Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 11-es doboz
äs M A G A X Y O M B O I egvonulva csendes kis körömben, Hol tiszta a szív,* a gondolat, Élek békén, élek szent örömben, Mit a hű nő s édes gyermek ad. \ Alig hallom a külső zsivajt,'zajt, Hiú küzdelmek vészes zaját, Lelkem abban részt venni nem óhajt, Érzi bár az ember sok baját. Ah 1 nekem is volt részem a harczban Mit a nemes eszmék küzdenek ; Hittem én is örök szép tavaszban, Melynek napja : emberszeretet. Ellenségeink ép azok valának, ajkán szeretet lebeg, S életnek, hanem a halálnak Szülői, i it viharfellegek. >an N Nagyra törtünk : hogy majd egybeforrjon Itt e honban minden hü kebel, S a válaszfal végre leomoljon, Mit osztály- s fajgyűlölet emel. S a békét gáládul megfojtották, Megölték vad békehirdetök : Nem érzik az ember embervoltát S hazával, hajh, mit törődnek ők ? ! Rajta hát, csak szítsátok tovább is A gyülölség harczának tüzét, Ti fogjátok érezni szikráit — — Pusztítva szállnak majd szerteszét! Várva várom csendes otthonomban, Hol tiszta a szív, a gondolat A gyülölség vára hogy dől romba Ha majd eljön a szent pillanat. \ 1 \ És a tüzböl megtisztulva kel ki Emberszeretet és a béke, Ember emberben testvérre fog lelni S e szent ünnepnek nem lesz vége I \ A Költ ni Virgil. .Magyar Szalon XXII.
