Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 12-es doboz

­APRÓ JEGYZETEK KOSSUTH LAJOSRÓL. 581 «Not yet, my dear! Biz én még min­dig itt csücsölök. Hanem hát «quod ditíertur non aufertur». In dem Heute wandelt schon der Morgen». Nyolcz- vankét évi Valóságos absurdum. Igaz, hogy «heute Noth, morgen todt, — és all right; de bizony, a mint látja ön, én még elég impertinens vagyok élni.s *** Nyelvekről szólva, eszembe jut/Ca­lami, a mit érdekesnek tartolq/íelje- gyezni. Több, mint félszázada, hogy Kossuth Lajos a magyar publicitás terén műkö­dik. El van ismerve/áz irály nagy­mesterének. E félszázad alatt nyelvünk nagy átalakuláson ment keresztül. Az új szavak egész seregével szaporodott. Hivatottak és, hivatlanok gyártót ak új szavakat. Kossuth soha sem vett részt e munkában. Felölelte s a maga typi­cus stylusához idomította, abba bele olvasztotta a jó hangzású s a nyelv szellemének megfelelő új szavakat, de ő nem csinált soha. Egyetlen egy szóval gazdagította Kossuth nyelvünket s az már annyira elterjedt, még a nép ajkán -is, hogy új nemzedék nem is tudja, hogy 4—5 évtized előtt e szó nem is létezett. Ez a szó: tény (factum). A «Pesti Hírlapiban használta legelőször, azután a szószéken, s rövid nehány hónap alatt az új szó köztulajdonná vált. Igazán jellemző eme férfiúra nézve, a kiben korszakalkotólag egyesült a szó hatalma az actióval: hogy egyet­len egy szót csinált, és ez az egy szó is «tény» volt. Hogy a magyarok istene tartsa meg őt soká, a nemzet és az emberiség dicsőségére! / / *

Next

/
Thumbnails
Contents