Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz
4 SZEGEDI HÍRADÓ Vasárnap, 1899. julius 30. hogy az igazgatóval kötött szerződés teljesítése felett érdeklődjék Ez nem sok dolog, de úgy látszik, éppen elég arra, hogy ezzel se törődjék az a bizottság, melynek minden egyes tagjáról azt kell feltételeznünk, hogy rajongó szeretettel viseli szivén a szegedi színház ügyét. A Petőfl-ünnep rendje. Petőfi, óda. Irta és szavalja : Molnár Jenő egyetemi hallgató. Ünnepi beszéd. Tartja: Vidacs Aladár egyetemi hallgató. Egy gondolat bánt engemet . . . Szavalja: Rózsa Lajos egyetemi hallgató. Petőfiről, beszéd. Tartja : Thontay Ernő egyetemi hallgató. Talpra magyar! Szavalja : Robicsek Henrik egyetemi hallgató. Elnöki zárszó. Szeged, julius 29. Holnap van szent Petőfi napja. Az egész ország szive holnap Petőfi emlékével lesz tele és amerre varázsa van a magyar szónak, magyar dalnak, ott mindenütt Petőfi hazaszerete'ét, nagyságát fog ák dicsőíteni. Szegeden, a legnagyobb magyar városban, is lesznek Petőfi-ünnepélyek. Maga a város óriási cserkoszorut küld Segesvárra és itthon az ifjúsági és politikai körök lelkesedésük egész hevevel szentelik a vasárnapot Petőfinek. A szegedi egyetemi ifjúság Szegediek Köre rendezi az egyik Petőfi-ünnepet az Otthonban. Az ünnep sorrendje ez: 1. Szózat. Énekli a Szegedi Dalárda2. Üdvözlő beszéd. Tartja Vidacs Aladár. 3. »Petőfi«. Értekezés. Irta és fólolvassa Donátit Mór, rendes tag. 4. »Talpra magyar«. Énekli a Szegedi Dalárdáéi. Petőfi »Apostolából«. Szavalja Papp Hilda kisasszony. 6. Ünnepi beszéd. Tartja Kiss Lajos főreáltanár. 7. Kun L. — Váradi »Petőfi a Hortobágyon«. Melodráma. Szavalja Rózsa Lajos r. t., hegedűn kíséri Rpsa Lajos r, t,, zongorán ifj. Erdélyi Sándor r. t. 8. Himnusz. Énekli a Szegedi DalárdaEz az ünnepély az Otthon dísztermében lesz holnap délelőtt tiz és fél órakor. Hatásos ünnepségnek Ígérkezik az a!só- városi népkör kegyeletes ünnepe is, amehnek rendjét a népkör elnöksége igy állította össze : Az ünnep kezdete délután 5 órakor. Elnöki megnyitó. Tartja; Vőneky Pál, az alsóvárosi népkör elnöke. A segesvári ünnep. A nap eseménye természetesen a segesvári hires csatatéren fog lejátszódni. Ott lesz az egész ország nemcsak képviseletben, de érzésben is. A segesvári nagy ünnep sorrendje ez : 1. A honvédzenekar és a kolozsvári dalegylet zeneszámai. 2. Megnyitó beszéd, tartja : Bartók Lajos. 3. Jókai Apotheozisa, szavalja: E. Kovács Gyula, a kolozsvári Nemzeti színház tagja. 4. Ünnepi beszéd, tartja ; Bartha Miklós. 5. Petőfi Sándor, költemény Ábrányi Emiltől ; szavalja a szerző. 6. A szabadságharcból, előadja : Bársony István. 7. Petőfi, irta és szavalja: Endrődi Sándor. 8. Petőfi halála, irta és felolvassa ; Rákosi Viktor. 9. Költemény, irta és szavalja: Szász Gerő. 10. Petőfi-dalok, id. Ábrányi Kornéltól; előadja : a kolozsvári dalegylet. 