Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 12-es doboz
N A G Y V A II A D 3 H>9. jucius 25. is síiig- bírtak, de abban a reményben, hogy itt a mezőgazdasági viszonyok kedvezőbbek lesz* nek : ötven hold megművelésére is vállalkoztak. De az utóbbi négy rossz gazdasági esztendő nagy veszedelembe sodorta a szegény embereket, elannyira, hogy az ingatlanaik a becsértékük 75 százaléka erejéig meg van terhelve. Leginkább a Kisbirtokosok Országos löld- hitelintézeiének tartoznak, a mely intézet kénytelen volt a szerencsétlen telepesek nagy részének birtokait kötyavetyére bocsátani. Ezen az intézeten kivül a Kecskeméti Takarékpénztár, a Kecskeméti Népbank, a Kecskeméti Lesxámi- tclóbank, az Izsáki Takarékpénztár végül az Izsáki Népbank adtak kölcsönt a telepeseknek. Kétségbeesett helyzetükben a szegény emberek a földmivelésügyi minisztériumhoz fordultak segitségért ; az izsákiak küldöttségét Kossuth Ferencz vezette Darányi Ignácz miniszter elé, aki megígérte, hogy minden lehetőt elkövet a telepesek érdekében. S a íőldmivetési kormány valóban humánus jóakarattal karolta fel ezt a dolgot. A telepesek azt kérték, hogy vagy konvertálják az adósságukat egy intézetnél, vagy pedig állami kölcsönnel segítsenek rajtuk. A földroivelési minisztérium ki is küldötte Losoncxy Géza titkárt, aki két heti tanulmányozás után arra a meggyőződésre jutott, hogy a bajon szövetkezeti utón lehet segíteni. A földmivelési minisztérium tehát most ilyen módon akaria a pestmegyei telepeseket a végpusztulástói megóvni. A tárgyalások ilyen irányban már meg is indultak és valószínű, hogy az Országos Hitelszövetkezet fogja finan- czirozni a dolgot. Nagy pénzügyi műveletről van szó, mert a három telepitvány adóssága több mint négy millió forint. A kiegyezés a szabadelvű-pártban. A szabadéivüpárt Podmaniczky Frigyes báró elnöklete alatt tartott mai értekezletén tárgyalta az átu’alási eljárásról-, a czukor, sör- és szeszadóról, valamint a vámtarifa módosításáról és a bélyegegyezményről szóló javaslatokat. Az értekezlet az összes javaslatokat egyhangúlag elfogadta. Középület van quantum satis, Megálljunk ! Ne menjünk tovább, Ezek közt a legkiválóbbak Kétségkívül csak iskolák. Egyikben pre'egálok én is, S az előadás közepeit Egerek járnak a katedrán — Notandum : tandíjmentesek. Nos, lelkem, nem elég idyll ez ? Nem pompás, érdekes sziget ? Tankönyv helyett az iskolába Maholnap macskákat viszek. Látod, az élet lassan-lassan Minden ábrándot igy szűr át, S boldog, ki megtalálja rája, — Mint én, — a vig kadencziát I A második kötetben vannak az elégiák, a költő apai szivének zokogása gyermekei sírja fölött. A legszebbek közül valók, amelyeket a szomorúság világirodalmában olvasni lehet. Egyszerűségűkkel, őszinteségükkel, keresetlenségük- kel hatnak azok a versei is, melyekben saját, letűnő fiatalságát siratja. Nem állhatom meg, hogy még egy kis versét ide ne iktassam; pedig mar úgy veszem észre, hogy a tárczábaa több az, amit Endrődi irt, mint a mit én írtam : Yándor darvak zugnak ott fenn, Széli süvöltöz idelenn. 0 r s z a u | fü 18 s. A képviselóhdz ülése. {Saját tudósítónktól.) Bnd«tp«at, junims 24. A tegnapi viharra ma aránylag csöndes ülés következett, bár az elején Bruckner szász képviselő beszéde alatt zajos hullámok törtek a szászok kis szigete leié. Bruckner a javaslat és kiegyezés mellett szólalt föl, ezzel jelezvén a párlonkivüli szász képviselők álláspontját. Beszéde alatt Rigó Fe- rencz többször szenvedélyesen közbekiaitott: — Mi történt Brassóban ? Be kell kebelezni azt a megyét ! A szászok brassói es nagyszebeni viselkedése fölött való felháborodás meg jobban kifejezésre jutott Mezőssy Bélának, a függetlenségi part rokonszenves fiatal tagianak beszéde alatt. Mezőssy azt várta volna el Brucknertői, hogy kijelenti, hogy nem osztozik Brassó és Nagyszeben ismeretes határozatában, a helynevek rendezéséről szóló törvényjavaslat dolgában. A szászok a fiatal képviselő csapásai alat íelszisz- szentek. — Nincs olyan törvény, melyet meg nem tartottunk volna ! — kiáltotta Bruckner. Ugrón Gábor hangja feldörgött: — Mindig gyűlölködnek a magyarokkal ! Csupa gyűlölet I Mindig gyűlölet ! Schmidt szász képviselő azzal mentegetőzött, hogy a helynevekre szóló törvény még nincs életbe léptetve, a mi azonban nem kifogás, nem ok, bogy szentesitett, kihirdetett törvény ellen