Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz
Vasárnap. 1899 iii'ms 30. SZEGEDI HÍRADÓ 3 annak megtekintése végett tényleg oly hagy közönség fog Szegedre érkezni az ország különböző részeiből, mint amilyenre számítanak, — akkor bizony tervszerűen kell gondoskodni arról, hogy ez a nagy közönség méltó fogadtatásban, elszállásolásban és ellátásban részesüljön. Azt már tudjuk, hogy a hatóság ezt a munkát elvégezni nem akarja, az is bizonyos, hogy a kiállítási rendezőség ezt a munkát úgy elvégezni nem lesz képes, mint ahogy azt Szeged közönsége méltán megkövetelheti, ahogy ez a közönség az ő vendégeit fogadni és ellátni szokta. Ha pedig a kiálli ás kudarccal végződik, — a kudarcnak minden szégyene Szeged nevéhez fog tapadni. Erre pedig sem Szeged közönségének, sem a kiál itá-t rendező központi bizottságnak szüksége nem volt. Panasz a esirkeadóról. Szeged, július 29. Amióta csak behozták a külterületről a városba a beszállított élelmi cikkek s élő állatok fogyasztási adóval való megterhelését, azóta ez ellen az adó ellen állandó a zúgolódás. Azaz hogy nem is az adó ellen hangzik fel szüntelenül a panasz, hanem inkább az annak beszedése körül követett eljárás ellen. Most is tekintélyes tanyai gazdak jöttek hozzánk panaszra, s ugylátszik, hogy panaszuk sok a’appal bir. És éppen azért segíteni kell a bajokon, annyival is inkább, mert ezen segíteni nem nehéz. Már a törvényhatósági bizottság közgyűlésein is sűrűn kérték a hatóságot arra, hogy a mostani vámkezelésen változtasson s a gazdaközönség javára tegyen valamit. Nem azt, hogy az adót elengedje — mert erre a jövedelemre a városnak szüksége van — s végeredményeben úgysem a termelő gazda, hanem a fogyasztó vásárló fizeti meg, — hanem hogy a tanyáról bejövő kocsiknak ne kelljen a csekély behozatali vám lefizetése körül gyakorolt nehézkes eljárás miatt órahosszákig várakozni. Ugyanis, amint a kocsi a vámhoz ér, a vámőr úgyis megnézi a kocsit, mi van rajta elvámolni való s egyúttal atvehetné a vamot, átszolgáltathatná a pénztárnak, s igy a gazda törések magyarázatát irigységben kereshetjük, melly, mint máshol, úgy az iropalomban is sok egyébbkent megfoghatatlan rejtélyeket megold! de ez kritikánk Petőfi irányában követett eljárását még nem magyarázza meg, s’ én haj landó vagyok azt szint azon okban keresni, melyben Petőfi népszerűségének alapját találom. Petőfi népszerű a közönségnél, mert magyar; nem népszerű kritikusaink nagyobb része előtt, mert kritikánk eddig minden müvet egészen idegen szempontból ’s szabályok szerint Ítélt meg, miben egyszersmind azon csekély hatásnak, mellyet kritikánk eddig irodaiunkban gyakorolt, okát találjuk. Az újabb ir< dalmak nagyrészint utánzással vevék kezdetöket. Talán az angol és spanyol irodalmakat kivéve, hol mind az epicai, mind a dramatikus költészetben több önállóságot találunk, a’ többiek majdnem kivétel nélkül, minták szerint dolgoztak ’s a’ befolyás, mellyet a régi classicusok az olasz ’s francia Írókra, ezek ismét a’ németekre gyakoroltak, ismertebb, hogysem arról hosszadalmasabban kelljen szófinom. Nálunk a’ német irodalomnak rövid percek múlva folytathatná útját, nem kellene kocsijáról leszállva hosszasan várakoznia. Annyival is inkább fontos ez a csekélynek latszó újítás, mert pl. hetivásáros napon több száz kocsi torlódik meg, melyek tulajdonosai a mostani kezelés mellett sok időt vesztenek. Pillich Kálmán már tavaly tett indítványt a közgyűlésen a vamházak világítása s a vámkezelés ellenőrzése s reformálása tekinteteben, mely indítvány elfogadtatott s javaslattá telre kiadatott a tanácsnak. A tanács azonb.n mindezidáig nem tett ez ügyoen semmit sem A mi jó hatóságunk sokszor megiger valamit kénytelen-kelletlen, de a után nem ad semmit. Gondolja, hogy ígérd meg, ne add meg, nem szegenyülsz attól meg. A tanyai gazdák szintén hozzájárulnak közterhenkhez, méltó dolog volna adóügyökkel is törődni, p áne ha az a hatóságnak nem hogy pénzébe nem kerül, de a gondjaira bt zott közönségnek határozott előnyére van. A volt gzdasagi szenátor — mint egy gazda nekünk elbeszeli — tett már egyszer kísérletet azzal, hogy a gazdáknak ne kelljen kocsijukról leszállva, nagy ioőveszteseggel a vámpénztár ablakánál ácsorogva megfizetniük a hozott apró jószág után a vámot, ae hát a próba nagyon rósz időben, elhamarkodottan történt s azóta se jobbra, se balra nincs semmi reform. Éppen mikor ez a próba, — téli időben I megejteteit, a kocsisor vege valahol a belvárosi temetőnél volt s a nagy köd miatt azt sem láthatta meg senki, hogy a regi piszmogó kezeléssel hány tanyai kocsit tartóztatnak föl. Ajánljuk ennek az alapos panasznak megvizsgálását s a kívánt reform behozatalát gazdasági szenátorunk figyelmébe. Átalakítások a városi színháznál. Szeged, julius 29. Jelentettük tegnap, bogy a város tanácsa