Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 12-es doboz
4 1839 junius 25 tem felállott, engem — úgymond — bizonyos mértékig örvendetes érzés fogott el, mert én t. képviselőtársamtól és elvbarátaitól egy bizonyos nyilatkozatot vártam, a mely nyilatkozat ép oly rövid lehetett volna, mint a milyen felszólalása volt. Én különösen azon közbeszólások után, a melyek e padokról elhangzottak, vártam rövid határozott kijelentését annak, hogy t. képviselő ur és elvtársai Brassó és Nagy-Szeben városának nemrégiben hozott határozatát nem osztják. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ézt óhajtottam volna hallani, mert erre nekünk fontos indokaink vannak, hiszen élénk emlékezetünkben van még az, hogy a t. képviselő ur és elvtársai miért váltak ki az egyedül üdvözítő szabadelvű párt kötelékéből. Az sem előttünk, sem a magyar nemzeti közvélemény előtt nem képezi kérdés tárgyát, hogy a t. képviselő ur és elvtársai a közös vámterületnek tántorithatlan bivei és az sem kérdés, hogy a kormánynak rendíthetetlen hívei. Hanem azzal nem vagyunk tisztában, hogy miután a képviselő urak kiléptek a szabadelvű pártból azért, mert azon párt részéről a községi helynevek rendezéséről szóló törvényjavaslat a ház elé terjesztetett, természetes tehát, hogy hogy mielőtt annak a pártnak politikai támogatásukat felajánlják, annyit elengedhetetlen kötelességök lett volna kijelenteniük, hogy a szentesített törvényt mind maguk megtartják, mind pedig polgártársaik által megtartatni akarják. (Mozgás a középen.) Brüokaer Vilmos: Nincs az a törvény, melyet nem tartottunk volna meg ! Ugrón Gábor : Mindig gyűlölködnek a magyarokkal ! Minden csak gyűlölet, amit önök beszélnek ! Tóth János : Az oláhokkal szövetkeztek a magyarok ellen ! Mezőssy Béla: Azt mondja t. képviselő- társam, hogy melyik törvény az, a melyet meg nem tartottak. Itt van mindjárt épen az általam említett törvény. Schmidt Károly : Még nincs életbe léptetve! (Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Mezőssy Béla! Azt mondja a t. képviselő ur, hogy nincs életbe léptetve és mégis tudni szeretném, hogy a képviselő ur és elvtársai nem izgatnak-e e törvény végrehajtása ellen. Hát nem tudják, hogy Brassóban milyen hatá rozatot hoztak? (ügy van ! Úgy.van! a szélső baloldalon.) Hát Brassó város közönségének határozata nem arczulcsapása az élő és kihirdetett törvénynek ; nem arczulcsapása a magyar hogy az Endrődi Sándor talentuma van néki megadva . . . A gyűjteményt műfordítások fejezik be, amelyeket szintén fölösleges dicsérnünk: Heine mesteri fordításából ismerik Endrődi talentumát, hogy a mi szép nyelvünkön milyen művészien tudja az idegen nagy szellemek és szivek érzéseit, gondolatait visszaadni. A Heine- forditások nincsenek e gyűjteményben, ellenben néhány pompás fordítást kapunk Lenautói, a hires német-magyar poétától, a kinek lelke Endrődiével szintén olyan rokon. Ez az Endrődi beszámolója — s a magyar irodalom gazdagodása érdekében csak azt kívánhatjuk, azt reméljük, hogy a nagy poéta még többször keresse föl a közönséget ilyen beszámolóval. Mert mi azt hisszük, hogy ma is vannak, a kik az ilyen beszámolót szívesebben hallgatják minden politikai beszámolónál. Valami nagyon sokan nincsenek, de akik vannak, mind bámuló!, rajongói ennek az édes-bus költészetnek, ami Endrődi Sándor leikéből fakadj Hálával olvassuk az ő verseit: í*úő, a költő milyen jótevője az embereknek; a sok szenvedésért, a mi az élet és az emberek részéről érte, csak gyönyörrel fizet nekünk. Olyan a poéta lelke, mint a tó, melyen vihar zúgott át s a vihar után