11. Küldöttségek felvonulása és koszorúk letétele. Ez alkalommal a 48-as honvédek nevében Illyés Bálint orsz. képviselő tesz le koszorút és szavalja el költeményét. Ezután felvonulás a várba a Petőfi-szobor elé, ahol Bartók Lajos Jókaif- Petőfi halála cimü rapszódiáját olvassa fel s egyúttal koszorút tesz le a Petőfi-társaság nevében. A segesvári különvonat ma este 5 óra 45 perckor induit Budapestről. Ezen a vonaton mentek a Petőfi-társaság, a főrendiház és képviselőház tagjai és a különböző kül-j döttségek. kéletesebben megismerkedik ; de hiszem a>;t is, hogy ha a’ magyarnak is egykor nagy irói leendenek, — miről én soha nem kételkedtem — azok nem a külföldi nagy példák utánzása által, hanem csak úgy fognak támadni, ha a lehetőség önállólag lépnek föl, ’s a’ külföld kritikus nézeteit, hanem nemzetük sajátságait tartják szemeik előtt. Wilhelm Meister, Wer- ther, Faust, Emilia Galotti, Uhland ’s Geothe költeményei nemcsak remek müvek magukban véve, hanem nemetek egész jellemök által; ’s ha magyar regény-, dráma- ’s költeményeink lesznek, érdemesek arra, hogy ezekkel egy- sorba állítsanak : azok bizonyosan nem fognak hasonli'ani a’ nevezettekhez, melyeknek ana y- sisából kritikánk szabályait gyártja. — Nem aa kérdés: francia vagy német modort kövessük-e müveinkben ? — ez az, mi fölött kritikusaink olly erősen vitatkoznak — feladatunk: magyar mü ekét alkotni; ’s a mód, mi szerint mübirálónk e járnak, e’ célt nem segíti elő. — Nemcsak egyes szókötésekben : magában az egesz mü cjnceptiójában és kivitelében is lőhetnek germanizmusok, ’s kritikánk úgy jár el, mintha ez utóbbit csaknem erénynek tartaná. Mint előre mondám, Petőfi költeményeinek bírálata helyett másról Írtam. Bocsássanak meg az olvasók, mondom, ne n születtem re- censensnek ’s Petőfi dalai annyi élvezetet szeresztek, s’ szereznek most is, midőn azokat ismét sl ismét olvasom, mogy csak mint megvesztegetett biró szólhatnék. Ha azonban a’ szerző, kit a kritikus oktatni szokott, e’ sorokból semmit nem tanulhat. — ha egyes verseinek hibás rhitmusa, egyes kitételeknek póriassága, ’s ?z iránt, miként vált múzsája, a’ piros cuzmá u királyleány, német philozophussá — magyar menyecskétől minden kitelik, hisz Shány magyar asszonyság tündökölt egykor jmint nagy Verbőcianus jurista — rászles tudomást má-hol keil keresnie ; ha nagy megle- jpetésére másoktól hallja a’ hirt, hogy Petőfi Sándor cosmopolita lett: egyet megtudhat e’ ! sorokból, mit eddigi kritikáinak egy részénél talám elfeledhetett, ’s ez az, hogy irótársai között vannak olyanok is, kik eddigi működését méltányolják, kik kifejlődését figyelemmel követve, ’s látva a haladást, melly később müveit jellemzi, tehetségeiben bíznak. Ki huszonnégy éves korában ennyi jelest alkotott, mint Petőfi, mindenkit kielégíthet, de magát bizonyosan nem, ’s törekvvéseit arra fogja fordítani, hogy még jelesebbeket teremtsen. B. Eötvös József. Márkó szerencséje. Irta ; Hattkonyi Emma. Nyolcéves koromig nem volt jobb pajtásom, mint a kocsisunk : egy szép, hosszú, barna bunyevác legény, aki remekül tudott a jószággal bánni. Tudott faragni is — keményfából botfejet, pipát. Kieszelt újfajta patkányfogókat és este nótát csinált arról, amit nappal látott. Engem hintázof, cipelt a hátán s felültetett a lovadra. Hozott gyümölcsöt, macskát, madarat, — honnan, bajos volna megmondani. Talán a csillagot is lelopta volna az égről, ha bi'ja, csakhogy kedvemben járjon. Az ujszegedi halászcsárda. Szeged, julius 29. A kisasszonyheti országos mezőgazdasági ! kiállítás egyik érdekes helye lesz az ujszegedi , halászcsárda, a szegedi speciális halpaprikás vendéglője, melyet jellemző motívumokkal ter- l veztek, s sajnos, hogy bár a kiállítástól mindössze egy hó választ el bennünket, a csárda építéséhez még nem fogtak hozzá. Pedig a csárdát igyekezni kell fölépíteni, mivel a falának ki kell száradni használatba vétel előtt. Úgy a csárdát, mint annak bútorzatát jellemző népies vonásokból alkotják meg s ez irányban Beck István városi jegyző a nemzeti 's kü.