Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 11-es doboz
*■*■“*0«/ VinU Ai.CU-1 Aö LiUv-iUCb k>v>” szelni róla. Ez az ügy is el volt intézve. Komolyabb dologra tereltem a szót. Őszintének kellett lennem. Van a kibontakozásnak egy része, mely sokfelé kellemetlen hatást kelt. A koali- cziós kormány szabad kezet kapott, hogy semmiben sincs kötve a Fejérváry-kormány adminisztratív tevékenységéhez, intézkedéseihez, ahhoz a helyzethez, melyet ezek a renelnézte s irigyelte a méhet, mely a virág- kehelyben kedvére hempereghet. Reggeli után a dolgozószobájába vonult, melynek ablakai kívülről örökzölddel voltak benőve. Itt dolgozott délig. Itt készült »Egy az Isten« 1876-ban s ezzel egyidejűleg irta pihenésből a »Vaskezü« czimü drámáját Erzsébet királynéról, Róbert király feleségéről, kinek kezét Zách Feliczián vágta le s annak helyébe vaskezet csináltatott neki a király; ennek a darabnak az első kész felvonása elveszett a költő asztaláról, keresték mint a tüt, de egyetlen lapot se találtak meg belőle soha, megfoghatatlan volt, miként tűnhetett el, s Jókai boszuságában nem folytatta tovább. Déli harangszókor nyárspolgáriasan megkövetelte az ebédet, a munka már akadozott, várta, hogy a tálalást jönnek jelenteni, s ilyenkor rendszerint megkérdezte, lesz-e ma kapros túrós lepény, ez volt a kedvencz tésztája s majd mindég volt ilyen a »kredencz«-ben a Jókai-háznál, höl Szigligeti szerint a kutyák is beefsteak-ct ettek. Délután lepihent egy kicsit s megint bezárkózott dolgozni este szürkületig, vagy olvasott végig fekve a verandán levő szalmaágyon. A rózsák közt is volt egy üyen fekvőhelye. Este szürkületkor végigjárta még egyszer a kertet s aztán kiült a verandára és onnan nézte az alant nyüzsgő-zsongó lélekző nagy várost, a mint apránkint elnyeli a szürkeség, mely folyvást barnább-bamább, mig végre vonuLi4.ozL,iag eivi uatarozatoaat nozzanuK az országgyűlésen, a melyeknek, igaz, nem lehet semmiféle praktikus következésük. Erre azt mondottam nekik : jól van, erre is ráállok. Ha valakinek az a szerencsétlenség jutott részéül, hogy Magyarországon exponált helyen karmincz évnél többet kellett töltenie, annak oly vastag rhinoceros-bőre támad, hogy lepattan róla minden jogtalan támadás és kezdenek lágyulni a gázlángok, egyik csillag a másik után fent is,alant is, rengő tüzek a Dunán, pislákoló lámpácskák az égen összefolynak egyetlen kápráztató képpé, feledhetetlen pompájú látványnyá. Itt és felváltva Balaton-Füreden igy folytak a költő napjai, sőt évei majdnem teljes egyformaságban. Az élet most körülbelül egy volt, csak a regények voltak mindig mások, a miket irt. Nagyobb esemény vagy fordulat nem állt be életében, néha egy-egy váltó-óva- tolás zavarta meg a fészek csendjét, majd egy kis utazást tett, vagy egy megírandó regényhez keresni hangulatot, vagy egy kis mandátumot verni fel valahol a szép bérezés hazában, mert Józsefváros felől, mely 1875-ben Szilágyi Dezső ellenében választotta meg, hidegen fújt a szél. Tiszáék népszerűsége három évi kormányzat alatt teljesen eltűnt s ezzel a Jókaié is megcsappant. örült, hogy az örmény metropolis, Erzsébetváros minden teketória nélkül egyhangúlag -megválasztotta 1898-ban. Még most is ott látszott a Dorottya-utezai klub homlokzaton az 1875-iki fáklyák füstje, korma, egyszer se meszelték azóta, és már vége van a nagy népszerűségnek. A Tiszáéval együtt megcsappant a Jókaié is. ö talán észre se vette volna ezt álomvilágába merülve, ha Plevnánál el nem páholják az oroszokat a törökök.. Az egyetemi fiatalság felvillanyozva a hir naiban lehetetlenné teszem a békét. Rettenetes felelősség lett volna, ha e miatt megdől az egész béke, és arról is bizonyos vagyok, hogy az egész felelősséget rám hárították volna. De hát a koaliczió kívánságai teljesedtek. Elfogadtam azt is, hogy a lelépő kormány fog anyagilag gondoskodni a válság alatt kinevezett tisztviselőkről, a kiknek joguk van anyagi kárpótlásra. Erre meglett a béke. által, fáklyás zenét akart adni a török konzulnak, a rendőrség azt mondta, hogy nem engedheti meg a fáklyás zenét. Az ifjúságot azonban nehéz lefújni, ha az egyszer nyilatkozni akar. Hát jól van, elejti a fáklyás zenét, de akkor macskazenét ad az orosz konzulnak. A rendőrség ezt se engedte meg. A Hon helyeselte egy czikkben a rendőrség eljárását, a mivel az ifjúságnak egy harmadik modus vivendit nyújtott, hogy ha ez se szabad, az se szabad, hát Jókainak adnak a czikkért macskazenét. Hiszen ha csak zöld dolog volna, de ez ezudar is. Magyarország legnagyobb költője ellen fordulni, ki harmincz év óta lelkesíti az ifjúságot, önvéróvel táplálja, hóna alatt hordja, de mert egy pillanatra leteszi, hát hajrá, le kell hurrogni, meg kell dobálni. Noha forró júliusi este volt, Jókai, ki közönségesen a Svábhegyen szokott lenni, ez alkalommal bent hált a stáczió-utezai sárga házban, mikor a rakon- czátlankodó tömeg fütyölve, ordítozva és nyávogva valóságos ostrom alá fogta az épületet. Jókai nem oltotta ki a gyertyákat, nem tétette be az ablaktáblákat, hanem egy Jókai- féle hős hideg nyugalmával kinyittatta a kaput, egy széket hozatott oda, felállt rá és melegen vibráló rokonszenves hangon beszédet tartott a lázas üvöltöző tömeghez ; bizonyítgatván, a mit soha som hisz el az ifjúság, hogy nem lehet az utczán politikát elvégezni. Lehet vagy nem lehet, de egy bizonyosan áll, hogy a hol egyszer egy tanulót (Forinyákot) befogad a nemzet a
