Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 12-es doboz

2

NAGYVÁRAD.

1899. junius 25.

is még valaha, — és lásson is — fényesebbet, dicsőséggel teljesebbet : ennek az árán látja. S ezért emlékezete élni fog a maradék ajkain örökké, végtelen !

És az a halál, az ő halála! Őtven év előtt megjósolni önnönmagának a sorsát! Megérni annak szóról-szőra való betelését! Az a meseszerü eltűnés!

Az a megdöbbentő harmónia élete és halála formái és mindenféle erélyei között. Elnyelte a föld! Elevenen berontott az égbe. Mit nem fog majd felőle regélni a nép! Mily szinü glóriákkal fogják még körülragyogtatni a költői fantáziák.

E csodaember emlékezetének áldo- zik, szentel ünnepet a mai napon a Szigligeti-Társaság és vele minden müveit lakója városunknak. S valahányszor valahol Petőfit ünnepük: ott lélekben jelen van az egész ország. Egy szájjal, egy lélekkel igy kiált hozzá minden magyar: Egymás képére vagyunk teremtve! Egymásban vagyunk kifejezve legszebben. Te az enyém! Én a tied!

Bizony, bizony, mondom és állítom, hogy huszonhat esztendőnek az árán dicsőbb életet magának nem vivott ki még halandó nem csak e parányi darab magyar földön, de nem még tán a mindenségben sem.

E. Körmei Gyula.

A románok passzivitása. Lúgosról jelentik : A román pártférfiak bizalmas értekezletéről, melyet Nagyszebenben tartottak a románok passzivitásának felfüggesztése ügyében, kü- lömboző hírek terjedtek el. Ezekkel szemben Brediceanu Coriolán lugosi ügyvéd, a mérsékelt románok vezető férfia kijelenti, hogy ezen a gyűlésen abban állapodtak meg, hogy amig a Bánffy-kormánynak azt a rendeletét, mely a román nemzeti pártbizottságot feloszlatta és azokra, kik a pártgyülést ósszehivtúli, kihá- gási bűntettet állapit meg, vissza nem vonják : az uj érával szemben politikai állást ném foglalhatnak.

Darányi miniszter reformjai.

— Uj állami település. Nyomorba jutott telepek föl segítése. —

A magyar telepítési politika dolgában nagv- érdekü czikket van mójdunkhan közleni, mely a földmivelési minisztérium nagyfontosságu újításait, a telepítési ügy fejlesztésének nagy eseményeit írja le. A czikk, melyet avatott kézből, főltétlen hiteles forrásból egyenesen a Nagyvárad kapott, itt következik:

Budapest, jun. 24

A földmivelésügyi minisztériumban a telepítési ügy fejlesztése érdekében igen fontos intézkedések történtek, melyek azt bizonyítják, hogy a kormányt a telepítési politikában két fő n empont vezeti; egyrészt a socxiatis bajok orvoslása., másrészt a magyarosítás előmozdítása. — Mindenekelőtt nagyfontosságu újítás a telepítés dolgában, hogy a földmivelésügyi minisztérium most 100.000 holdat meghaladó betelepített birtokot vett át a saját kezelésébe, a pénzügyminisztérium kezeléséből. Ez a 100,00^ holdnyi birtok el van szórva az országnak leginkább déli vidékén ; és pedig Kra-~u do- rény, Temes és Torontál vármegyékben. A kezelés átvételét czélszerüségi szempontok tették szükségessé, mert a földmivelésügyi minisztériumban külön telepítési ügvoszfá'y van, s igy a birtokok kezelése tökéletesebbé válik. A földmivelési minisztérium ez ügyosztályában ennél fogva személyzet szaporítás is fog történni, a mennyiben a pénzügyminisztériumból át jő egy miniszteri tanácsos, egy osztálytanácsos és egy titkár, akik mindig kellő informácziőkkal szolgálhatnak a birtokok kezelésére nézve, holott, ha a pénzügyminisztérium kebelében maradnak : folyton átiratok utján kellene a két minisztériumnak L-* ügyben érintkezni, ami a kezelést fölötte nehézkessé tenné.

Sokkal fontosabb az adminisztráczionális reformnál, hogy a kincstár a Csanádi székes- káptalantól megvásárolta 850,000 frtért a Te- mesmegyében fekvő sztancsőfalvai birtokot. Egyházi vagyonról lévén szó : eladásához ő felsége

j jóváhagyására is szükség volt, mely a vallás és közoktatásügyi minisztérium utján már meg is érkezett és a nagy birtokvétel már befejezett tény. Ezt az óriás területet egészen vadon erdő borítja, melyet most, hogy a birtokot a földmivelési minisztérium veszi kezelésébe, egészen letarolnak és czak azt a részét hagyjak meg erdőnek, melyre a szakértők azt mondják, hogy talaja csakis erdőgazdaság üzésére alkalmatos. A letarolt rész gazdasági művelés alá kerül, parczellázzák és telepítésre fogják használni. A terv erre nézve az, hegy egy-egy telepes legalább 20 holdat kapjon, melynek árát 50 év alatt köteles letörleszteni. Az első három esztendőben ázonban, amig a kezdet nehézségeivel küzd az uj gazda, se tőketörlesztést, se kamatot nem fizet; a további 47 esztendőDen kell aztán tartozását, öt százalékos kamattal, letörleszteni.

