Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 8-as doboz
... r-j — **•*- “o • o*/ - - x -- * ■' ■ ' o*/ .'*■ tetését, megpróbálják még egyszer, lehet-e a királytól valamilyen engedményeket kikunyorálni és mindezek koronájául niég egymás között sem egyeztek meg. Vájjon sírtak, vagy kaczagDiák-évek. Irta: Váradi Antal. (Utánnyomás tiíos.) Azok az édes diákesztendők!... Mikor minden napnak megvolt a maga öröme, varázsa! Hétfőn szomorúan mentünk az iskolába, mert kezdődött a hét, és gyermeki bu- bánatunkat csak a tegnapi kalandok elmesélése enyhítette ... Kedden derülni kezdett, mert csütörtökön nem lesz iskola ... Szerdán tornaóra volt, amikor duhajkodni lehetett, előkészületül csütörtökre, amikor kirándulunk és nagy zsiványosdi játék leszen... Péntek bosszú orral és balsejtelmekkel kezdődött, de egy elmaradt számtani óra örömre derítette az egész klasszist, pláne mikor egy kedves professzor jött be helyettesi tőnek, aki egész idő alatt vig históriákat mesélt. Szombaton büszke urak voltunk, a másnapi szünet reményében. És a vasárnap!... Eleinte a multságért, később aztán az ön- képző társulat üléseiért, amelyeken mi or- szággyülésesdit játszottunk, neveztük egymást tisztelt uramnak és óvást emeltünk miniden semmiségért... Viszont dörgedelmes filippikákat tartottunk a háznagy ellen, ha item volt kisöpörve a terem. A versbu'álatok pedig valóságos páduai akadémiát játszottak. Úgy 'bíráltuk egymást, mintha mindegyik a negyven franezia halhatatlan habáraira pályáznék. Ez volt a Petőfi öröme is. Zordon, keserves diákpályáján a pápai képzőtársulat ülései az ünnepek. Más gyerek télen duruzsoló kálvhatüz mellé megy haza s a konyszik ez az ő egyéniségeik körül, ők tudják legjobban, hogy alapjában nagy ellentétet jelent. Ahogy másképpen érti a király azi alkotmányt, mint a nemzet, úgy másképpen érti a koa.liczióis korkában börbicsélnek <a fazekak és anyjuk öleli őket a kapuban. Neki, szegénynek, egy jótékony tanárától kapott s annak áldott felesége által átigazított ruhákban, kölcsönkért könyvekkel, idegen és kegyelemfoosztoHi tengődve, hideg és fütetlen szobából kellett kiindulnia és ugyanabba térni vissza, fáradtan, sokszor betegen. Tarczy Lajos az a derék professzor, aki megszánja és segít rajta. Minden egyes iskolanap keserves hétköznap, amely után nem következik ünnep. De mégis! A képzőtársulati ülések napjai! Sok érdekes apró vonást lehet ellesni ilyen képzőtársulati üléseken. Magam is tagja voltam egynek, a pécsinek és mondhatom, hogy ifjúkorom legdrágább emlékei az ott aratott első elismerő szavak. Petőfi Pápán Írogatott, s mint biráló székfoglalót tartott 1843. május 29-ikén, s a beszéd a képzőtársulat 1842-iki érdemkönyvének 176-ik lapjára van Petőfi által sajátkezüleg beírva, A társulat elnöke a már említett Tarczy Lajos tanár volt, aki a Hegel-rendszer- nek hazánkban első apostola, s erre vall az érdemkönyv elejére irt jelige, Berzsenyi e tórái: „— Az ész az isten, mely minket vezet, Az ő szavára minden meghajol.“ Iskolatórsai közül ez esztendőben Sziucs Dánielt, Jókait, Kerkápoly Károlyt, Szebe- rényi Lajost, Dömjén Ferenczet, Doma- nóvszky Endrét és Szilágyi Sándort említhetjük. Ezekhez szorosabb barátság fűzte Petőfit. A képzőtá-rsulat 1841—2-iki jegyzőkönyvéből Petőfire vonatkozó néhány adatot említsünk föl: miniden tényezője megtartsák azt az eredő ,i értelmet, arm-Vot évtizedek lefedted: fc-sz"ltsépe után a nemzeti akarat vulkáni kitörése kölcsönzött, nekik. És ha lehet a hazafiak között vélem én yI. ülés. őszutó 7. Dömjén Ferencz és Pet- rovits Sándor önkénytes munkái birálatra kiadattak, még pedig: amaz Tóth János, emez. Dömjén Ferencznek. II. ülés. Őszutó 10. 1841. Petrovics Sándor „Tűnődés“, „Zsarnok“ és „Eskü“ czimii. munkáit bírálta Dömjén Feremcz. Az elsőben költői nyelv, lírai érzelem található, melyért érdemkönyvbe méltónak ítéltetett, a lírai egységet sértő kifejezés kiigazítása mellett. A „Zsarnok“ czimü egy kényur gaz érzelmeit festő költeménynek — mint drámai magánbeszédnek — dramatizálására utasit- tatott a szerző. Az „Eskü“-ben egv Backus tisztelője hajthattam hüségü bajnokává es- küszi magát a csapoknak, mely mü, kivált kerekdedsége által figyelemre méltó, de mindamellett is csak az egyik részben el- ömlő póriasság letisztítása mellett ítéltetett érdemkönyvbe méltónak. (Az említett „Tűnődés“ a pápai Tavasz czimü zsebkönyvben jelent meg „Homonnai“ álnév alatt az 5-ik lapon. A „Zsarnok“ czimü vers elveszett. Petőfi nem fogadott szót a bírálóknak s nem dramatizálta a költeményt, igy aztán nem került érdemkönyvbe és elveszett. Ugyanígy veszett nyoma a harmadik, „Eskü“ czimü, úgy látszik, humoros tartalmú versnek is.) A IV. ülés jegyzőkönyvében,, télutó 27., 1842., ez áll: „Petrtovics Sándor a következő fordításait: „Gyermek a pataknál“ Schillertől, „A pór esti dala“ Claudiustól, „Elégia“ Mathissontól, bírálta Tóth János... Mindez kevés igazítással, érdem,könyvbe irható.“ Az említett fordítások közül az első Petőfi „Vegyes müveidben jelent meg, a ni.