mégis csak a költészet fényes csillagait ringatja előttünk. S. E. *LA_GJr VÁ R A D, Nem hozott Brassó városa : Nem 1 Nem ! (Mozgás a nemzet önérzetének ? /TT , „ , . . tetszés a szélsőbalold (Ug7 ™n! ügy van! Élénk Schmidt Karoly ilon-> * u un • városa határoxatot! : Aem *s hoxott Brass0 Mezőssy Béla: ilyen határozatot? Sohmldt Károly szélsőbaloldalon.) nőit Bocsánatot kérek, akkor én ur^z0 öTsze^^agyar at-képviselő Sággal gyanúsítja me|0rszáS'. hirlaPokat’ ha e kettő közt válás“,8 mar engedjen meg. de ma.ni/ar saitánalc AiVr;ztanom kel!’ én tnkabb a magyar sajtonatc ntsx/T [ - cvóUnhil. oldalon) « bAcisuuai* Mindenki tudja I , . , , ... külföldön rendszerinthaz’ hoj>f ^nnunket a azzal, hogy barbár m. meS szokta‘ hinni, hogy ilyen tü'P, 'W™*- D* l?ssek *>- világon, mint a miljreln!es ,nenazet ™nc?Ten a, Úgy van! a szélsf e"f. í".1 vaW"nk-..C1?«* Újféle határozatot faxoldalon.) Próbálnának mely lengyel faluban,5Zni Poroszországban valamit csinál az a nagy “aJd meglátták volna, van! Élénk tetszés a ^az! ÜW .T , , . szélsőbaloldalon.) Nem akarok en , „ ,, ....... szegetni, de azt hisze,kell«metle.n kérdéseket feszerény kívánság lett n’ fogy 'Sazan m'”,m.ahs’ hozás részéről, ha a (vol"a a raa^ar tör.véJy- beszédében egyszerűek kePvlse.10, rov,]dke hogy Nagy-Szeben és1 azt >? kijelentette volna, gének határozataihoz Brass® varosok közbn8í' higyjeel, ez a beszéd az ""‘“I f5“”1 közuk> nemzeti közvélemény sokkal többet ért volna a tzólalása Heaz' Usv szemeben> mint ez a fel' ennyiT akartam er?ő. ™'. a szélsőbalon-> Csak 1 megjegyezni. hogy annál gyökeresebb átalakítást lehessen csinálni az elvek és a gyakorlati élet rerén, hasonlítsuk össze ezeket a nézeteket a mostani adott viszonyokkal. Azt mondja Kolonics, hogy az elnevezéseket, a melyekra a magyarok igen nagy súlyt fektetnek, lehetőleg meg kell tartani. Megkaptuk az önálló vámterület jogi állapotát. A formát ott, a hol nem lényegesek kon- czesszionálják nekünk, megkaptuk az önrendelkezés és jogfentartás formuláját, de mindezt csak miért ? Jogfentartás, önrendelkezés, önálló vámterület jogi állapota mind-mind csak arra szolgál, hogy alkotmányos vagy nem alkotmányos absolut vagy nem absolut Ausztriával a közös vámterület fentartassék. (Igaz ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) A javaslatot nem fogadja el. Politikai és gazdasági egyensúly. Major Ferencz: A kiegyezési javaslatokat a politikától elválasztani nem lehet. Politikai egyensúlyról ott beszélni nem lehet, hol a gazdasági egyensúly sincs helyreállítva. Azt várta volna, hogy Komjáthy az ő erős támadásával e javaslatokat nem gyengíti, de [elbástyázza. Ezt a törvényjavaslatot minden körülmények közt üdvözoíiii kell, habár pártszempontból van is kifogásolni való rajtuk. De a jövő alakulatára való tekintettel ez a javaslat garancziát nyuit a nemzetnek. Visszapillantást vet au z'.ZL'ji áldatlan és a mostani örvendetes állapotokra. Hasonlít ez a 67 előtti és a 67 utáni állapotokhoz. Végül kijelenti, hogy a javaslatot elfogadja. A kormány titkolódzása. Az önáll< És ezzel áttérek peni tárgyára, (Halljul1 tel azokra a nagyfont, melyeket ebben a í vámterület .beszédemnek tulajdonként ! Halljuk !) és tekintet- ‘^Dsságu nyilatkozatokra, a Kálmán tegnapi beszéfdésben e^TéAsü ASzél1 nyi Albert gróf [elszólj. masre8zl Ped,£ ^ppo- szan polemizál ezután a asa tartalmaztak. HosZ- folytatja : Apponyival, majd így követelésénél mi bizc5^ az öná I° vámterület czélokat akartunk szc\,nyo- ®er‘é.k.,g . P0,,,lka' Bűn annak a gondola^1"' 5 de hat tbu" ez? hogy az ónálló vámteta„\ bogy mi