ilyen, a nemzet önérzetét arezul- csapó határozatokat hozzanak. Schmidt azt is tagadta, hogy Brassó határozatot hozott volna. — Inkább hiszek a magyar sajtónak, mint önnek ! — felelt Mezőssy. Az inczidens után Mezőssy nagy sikerrel tőrt lándzsát az önálló vámterület mellett. Utána Major Ferencz a javaslat mellett beszélt, majd Polcxner Jenő intézett a fügősz borong a messze tájon, ősz borong a lelkemen. Hová tűnt le szép nyaram? Merre van ? Mereo van? Megered a felhő könnye, De nem érzi már az ág, Én is hasztalan siratlak, Tőrt virágom, ifjúság! Puszta erdő, árva múlt, — Elvirult! Elvirult! Ebben a kötetben van egy szindus fejezet a Bolygó hollandi czimü megkezdett regényből, melyet olvasván, csak azt sajnálhatjuk, hogy a szerző az egész regényt mért nem fejezte be ? S nem hagyhatom említés nélkül a Pillangók czimű versbe szedett ötleteket, melyek elmés- sége Oöthe hasonló apróságaira emlékeztet. Gazdag a harmadik kötet is, amiben a par excellence alanyi költő) epikus müvei foglalvák, közöttük a bájos románcz a szultán szép leányáról, Haidéról, akit megcsókol a kék kaftá- nos rabszolga, s mikor a szultán a lány elé vezetteti, Haidé azt mondja rá, hogy nem ő volt, aki megcsókolta ... Ki ne ösmerne ezt a kedves romanczto? És e könyvben találják azokat a nagyon szép, becses költeményeket is, melyeket Endrődi egyes kiválóbb alkalmakra irt, a nemzet vidám és szomorú ünnepeire, getlenségi pártról erős támadást a javaslat ellen. Felszólalt most Schmidt orsz. képviselő, hogy megfeleljen Mezős-ynek. Avval védekezett, hogy még nincs megállapítva a községek helyneve. Ezt csak ezután állapítja meg a belügyminiszter. A községek csak a statisztikai hivatalnak adatszerűén nyújtották be eddig a neveket, egyébként helyteleni i és sajnálja egyes radikális szászok túlzó nyilatkozatait. A Ház e beszédet megéljenezte, Mezőssy pedig köszönettel tudomásul vrtte. A vitában felszólalt még Benyovszky Sándor gróf a függetlensági pártról. Az önálló vámterület érdekében mondott argumentumait figyelemmel hallgatták A Ház nesztora, az öreg Madarász is a porondra állt, hogy hallassa szirát a függetlenségi eszmények érdekében. Visszatért a múlt időkbe, mikor Deák, Somsich, Szentkirályi eile, nében fejtette ki függetlensegi álláspontját. Most a függetlenségi párt részén a törvény, most is a czélszerüségi okokban fog elbukni az ország érdeke. A Ház nagy figyelemmel hallgatta az ősz hazafit, — a függetlenségi párt lelkesen éljenezte. Ennek után a vitát bezárták és a miniszterelnök elmondotta záróbeszédét, kijelentvén, hogy a beadott határozati javaslatokhoz nem járu1. * Az ülésről részletes tudósításunk itt következik : A kiegyezés vitája. Az első szónok Bruckner Viiuios szász képviselő volt, a kit az ellenzék nagyon baratsagtalanu! fogadott. Ugrón Gábor, Leszkay Gyula Rigó Ferencz és Lukács Gyula sűrű közbeszólásai láthatólag igen kellemetlenül érintették a képviselőt, de nem reagált rajuk. A törvényjavaslatot elfogadta. A brassói és szebeni határozat. lüezössy Béla következett ezután, aki Bruckner beszédére reflektált: — A mikor az én t. képviselőtársam előtPetőfi szobrának leleplezésére, Kossuth Lajös ravatalára és Erzsébet királyné halálára, amelynek különösen az utolsó versszaka megragadó a nagy királynéra oly jellemző gondolatával: Aztán álljuk körül drága koporsóját, Némán emlékezve, minden mást feledve. Ne hangozzék egy jaj, egyetlen sikoly sem. Maradjunk csöndesen . . , A zajt nem szerette. Gyöngyei az Endrődi költészetének az Epilog a tücsök dalokhoz czimü cziklus apróságai is, melyek nagy részét a költő az északi tenger partján irta; szürke ég, rezignáczió, méla bu tükrözik bennük, néha csillan felénk a szerelem, az öröm egy-egy édes sugara. S hát a Kuruc nóták? Hős Rákod, nagy Berxsényi korának megelevenitése ? Emlékezünk, hogy milyen óriás sikere volt e daloknak, a mikor önálló kőtethen jelentek meg. Annyi bizonyos, hogy rég letűnt idők költészetét, elporladott emberek lelkét, poéta még nem idézte elénk oly híven, mint a hogy Endrődi cselekedte ezt a Rákóczi korbeli hegedűsök énekeivel. Teljesen visszaélte magát ama nagy, romantikus, szép korszakba, amikor a kuruczok sípja zengett a tábortüzek mellett; a kibujdosók tárogatója mondott búcsút a rónának, a havasok ormáról. Olyanok ezek a versek, mintha csakugyan a Rákóczi táborának kobzosa irta volna, — ha