önösen népies irányú dolgoknak hiváó ismerője ügyel fel s szervezi a terveket. A csárda a szegedi régi magyaro há>ak mintájára épül fel. eiől a rendesen utcara néző tiszta szobával, mely mellett a konyha áil, s a konyhán túl a tácas ivó, ágas kút az udvaron, s kerítés a ház mellett. A halászcsárda bútorzata teljesen magya- ros stilü lesz, A karospadok, a tulipános s ékek, az asztal, a tükörkeret mind a népies formában készülnek. Legérdekesebb s egyszersmind legértékesebb dísze lesz a csárdának azon 10—12 olaj- | festmény, melyet egy fiatal szegedi uj tehetseg alkot meg. A fiatalember Hódi, felsővárosi ifjú, ki 6 polgári iskolát végezett s a festészetre igen kiváló hajlamot mutau Hódi a halászéletből meríti tárgvat azon ; festményeknek, melyeket a halászcsárda falaira készít, s melyek közül egy már teljesen elkészült s ez azt mutatja, hogy Beck István jegyző, ki igen szívesen részesíti figyelemben a művészi tehetségeket, ezúttal is oly fejlődő tehetségre talált, meiyek útjait egyengeti erdemes. A már kész festmény halásztanyát ábrázol a Tisza partján, hol a messze vízre egy női alak figyel. A vizen messze egy halászcsónak köze- ! ledik, benne egy férfivel. A kunyhó mögött [szabad tűz fölött bogrács függ, melyben bizo- I nyára halpaprikást főz a várakozó annak a [ számára, ki amott a csónakkal már jő errefele ; hozzája. A kiállítási halászcsárda ekként igen érdekesen van megtervezve, s most már nincs egyéb hátra, hogy mielőbb az építéséhez hozzáfogjanak. Kiszöktem hozzá délutánonként, mikor nem ügyeltek úgy rám és könyvből olvastam neki. Ú_y tudom, Don Guichotte de la chaucha históriáját. Ez nem volt könnyű dolog nekem. A nagyok nem néztek szívesen, ha az istálló körül járok. Néha rájöttek ezekre a felolvasásokra ; akkor betltották s engem leszidtak. Egyszer tán az uzsonnámat sem kaptam ki emiatt. De azért folytattam őket, mivel Márkot — ez volt az én barátom neve — fölötte érdekelte az elmés, nemes levente kalandos életfolyása és ő maga sem értett a betűhöz. Árva gyerek volt, malacőrzésen kezdte a pályáját, hát nem ért rá iskolába járni. Most szégyenlette tudatlanságát és bánkódott is rajta Nem annyira az olvasás miatt, mint az Írásért. Később megkért, hogy ne olvasnék neki többé kalandos meséket Jót lehet rajtuk nevetni, de vagy igazak, vagy sem. Inkább tanítsam meg írni. Az hasznosabb lesz. E kérés hizelgett nekem. Büszke voltam rá, hogy máris taníthatok valaki:, aki nem is gyerek, hanem nagy ember; olyan magas, alig érek kinyújtott kézzel a melléig. Még aznap megkezdtük az iskolázást az i-n meg az n betűn. Márkó nagy igyekezettel pingálta őket egy simára gya uh deszkára, valamely elhányc plajbász-csutakkal. Minden igyekvése ellenere három hét alatt csak annyira ha'adt a tudományban, hogy az i-1 kiismerte a többi betű közül. Többre nem vitte. Ez egyaránt levert mind a kettőnket. Abba kellett hagyni a leckéket, mert beláttuk, hogy ilyen tanulás mellett a Márkó még két esztendő múlva sem tudna levelet írni, pedig nagyon sürgősen lenne rá szüksége.