b,S8zuk> az orszáeot talán eev-ruletnek a fe]all*‘asa ezt i, ZS VreetLIég Tbbr‘ ™ szerzésében is ? (Tets: b'z^itasa.nak a meg- Bün az különösen akkc:es a 8f sőbalold dón ) túloldal hatalmi oposi,r’.. a “,kor epeni a t. maszát az a fegyver kt»ojanak legbiztosabb ta- arra hivatkoztak, hogy }Pez!eJ .hogy. tolytono.an monarchia nagyhatalmi a..] OZOS. varnt®l.u et * záloga. (Igaz ! Úgy van állásának a legbiztosabb azt hiszem hosv ez ( ! a szelsőbalaldalon.) Én „ a S, fokkal inkább politikai indok, mint az, a mit í . akarunk mplveslés a szélsőbaloldalon.) ni akarunk- (helyeslés a És nem is nagyor czé]szerü kérdést annyira előtérbe állitan . cze.lszeru e «erdést tudjuk, bog, a kózósúg;^ H“e" "X" kór- mányok három évtizede ye . ap.°? . ° kor. diskredikáltak bennünk.” ^^tül.pen «*» szemben, hog, mi nen!t “"«as;bi>, .korök.ke' megvalósítására lórebzó1 k?z«azdas^1 ,raelok kizárólag polilikai aspirá nk.’, ban™ P“213" és . tt__ . cziókat akarunk megvalósítani. (Igaz ! Úgy Ion.) Eltekintve attól, t. nél igazságtalanabb és hallottam. Beszédét igy fejezte — A múltkor egy ran ! a szélsőbalolda- ház, hogy én soha en- 1 alaptalanabb érvet nem be kezembe, a melyben Kolon . köny^v jutott a «•«- vonatkozó politikai nézet, icfnak Magyarországra ezeket olvastam, elgondol f fA mlkor a Kolonics nem a jeleni* t^iszoZkrót'irta!« •zeket az adatokat 16Í Sw. hogy a főczél Magyaror )6'aan-? “ü ,rla’ osztrák örökös tartományo f** . az tölcg egyenlővé tenni és k ,gaz«a fa-val ,ehe- mi a jelenlegi viszonyoki ,ltf k?vetkez.k az, a Azt mondja Kolonicsf ho a feltun^, Pasfob zéseket, a melyekre a mag ewczelbó1 az e,n.é: látszanak helyezni, lehetői valamint azon formákat, t sek engedélyezni kell, de Jké Polczner Jenő : Feltűnt az a titkolódzás, a melylyel a kormány az osztrákokkal kötött kiegyezés körül tanúsított, a mely olyan színben tüntette fel a helyzetet, mintha a kormány félne attól, hogy a tárgyalások menetéről a közönség is tudomást nyerjen. Azután röviden fejtegeti álláspontját, nem fogadja el a törvény- javaslatot s hozzájárul Kossuth Ferencz benyújtott javaslatához. Schmidt Károly reflektál Mezőssy Bélának megjegyzéseire. Kijelenti, hogy a szászok mindig tiszteletben tart:ák a törvényeket. A javaslatot elfogadja. Mezőssy Béla szavait igazítja helyre. Benyovszky Sándor gróf ismerteti álláspontját, követeli az önálló vámterület felállítását, vázolja szomorú közgazdasági állapotainkat. Kossuth határozati javaslatát pártolja. Benyovszky után Madarász József szólalt fel. Hivatkozott arra, hogy ő már Deákkal, Somsichchal és Szentkirályival szemban is vitatkozott a gazdasági önállóságért s mint akkor és azokkal szemben, ma is azt pártolja : Madarász beszéde után az elnök a vitát bezárta. Széli Kálmán reflektált azután a szónokok beszédeire, különösen a Polónyiéra, a kinek azt válaszolta, hogy nem terjesztette volna elő azt a javaslatot, ha nem hozott volna magárai garancziát viszonosságra. Polónyi hétfőn ^fog élni a zárszóval. Az ülés ezzel véget ért. Tájékoztató. Junius 25. Sapuit. Vasárnap. Sóm. kath. A. 5. Febrónia. — h ot A. 4. Vilmos. — Wir Se- orosz; Jun. 18. C. 1. Mindszentv. — hr. 17. Sap kél 3 ö. 48 o., nvag. í ó. 44 p. — Hold két 9 ó. 11 p., nyug. 5 ó. 52 p. Bégéiutl éa történelmi rnnaenm (Schlauch park) nyitva minden vasár- és ünnepnap d. e. 10 órától fél 1-ig és d. u. 3—5-ig 10 krért. Kedden és csütörtökön d. n. 8—5 óráig 20 krért. Más időben 50 kr. Jnn. 26. A nőipariskola kiállítása. £nl. 1. Iparosifjak mulatsága. Ang. 29, 89, 31. Vendéglősök kongresszusa. Ang. 28. 24. Kereskedelmi kamarák kongresz- SZUS&.