a színháznál szükséges átalakítások ügyét tárgyalta és abban állapodott meg, hogy egyelőre nem csináltatja meg a szükséges átalakításokat, mert a színház villamos világítási berendezése még hivatalosan átvéve nincsen és ha most az átalakítások munkáját, megkezdenék, akkor a világítási berendezéseket kellene megbolygatni, amiből később kényes természetű vitás kérdések merülhetnének fel. jutott e’ befolyás, ’s ha meggondoljuk, hogy mikor irodalmunk uj életre ébredett, nemzetiségünk épen legszomoruabb napjait élte, ’s magyar nyelv 's érzés műveltebb osztályaink között csaknem kivétellé vállt: nem csodálhatjuk, ha íróink müködésök szabályait azon nemzetnél keresték, mellynek nyelve csaknem sajátunkká vált, ’s a diákon kívül műveltségünk majdnem egyedüli eszköze volt. — Irodalmunknak kezdete, kedves kivétellel, a’ német irodalom utánzásául tekinthető, kevés kivétellel, mondom, mert hogy a’ francia és classicus müvek szinte nem maradtak befolyás nélkül, az tagadhatatlan ; ’s a’ versificatio, mellyben’ nyelvünk sajátságai által szükségessé vált módosításokkal egészen a nemet rendszer szerint jártuk el, ’s azon számos germanismus, melyet — bárm t mondjanak puristáink — irodalmi nyelvünkben találunk elég világosan bizonyítja a mondottakat. Nmcs is mit bámulni e’ tüneményen. Csak annak ismétlése az, mit más nemzetekkel találunk, ’s nálunk annyival természetesebb, minthogy irodalmunk nem egy, már erős nemBiró Benő mérnök a tanács ezen határozata dacára is ma újból megvizsgálta a színházat s e vizsgá at eredménye szerint azon véleményének adott kifejezést, hogy az átalakítások miatt nem szükséges nagyon a világítási eszközöket megbolygatni és a kisebb átalakításokat, mint a milyen például a sülyesz- tők használhatóvá tétele is igen kényelmesen el lehet végezni még a színházi szezon megkezdése előtt, de a legfontosabb munkát, az első színpad és a hátsó színpad közötti fal kibővitési munkáját már a szezon megkezdése előtt elvégezni semmi esetre nem lehet. Ez a munka rendkívül nagy gondosságot és körű tekintést és sokkal hosszabb időt igényel, mint a mennyi rendelkezésre áll. Tegnap méltatlankodva utaltunk arra, hogy nyolc hónap telt már azóta el, mióta ezeket az átal lkitásokat sürgeti a közönség is, meg a sajtó is. Hogy ennyi idő óta módjában lehetett volna már a dolgot meggondolni, sőt a munkát is elvégeztetni. Fájdalom, ma arról győződtünk meg, hogy a mérnökségnek ebben a do ogban nem volt nyolc hónapi ideje, sőt nyolcapi ideje sem voh, mert a szinügyi-bizottság csak 1899. ju ius 20-án tartott ülésében határozta el, hogy ezen átalakítások teljesítése végett javaslatot küldjön a tanácshoz. A szinügyi bizottságtól ezt várná a színházba jaró közönség, hogy szeretettel foglalkozzék a színház legfontosabb ügyeivel. Nem ettől a bizottságtol várja a közönség, hogy a színpadi erők szerződtetésébe avatkozzék, azt sem vá ja senki, hogy színpadi repertoirról gondoskodjék, most olyan igazgatója van már a Szegedi színháznak, aki ezeket a dolgokat á szinügyi bizottság gyámkodása nélkül is el tudja végezni. Krecsányi, ha jól tuojuk, ki is kötötte szerződésében, hogy ezekbe a dolgokba senkinek beleavatkozást nem enged. Mi dolga maradhatott tehát a szinügyi bizottságnak ? Semmi egyéb, mint a színház technikai berendezésére való fe ügyelet és az, zetisé bői fejlődött ki, hanem egyesek által épen a’ nemzetiség kifejtésének eszközéül használtatott : ’s a’ kritika mit tehetett mást, minthogy elfogadta az irányt, melly irodalmunknak vezérei ált 1 adatott, szinte a’ németeknél keresse szabályait; hisz a’ kritika azt tette ’s teszi mindenütt, vezeti az irodalmakat, de ildomos vezérként, nem seregei e őtt, hanem utánok jár, Uj irodalmunk kezdetén, a’ kritika nem is tehetett mást. De most, midőn főkép lyrai költőinknél több önállóságot kezdünk tapasztalni, midőn irodalmunk nem csupán a’ nagy német folyónak mesterségesen átvezetett gyenge ere többé, de nemzetiségünk mélyéből látunk fakadni forrásokat: vájjon nem jött-e el ideje, hogy kritikánk is kissé önállóbb fi Fogásra emelkedjék, hogy átlá-sa, miként a Tick és Schlegerek theorái irodalmunk valóban eredeti müveinek megbirálására nem egészen illenek A’ némét és angol irodalomnak nincs őszintébb tisztelője, mint én; teljes meggyőződé em, hogy magyar iró nem tehet jobbat, mintha e’ nemzetnek nagy Íróival mentül tö„Henneberg-selyem“ — csak akkor valódi, ha közvetlen gyáraimból rendelik! — fekete, Tehér és szines 45 krtói 14 frt 65 krig méterenként — sima, csikós, koczkázo.t, mintázott és damaszt stb. (mintegy 240 különböző fajták és 200 különböző szín és árnyalatban stb.) Ruhák s blousokra a gyárból! Privát-fogyasztóknak póstabér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. Henneberg «. selyemgyárai, Zürichben, 20 (cs. és kir udvari szállító).
