befolyás, ’s ha meggondoljuk, hogy mikor irodalmunk uj életre ébredett, nemzeti­ségünk épen legszomoruabb napjait élte, ’s magyar nyelv 's érzés műveltebb osztályaink között csaknem kivétellé vállt: nem csodálhat­juk, ha íróink müködésök szabályait azon nem­zetnél keresték, mellynek nyelve csaknem sa­játunkká vált, ’s a diákon kívül műveltségünk majdnem egyedüli eszköze volt. — Irodal­munknak kezdete, kedves kivétellel, a’ német irodalom utánzásául tekinthető, kevés kivétellel, mondom, mert hogy a’ francia és classicus müvek szinte nem maradtak befolyás nélkül, az tagadhatatlan ; ’s a’ versificatio, mellyben’ nyelvünk sajátságai által szükségessé vált mó­dosításokkal egészen a nemet rendszer szerint jártuk el, ’s azon számos germanismus, melyet — bárm t mondjanak puristáink — irodalmi nyelvünkben találunk elég világosan bizonyítja a mondottakat. Nmcs is mit bámulni e’ tüneményen. Csak annak ismétlése az, mit más nemzetekkel ta­lálunk, ’s nálunk annyival természetesebb, minthogy irodalmunk nem egy, már erős nem­Biró Benő mérnök a tanács ezen határo­zata dacára is ma újból megvizsgálta a szín­házat s e vizsgá at eredménye szerint azon véleményének adott kifejezést, hogy az átala­kítások miatt nem szükséges nagyon a világí­tási eszközöket megbolygatni és a kisebb át­alakításokat, mint a milyen például a sülyesz- tők használhatóvá tétele is igen kényelmesen el lehet végezni még a színházi szezon meg­kezdése előtt, de a legfontosabb munkát, az első színpad és a hátsó színpad közötti fal kibővitési munkáját már a szezon megkezdése előtt elvégezni semmi esetre nem lehet. Ez a munka rendkívül nagy gondosságot és körű tekintést és sokkal hosszabb időt igé­nyel, mint a mennyi rendelkezésre áll. Tegnap méltatlankodva utaltunk arra, hogy nyolc hónap telt már azóta el, mióta eze­ket az átal lkitásokat sürgeti a közönség is, meg a sajtó is. Hogy ennyi idő óta módjában le­hetett volna már a dolgot meggondolni, sőt a munkát is elvégeztetni. Fájdalom, ma arról győződtünk meg, hogy a mérnökségnek ebben a do ogban nem volt nyolc hónapi ideje, sőt nyolcapi ideje sem voh, mert a szinügyi-bizottság csak 1899. ju ius 20-án tartott ülésében határozta el, hogy ezen átalakítások teljesítése végett javas­latot küldjön a tanácshoz. A szinügyi bizottságtól ezt várná a szín­házba jaró közönség, hogy szeretettel foglal­kozzék a színház legfontosabb ügyeivel. Nem ettől a bizottságtol várja a közönség, hogy a színpadi erők szerződtetésébe avatkozzék, azt sem vá ja senki, hogy színpadi repertoirról gondoskodjék, most olyan igazgatója van már a Szegedi színháznak, aki ezeket a dolgokat á szinügyi bizottság gyámkodása nélkül is el tudja végezni. Krecsányi, ha jól tuojuk, ki is kötötte szerződésében, hogy ezekbe a dolgokba senki­nek beleavatkozást nem enged. Mi dolga maradhatott tehát a szinügyi bizottságnak ? Semmi egyéb, mint a színház technikai berendezésére való fe ügyelet és az, zetisé bői fejlődött ki, hanem egyesek által épen a’ nemzetiség kifejtésének eszközéül hasz­náltatott : ’s a’ kritika mit tehetett mást, mint­hogy elfogadta az irányt, melly irodalmunknak vezérei ált 1 adatott, szinte a’ németeknél ke­resse szabályait; hisz a’ kritika azt tette ’s teszi mindenütt, vezeti az irodalmakat, de ildomos vezérként, nem seregei e őtt, hanem utánok jár, Uj irodalmunk kezdetén, a’ kritika nem is tehetett mást. De most, midőn főkép lyrai költőinknél több önállóságot kezdünk ta­pasztalni, midőn irodalmunk nem csupán a’ nagy német folyónak mesterségesen átvezetett gyenge ere többé, de nemzetiségünk mélyéből látunk fakadni forrásokat: vájjon nem jött-e el ideje, hogy kritikánk is kissé önállóbb fi Fo­gásra emelkedjék, hogy átlá-sa, miként a Tick és Schlegerek theorái irodalmunk valóban ere­deti müveinek megbirálására nem egészen illenek A’ némét és angol irodalomnak nincs őszintébb tisztelője, mint én; teljes meggyő­ződé em, hogy magyar iró nem tehet jobbat, mintha e’ nemzetnek nagy Íróival mentül tö­„Henneberg-selyem“ — csak akkor valódi, ha közvetlen gyáraimból rendelik! — fekete, Tehér és szines 45 krtói 14 frt 65 krig méterenként — sima, csikós, koczkázo.t, mintázott és damaszt stb. (mintegy 240 különböző fajták és 200 különböző szín és árnyalatban stb.) Ruhák s blousokra a gyárból! Privát-fogyasztóknak póstabér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. Henneberg «. selyemgyárai, Zürichben, 20 (cs. és kir udvari szállító).

Next

/
Thumbnails
Contents