A telepekre csakis magyar állampolgárokat vesznek föl, akik a magyar nyelvet is bírják. Egy kincstári telepre esak tiz idegen ajkú családot vesznek föl, hogy ekép megmagyarosodá- suk biztosittassék, amiből világosan kitűnik, hogy a földmivelésügyi kormány e kérdésben milyen üdvös nemzeti politikát követ. Szükséges az is, hogy a telepesek kimutassák, mikép legalább 1000 frt vagyonnal bírnak, hogy az elkerülhetlen beruházásokat megtehessék, nehogy erejüket meghaladó vállalkozásba bocsájt- kozva, a tönkrejutás fenyegesse őket.

Temesvármegyében tehát a földmivelésügyi minisztérium nagyszabású telepes községek alapját rakja le, mely a legszebb jövővel biztat. Meggyűlt azonban a baja a pestraegyei magántelepekkel. Tudvalevő, hogy egyes nagybirtokosok állami engedelmet kérhetnek arra, hogy birtokukra telepitvényeseket fogadjanak be. így keletkeztek Pestmegyében az izsáki, páhii és akasztói nagy telepitvények, a gróf Pejacsevics izsáki Deutsch és Reviczky István-féle uradal-, makon.

Ezek a telepesek most szomorú sorsra jutottak, egyre-másra megperdül a gazdák portáján az árverelő dob. Akik idejöttek szerencsét próbálni : régebbi helyükön 10 magyar holddal

likum : az ilyen verset ma is nagyon szeretik.

Ám ha a költő azt akarja, hogy megbecsüljék, ő is becsülje meg a lantját, — mint azt Endrődi Sándor is cselekszi. Azt látjuk gyűjteménye első darabjában : A Költészethez irt ajánlásban, a mikor igy énekel :

Sok ezer vadság, durvaság közt Gyengéd és hü maradt szivem.

Te védtél engem, oh költészet,

Szintoly gyöngéden és hiven.

Mint gyermek, már rajongtam érted,

S ott küzdtem lobogód alatt,

Nekem nem voltál soha játék,

Mindig szentnek tartottalak !

Szentnek tartotta a költészetet és gyönyörűség volt megfutni a pályáját a szép szolgálatában, s gyűjteménye nem akar lenni egyéb, mint egyszerű beszámolás: írja a szerző előszavában. Az egész életét kitárja előttünk rímekben. Egy költő élete, c6y költő lelke tárul j elénk, gyászban, örömben és viharokban gazdag élet és lélek. Én persze, sajnos, ez igénytelen sorokban, nem nyújthatok ilyen beszámolót a négy kötetről, mint a minőt négy kötetében a költő életéről nyújtott; én csak figyelmessé akarom tenni ez újság olvasóit arra a kincsesházra, amit ezek a szép könyvek magukba zárnak; figyelmessé akarom tenni,

hogy szerezzék meg maguknak ők is ezt a ritka élvezetet, a mit én e versek elolvasásával magamnak szereztem.

Négy kötet vers még a poézis leglelkesebb barátainak is sok egy kissé, melyet lehetetlennek tűnik föl, pláne egyfolytában végigolvasni. Pedig nagyon is lehetséges. Mert Endrődi költészete maga a változatosság. Az ő lírájának olyan nagy skálája van, hogy bámulatra ragadja vele az embert. Vegyük például Az istenek eló'tt czimü versét, melyben olyan erő van, a minő csak Gőthe Prométheuszában szólal meg, a mikor a költő lázadó haraggal, egy titán gúnyolódásával lobbantja szemére szenvedéseit az égnek :

Lássátok a tavasz ragyogó pompáját,

Kopárrá perzselve sugaros reggelen,

Az erdót daltalan, a földet árván, a Nyarat gyümölcstelen !

S mindezt életemnek tükrében lássátok,

Melyet büszke búval most elétek tárok.

Elétek, a kik oly végtelenül bölcsek,

Jók, igazak vagytok.

Oh ! hát csodáljátok munkátok nagyságát A beláthatatlan távolban felettem,

S jutalmul adjátok néhány forró könnyet, Simi, hogy — születtem 1

S a fájdalom megrázó erejű kitörése után

olvassuk el apró versikéit, melyekben egészen a magyar népdalok könyed hangja csendül meg ; vagy ezt a finom apróságot, mely Heine legjobb versei mellé állítható :

A kocsi már a kapunál van,

Mennem kell — ah! isten veled.

Magammal viszem bus emléked,

Magammal gúnyos lelkemet.

Két lő van a kocsiba fogva,

Almás az egyik, pej a más,

Szél fuj . . . valóban kellemetlen Lesz egy kissé az utazás . . .

S hány verset tudnék még ideírni, amely az Endrődi költészetének sokoldalúságára jellemző ! De hát én legföllebb C3ak rövid, futólagos vázlatát adhatom annak, hogy mi van hát a négy kötetben. A Tücsökdalokkal kezdődik a gyűjtemény, melyeket mindnyájan, akik magyarul olvasunk, oly jól ismerünk és szeretünk, s melyekben a csöndes, szelíd hangokon annyi érzés és annyi gondolat szólal meg. A Virágfakadásiól a lombhullásig czimü cziklus- ban szerelme, házassága történetét énekli meg a költő, akinek gyönyörű hangjai vannak a családi idyll számára. De a tréfa is megkapó kedvesen szólal meg a lantján, amikor például Nagyváradról énekel nejének, kinek azt ígérte, hogy mesebeli szigetre viszi, s ime Váradra hozta, ahol ;