Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 8-as doboz

mendemondának szegte újból a nyakát ez a tudósítás; magyarázgatásával közönségük eíött, csak a katolikusoknak használtak volna — inkább hallgattak -tehát.

Az uj Petőfi-irodalom.

— Két közlemény. —

I.

Az irodalomtörténet egy nemzet altruista gondolkozásának kiíolyása. Művelője teljesen elfelejti önmagát és csak a múlt eszméiben él. Amily jogosult azonban ez az irodalomtörténet nem mindennapi alakjaival szemben, oly kevés értelme van ennek, ha értéktelen egyének élete és szellemi torzszülöttei képezik a tisztelet, kutatás és foglalkozás tárgyát. S a mi irodalmi oktatásunknak egyik óriási hibája, hogy nem tudja a kiválót a hitványtól megkülönböztetni s mert régi ember volt, ki «kalamus-prób ál gatás» gyanánt egy pár rossz verssort elkövetett, azt már az irodalomtörténet halhatatlanjai számára lefoglaljuk, tanulmányokat Írunk róla, sőt a szegény iskolásgyerekeket is gyötörjük évszámaival és könyvészeti adataival. De még a könyvmásolók is kegyeletünk tárgyai, holott összes érdemük csak az, hogy az előttük feküdt szöveget jól-rosszul lemásolták s legfeljebb annyi szellem nyilatkozott meg e munka közben bennük, hogy a lap szélére, vagy ehhez egész cinikusan magába a szövegbe beleírták a prózai «ej be megszomjaztam!» természeti hangok betűit.

A legnagyobb értelme van az irodalomtörténeti kutatásoknak ignzán nagy alakokkal szemben. Azonban ebben is tulságban jártunk és járunk sokszor. A hatvanas évek közepén újra megkezdődött a Petőfi-emlékezetek összeírása. Boldog-boldogtalan előállott egy-egy visszaemlékezéssel; Lapu Pisti emlékezett rá, hogy Petőfi egyszer egy barackot nyomott a tejére, Bogaras Mihók, hogy gombozni hívta a hat éves Petroebben a vakmerőén rágalmazó és cinikus rabulisztikával összerótt okoskodásban. Hallják, olvassák, hogy a tótok a magyarosító katholikusok ellen akarnak pa.— ■I 1.1 ___________________________

v

ies Sanyit s ez a lakonikus «jó!» kifejezéssel adta tudtul gyors elhatározását. Ez a szatócskodás nemhogy használna a Petőfi-irodalomnak, inkább árt.

Petőfi világirodalmi nagysága ma már kétségtelen. A legkiválóbb szellemek, kik közelébe jutottak lángleikének — többékevésbbé sikerült fordítások alapján — elismerik elsőrangját a világ lírikusai között. Azonban eddigelé csak a német irodalom dicsekedhetik terjedelmes Petőfi- fordításokkal. Leszámítva’ leglázasabb forradalmi költeményeit (talán mindössze hármat) a többi már mind megjelent német fordításokban. Némely költeményének 8—10 fordítását ismerjük. Az olasz irodalom sajátítja el még leginkább a német után Petőfit lehetőleg teljesen, ha a derék Cassone sokáig él, bizonyára átadja nemzetének a teljes Petőfit., A legtiszteletreméltóbb vállalkozás közben, a teljes Petőfi bemutatása alatt rokkant meg a csehek legnagyobb költője Vrchliczky Jaroszlav, ki barátjával Brábek Ferenccel a teljes Petőfi lefordítására vállalkozott. Az első kötet meg is jelent, a második jóformán sajtó alatt, azonban a legfőbb munkás letört. Még azt mondhatjuk, hogy a francia és angol irodalom legkevesebb részt vesz ki a Petőfi- forditások munkájából. Pedig e két nagy világnyelv tömérdek más nyelvnek lenne csatornája, különösen a Kelet felé, de idővel ez is megjön majd.

Mind e tények azt bizonyítják, hogy a magyar irodalomtörténetnek nagy oka van és főkötelessége az, hogy Petőfivel minél behatóbban foglalkozzék. S mégis az ügy sokáig parlagon hevert a legújabb időkig. A fennebb elsorolt tények megvoltak, büszkék is voltunk rájuk, de itthon alig tettünk valamit a Petőfi-irodalom növelésére és gazdagítására. Maga a nevét viselő irodalmi

atv.-j.OJL lUiöí 1-lOUOil j g j^iülJvOUO nUlGi U

neved, ha azonban véletlenül a püspökök között akad olyan, kinek bölcsőjét nem magyar énekszó mellett ringatták, annak szemébe vághatja minden jött-ment, hogy

társaság jóformán közömbös volt iránta, de végre eljött annak is az ideje, hogy megmozduljon és hivatásának tudatára ébredjen.

Igen sokat tett ez ügyben a Társaság egyik legfiatalabb tagja, jelenlegi másodtitkára: Kéry Gyula. Csodálatos buzgalommal látott neki, még mikor a társaságnak tagja sem volt, hogy kikutassa a Petőfi személyével kapcsolatos tárgyak hollétét: megszerezte bútorait, házi tárgyait, az általa dedikált könyvpéldányokat, kikutassa az életben levő kortársakat, sőt Petőfi egykori ideáljait is, igy az irodalomtörténetnek igazán meg- becsülhetlen szolgálatokat tett. Lázas tevékenysége átragadt a többi Petőfi-tisztelőre s most már van Petőfi-ház, van Petőfi-Könyvtár s lesz majd igazi nagy, országos Petőfi-mozgalom, melyben nemcsak Kéry Gyula és pár társa veend részt, hanem az egész ország.

A Petőfi-könyvidr igen derék vállalat, melynek egyelőre harminc kötetéről olvasunk előzetes jelentést. Tiz kötet már megjelent belőle s előttünk fekszik. Már ezekből látható, mily arányú lesz az a vállalkozás, mely a Petőfire vonatkozó legérdekesebb adatokat összegyűjti, róla, úgy életét, mint költészetét ismertető és jellemző tanulmányokat közöl s általában Petőfit írásban és képben bőven bemutatja.

A sajtóban az első kötetek nem nyertek kiválóbb tetszésre; Pedig 9 gondolat jó volt: először könnyedebb eledellel szoktatni hozzá a magyar közönséget Petőfi ismeretéhez, később súlyosabb és magvasabb dolgokat is bevesz majd. A legelső kötet azonban nem is tartozik a könnyedebb vagy sekélyesebb természetű müvek közé. Kéri] Gyula gyűjtötte össze ebben kutatásai ^eredményét és mondhatni, meglepő, csodálatos uj dolgokat tudunk meg kötetéből a költő életviszonyairól. Magában véve az, hogy a «Szere-