Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 8-as doboz

2. oldal.

NAGYKÜKÜL L ö

31. szám

Thletképen szállj le a homlokra,

A mely izzik szent őrület lázzán ;

Jöjj, mint tüznyelv az apostolokra, Honszerelmet égve magyarázván.

Jöjj galambként, s mértté nem felejtéd: Olajággal annyi vér s verejték Gyöngyét jöjj törülni néped arcain !

Vagy, költőnek nyughatlan lelke, TAtogass meg szörnyű zivatarban,

Mikor az ég fulánkot lövetve Sziszeg és öl irgalmatlan harcban, Poklon rést üt villámmal a mennyég, Belesöpri a föld felgyűlt szennyét,

S a tisztult világra kék szeme mosolyg! . .

Szterényi államtitkár beszámolója.

Segesvár, 1909. jul. 29.

Külön kell megemlékeznünk arról a nagyobb szabású beszámolóról, melyet a szomszédságunkban, Brassóban e hó 29-ikén, csütörtökön tartott meg Szterényi József kereskedelmi miniszteri államtitkár a brassói II. kerület választói előtt. Az államtitkár nagy választóközönség előtt ez alkalommal nagyszabású beszédben foglalta össze a kormány három éves működésének eredményeit. Beszédében továbbá — mint értesültünk — az aktuális politikai kérdésekkel is foglalkozott.

Beszámolóját érdekessé és értékessé teszi az a kiterjedt közgazdasági ismeretkör^ melyet nevezett államtitkár nagy szorgalommal és folytonos tanulmányozással szerzett meg.

Sikerült beszédének szövegét megszereznünk s azt a következőkben ismertetjük :

Beszéde elején kifejezte, hogy leheyagy-Kükíil“ eredeti tárcája.

Haller Lujza grófnő és a Petőíi-iinnep.

Irta: Rácz A. Sándor.

A magyar szabadság hajnalpirkadásán, a mikor a nemzet még csak a bilincseit tépte szét és elszántan, de fegyver nélkül talpra állt, hogy lépjen előre : ágyú dörej, vér és jajszó nélkül — nem — még akkor se ragyogott szebb hajnal az égen, mint 1849. julius hó 31-ik napjának reggelén Fehéregyháza fölött és lent a Küküllő vize mentén, Segesvár völgyében, amikor Bem apó első ágyulövése talált és Szkariatin orosz tábornok halva bukott le, amikor oly vitézül támadott a maroknyi székelyhad. Előre törve, előre ! Mindig csak előre, nem csoda, hiszen Bem apó vezette őket, nem csoda, hiszen Petőfi lelkesítette őket. Előre ! De mi ez ? ! Hiába törnek .előre a vitéz székelyek, a nagy muszka sereg nem hátrál. Az ádáz harci zaj fokozódik és mig egyfelől a szabadságért bátor, elszánt hadfiak küzdenek, addig a másik oldalon a gyávák árulást követnek el. Zudul minden oldalról túlerővel a bérenc muszka had. A völgy megtelik poskaporfüsttel, jajjal, a harmatos, virágos mező vérrel! Menekül, aki tud, Bem maga is menekülni kénytelen. Ó szép ragyogó hajnali nap hasadása, miért is kellett oly gyászosan, annyi veszteséggel letűnni neked ? . . .

Mindez elmúlt, elcsendesedett és csak a honfiúi bánat, a hazaszeretet, szabadság iránti vágyunk nem múlt el és azok iránti kegyeletünk, akik a szabadságért hulltak el. .. akik áldozatokat hoztak a hazáért önzetlenül akkor és most . . .

Haller Lujza grófnő, a nemes honleány,

tőleg teljes képét akarja adni az utóbbi 3 év munkájának, mert ismételten találkozunk azzal a váddal, hogy e korszak szinte meddő volt.

