Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 12-es doboz
i. Lehr Albert m. t. akadémiai küldött beszéde. Kettős megbízásnak eleget tenni lépek fel itt, tisztelt közönség; egyiknek azon lelkesek részéről, kik e mai kegyeletes ünnepet tervezték s dicséretes fáradsággal és áldozattal létesítették, másiknak a Tad. Akadémia részéről, melynek, mint kiküldött képviselője, meleg üdvözletét hozom Sz.-Lőrincz és Uzd-Borjád községek nagyra, szépre vágyó hazafias lakosságának. Jól tudom én, hogy e megtisztelő hivatalt nem az érdem, melynek Injával vagyok, — nem is szónoki gyakorlottság, melynek, mióta más irányokra tértem, rég begyepesedett mögöttem az útja; — hanem egyesegyedül gyöngéd figyelmű számbavétele azon drága kötelékeknek ruháztatta rám, melyek engem e vidékhez, e faluhoz, kivált pedig ez egyszerű hajlékhoz csatolnak. — Mert ez a ház, melynek faláról im e márványlap betűi azt hirdetik a jelen öltőnek s a késő maradéknak, hogy a magyar nemzetnek világraszóló dicsősége, a dal fölkent fejedelme, Petőfi Sándor — most félszázadja múlik —• itt ösmerkedett meg a tudományok elemeivel, — ez a ház az én szülőházam is. Emlékezetem visszanyúló fonalának itt szakad vége; zsenge korom első örömeit itt cserélgettem, kisbajait itt keseregtem; tanuló pályám is itt indult meg; itt szíttam-szivogattam magamba a magyaros nyelvérzéknek azon épségét, mely mai nyelvész- kedő munkásságomban hű kalauzom, -— s az a férfiú, kinek gondos keze alatt járta a nagy költő a gymná- zium első osztályát, a kinek főkép a latin nyelvben és irodalomban való későbbi alapos jártasságát köszönhette, s költői hire delelőjén érett észszel köszönte is, — az a férfiú — legyen áldott a haló pora! — az én apám. De mit emlegetem én itt a magam törpe dolgait, melyek másokat mit sem érdekelnek, mikor egy óriás szellem emlékezetére ülünk ünnepet ? ! Hadd ne feledjem, hogy itt Petőfiről kell szólanom, még pedig mindenek előtt az akadémia nevében. _ ____ * Kissé elkésve kaptuk meg Sár-Szent-Lőrinczvőí az ott f. hó 10-én oly élénk érdeklődés mellett, s nagy közönség jelenlétében lefolyt Petőfi-ünnepen tartott beszédeket. Szívesen közöljük mégis, nemcsak azért, mert lapunkban veszi először az olvasó, hanem még inkább azért, mert a szép beszédek nem annyira alkalmiságukért, mint magokban véve becsesek és érdekesek. — Szerit. A SÁR-SZENT-LÖRINOZI PETÖFI-ÜNNEP/