Feltünteti tovább, hogy e korszak kettős irányzatot képvisel, nemzeti konszolidációt egyrészt, komoly gazdasági és szociális irányzatot másrészt.

Felsorol több uj törvényalkotást, mely a nemzeti konszolidatiót szolgálja és azt a fontos kijelentést teszi, miszerint oly általános választói jogra, mely egyenlőséget biztosítson minden irányban, ma még nem értünk meg.

Meggyőződése — úgy mond — az, hogy a ki alkotmányos jogokat van hivatva gya korolni, a ki döntő szavazatot adjon le arra nézve, hogy az állam kormányzatában mely irány és elvek érvényesüljenek, annak erre képesnek is kell lennie. Ellenkező esetben mások akaratát érvényesítő tömeguralom fejlődik ki. Ez pedig igen veszedelmes lehet.

Később áttért a kormány és törvény- hozás és az iskola terén való működésének ismertetésére.

Áttérve azután a gazdasági térre, mely a szociális irányú működéssel együtt élesen domborodik ki a kormány és a törvényhozás három évi tevékenységében a legnagyobb alkotásokkal kezdi: az adótörvényekkel. Egy élet gazdag tapasztalatai és több mint egy évtized nagy munkájának eredményei vannak lefektetve abban a 8 törvényben, melyet az adóreform alkot.

A közgazdasági tevékenység második csoportjába tartozik az a nagy anyag, mely az Ausztriával való gazdasági viszony rendezésére vonatkozik. Egy teljes évi kormányzati tevékenységet foglalt le. Az államtitkár

akiről Petőfi Sándor halálának 60 éves évfordulóján megemlékezem.

Nem hiába volt a grófnő Haller Ferenc gróf, az önfeláldozó nagy hazafi, nemeslelkü, kiváló tudós leánya, mert e kiváló apának lelki tulajdonságait mind örökölte. Mikor a magyar szabadságharc véres napja letűnt, Haller grófot is, mint a többi nagyjainkat, a zsarnok hatalom sötét börtönre Ítélte. A nemes grófnő apját az aradi vár sötét, testet, lelket emésztő, nedves falai közé is követte. Mig vigasztaló angyalként apjának testi és lelki sebeit gyógyította, enyhítette, megtanult ő is szenvedni, megtanult ő is lemondani. Az amnestia első sugara oda is bevilági ott a szomorú, sötét börtönbe, a honnan az apa és az önfeláldozó leány sok keserves fájdalom után haza térhetett. A gróf sebét, a melyet a szabadságharcban kapott, még az otthon kényelme se tudta teljesen begyógyítani. A szabadulás után Haller Lujza grófnő, aki azelőtt is mindig rendkívül komoly nő volt, az ősi kastély gondos háziasszonya, testvéreinek második anyja lett. A grófnő mindig tartózkodott a nagy nyilvánosságtól. A jó, hasznos, szellemes könyvek olvasása, a családi tüzhelykörüli munka képezte minden mulatságát. És már mint gyermekleány megtakarított pénzéből nagy értékű könyvtárat kezdett alapítani, a melyet fokozatosan a mai napig kiegészít. Ott van az irodalom műkincseinek minden java része katalógusba foglalja, példás rendbe a könyves állványokon. A grófnő beszél angolul, franciául, németül és kedvenc lapjai e nyelveken szeretett hazája lapjaival együtt könyvei mellett még ma is kedvenc olvasmányai. De a grófnő nemcsak magának élt. Fehéregyházán a családi ősi fészkéből ha kilépett, a falu lakóira is szeretettel, leereszkedőleg tekinteti, azért mindenki szerette, tisztelte; nem volt és nincs most se a faluban olyan család, a kiknek tagjait még nóvleg is ne ismerné. Mint

ezzel az anyaggal behatóan foglalkozott. A | magyar autonom vámtarifáról szólott először, melynek nagy jelentőségét ma nem méltatja eléggé az ország. Nagy gazdasági horderejét I csak akkor fogja felismerni, amikor 1915-ben j uj kereskedelmi szerződési tárgyalások előtt fog állani Ausztriával.

Miután ennek a kérdésnek egészen a mélyéig hatott, rátért arra a kérdésre, hogy miért döntött a kormány a megegyezés mellett és miért nem választotta a status quot?

Ezután azt fejtette ki, hogy céltudatos gazdasági politikát kell a balkán államokkal szemben követnünk és kiemelte, hogy törekednünk kell a múltban elkövetett hibákat annyira még lehet jóvátenni és a szotnszé- 1 dós keleti államokat gazdaságilag lehetőleg szorosan magunkhoz fűzni.

Szólott továbbá az ipari tevékenységről, ( majd pedig a kereskedelemre tért át az államtitkár beszédében. Sorra került ezután a közlekedés és a szociálpolitika. A vizi beruházások ismertetését a vasutak ügye követte.

Beszédének következő része a kormány és a törvényhozás szociálpolitikai működésének méltatása volt.

Általában a beszámoló igen részletes és a kellő áttekintést biztositó beszéd volt, melyet a választók többször megszakítottak éljenzésekkel és helyeslésekkel.

Minthogy lapunk politikával nem foglalkozik, a beszéd rövid tartalmát egyszerűen reprodukáltuk és pedig nem annyira a politikai nyilatkozatokért, mint inkább annak jelentékeny közgazdasági értékéért.

E szempontból szívesen hívjuk fel az olvasó közönségünk figyelmét a beszéd részleteinek megismerésére, mivel sajnálatunkra lapunk terjedelme nem engedi meg, hogy azt egészben közölhessük. (ö.)

gondtalan gyermekleány patyolat fehér kötényét telerakva minden jóval, észrevétlenül surrant ki a kastélyból és megjelent a szegény gyermekek között, magának és azoknak örömet szerezve. Később már oktatta, kézi kis gyógytárából gyógyította is a népet, ezzel sok könnyet, sok fájdalmat enyhítve.

Édes apja Haller Ferenc gróf, midőn a haza veszedelemben forgott, egy mázsa ezüstöt tett a haza oltárára, leánya a nemes grófnő 50 óv múlva a fehéregyházi határon egy jeltelen dombra, a mely alatt annyi névtelen hős és Petőfi Sándor alussza örök álmát, önkezével jelt emelt a domb fölé, hadd tudják meg, kik pihennek ott. Ö alapította a Petőfi-házat. És a mit soha senkinek meg nem vallott, de én tudom, hogy 14000 koronába került a kukoricások tengerébe emelt ház és park. Fölösleges leírnom a ház külsőjét, belső berendezését, a kis kertet, a piciny gazdaságot, amelyet a mindenkori felügyelőnek használatába bocsátott — mindenki látta, ismeri. Az általa alapított Petőfi-házat pedig telek- könyvileg öröktulajdonába a nemzetnek, illetőleg a Petőfi társaságnak adományozta. Atyjával együtt kezdeményezte és egy nagyobb pénzbeli adomány által ő is nagyon elősegítette, hogy ma Segesvárt, a vár ormán, a hazafiság oltára gyanánt büszkén áll Petőfi Sándor ércszobra es a Petőfi emlékoszlop kinn az egykori csatatéren, a melyet a hazafias magyar nemzet 1897 ben oly nagyszerű ünnepéllyel az ország hatvanhárom vármegyéje, képviselőház, főrendiház, vala mennyi művészi, irodalmi társaság, országos és városi egyletek és az utolsó cseppig nemes székelyek — Bem apó fiai — jelenlétében lepleztetett le.

A Petőfi ház ünnepély alkalmával az ország legelső mágnásai, élén gróf Károlyi Pista, a legelső gavallér keresetlen szép szavakkal testületileg köszönte meg a grófnőnek nemes honleányi működését. A nemes grófnő