Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

4

NÉPSZAVA

1910 január 7.

szony rendesen kiszolgálta vevőjét s illendő módon becsomagolta az árut. Nem is sejtette, milyen bajt hoz reá a dolog. A gyepmester jó katolikus, aki megbotránkozott azon, hogy a jezsuita- ujságot ily célokra használják és szaladt az ügyészségre: följelentette a szatócsnét. Az ügyész nem dobta ki a denunciánst, hanem egész komolyan port indított az asszony ellen vallásháboritás cimén. A biróság pedig meghozta Ítéletét. A szatócsné hiába főlebbezett a legfelsőbb fórumig, a semmitő- székig, mert az ítéletet mindvégig helybenhagyták s a szenteltvíz sem veszi le róla a hét napot.

Az ügyész és a bíróságok azonban el sem képzelik, micsoda súlyos következményekkel jár a megtámadott vallás védelmében tanúsított buzgó- ságuk. A jezsuita- és egyéb klerikális újságok csaknem egyetlen értékesítési módja az, hogy makulatúrának eladják. De ki vesz ezentúl ilyen makulatúrát, ha azt használni nem szabad ? Mit csinálnak a klerikális lapok, ha ezentúl nem akadnak vevőre ? Kénytelenek lesznek megszűnni, megbuknak és a szerkesztőik a munkanélkülieknek amúgy is nagy seregét szaporítják. így okoznak a bíróságok óriási károkat éppen azoknak, akiknek használni akartak. Mert a klerikálisoknak akartak használni, amikor a vallás védelmében az asszonyt elítélték, mert különben azokat büntették volna meg, akik eladták a makulatúrát és nem a szegény szatócsasszonyt. Mert világos, hogy azoknak a jezsuita pátereknek, akik a lapot ki- és eladták, jobban kell tudniok, menynyire veszedelmes és sértő a vallásra, ha szentképes papirosba sajtot takarnak. Ök mindezt tudva, elősegítették, hogy más elkövesse ezeket a szörnyű bűnöket. Ilyenformán mint fölbujtóknak és bűntársaknak súlyosabb büríittés jár, mint a „tettes“- nek. De hiába, a büntetés nem marad el és a bíróságok Ítélete őket közvetve még jobban sújtja, mint a szatócsasszonyt.

Szerencsére a magyarországi klerikálisoknak nem kell megijedniök. Az Ítélet csak Ausztriára szól és minálunk nincs hatása. Klerikálisaink ezentúl is bátran csinálhatják lapjaikat és továbbra is elláthatják makulaturváal a szatócsokat s a papír dolgában megszorult nénikéket. Mindaddig, amig nem akad valami finnyás gyepmester, aki bepöröli a szatócsot, amiért eledelnek szánt áruját ilyen papirosba csomagolta.

— II. Azev és a budapesti rendőrség. II.

Azev, Chaim Isac Persitzről és a budapesti rendőrségről szóló leleplezésünk széles körökben szenzációs föltünést keltett. A rendőrség megdöbbent. Boda főkapitány csütörtök reggel elutazott; az itthon maradt főtisztviselők elhatározták, hogy megvárják Boda Dezső főkapitányt vagy a további fejleményeket, addig nem reflektálnak a Népszava cikkére. Kereken cáfolni nem mertek, inert adataink megdönlhetetlenek, informativ jel legű sajtóirodai jelentést sem adlak ki, mert ha igaz adatokat közöltek volna, önmagukat kompromittálják, hazugságok pedig még rosz- szabbul sülhetnének el ebben a nagyjelentőségű, összebogozódott, messze elágazó, szenzációs gyanús ügyben. A dolognak vannak még homályos, titokzatos részletei, de annyi bizonvosan és világosan kiderült, hogy a budapesti rendőrség erősen kompromittálta magát, nem kevésbé, mint Stuckart, a bécsi rendőrfőnök. II. Azev, Persitzet ezért kellett szabadonbocsátani és az ellene beadott bűnvádi följelentést ezért kellett visszavonatni. A Népszavának tudomására jutott, hogy Löw Sándor József-köruti ékszerész följelentését visszavonatták. Löw Sándor szerdán délután jelentette föl Persitzet sikkasztás miatt. Az ékszerész, mint megírtuk, árut adott neki bizományba; Persitz az árut zálogba tette, árával nem számolt el. Az ékszerész nem szenvedett volna kárt igy sem, mert egy befolyásos ember jótállt Persitzért, de Löw Sándor azt hitte, hogy Persitz még a toloncházban van és meg lehet szerezni tőle a zálogcédulát — ezért fordult a rendőrséghez. A főkapitányságon azonban azt mondták neki, hogy Persitz — elutazott és nem tehetnek ellene semmit, ha csak föl nem jelenti. Az ékszerész erre följelentette. De alig jelentette föl, megjelent nála ama befo- folyásos ember, egy zálogcédulát lobogtatva:

— Nézze Löw, itt a zálogcédula és itt a pénz, amivel kiválthatja az ékszereket. Vagyis : maga nem károsodik. De vonja vissza a Per- sitz ellen tett följelentést, mert azt vissza kell vonni.

Löw azt válaszolta, hogy Persitzet nem azért jelentette föl, mintha károsodástól tartott volna, hiszen tudta, hogy a befolyásos jótálló egyszerű fölszólitásra is kifizeti az összegeket, — de bosszantotta az, hogy Persitz a befolyásos jótállót úgy becsapta. A befolyásos ember mosolygott:

— Az én becsapatásommal ne törődjék, nem is vagyok olyan nagyon becsapva. Az a fő, hogy vonja vissza a följelentést.

— Kérem, én “ki vagyok egyenlítve, r- mondta az ékszerész — megyek és visszavonom a följelentést.

Ment és visszavonta a följelentést és a rendőrség föllélekzett, hogy nem kell Persitzet föltartóztatni az útjában. Ami a följelentés vissza nem vonása esetén sem igen történt volna meg. Mint értesülünk, nagy a nyugtalanság és a megdöbbenés azokban a nem hatósági körökben is, ahol II. Azev megfordult és szerepelt. Vannak egyesek, akiknek most igen kellemetlenné vált II. Azev budapesti szereplése. Ezek is elkövettek mindent a dolog eltussolására, ami természetesen nem sikerült, mert a Népszava megtudta és leleplezte a féltve őrzött titkokat, amelyekre, úgy lehet, még vissza fogunk térni.

— A munkás az életét kockáztatja.

Ostrauban (Morvaország) a szikvizgyárban erős robbanás történt, amely három munkást megölt és tiz munkást veszedelmesen megsebesített.

A Soroksári-ufon levő Gizella-malom egyik szárnyát újra szerelik mostan: ban. A szerelés munkája közben csütörtökön baleset érte Sekabo Rezső malommunkásl. Az egyik lábán megsérült. A mentők a sé- rült munkást a lakására szállították.

— A polal tengerészek tiltakoznak. Katonai botrány hire érkezik ismét Ezúttal Pola felől. A császái'i és királyi hadseregben, ezúttal a haditengerészeinél nagy botrányok dúlnak: a Polában állomásozó tengerészek között mintegy zendülés tört ki. A zendülés a négy évüket már leszolgált tengerészek hazabocsálása körül támadt. Azoknak a katonáknak, akik 1905-ben rukkoltak be, de az ex-lex miatt később kezdték meg szolgálataikat, október helyett most kellett volna szabadulniok. Ezzel hitegették a legénységet és a tengerészek már minden előkészületet megtettek a szabadulásra.

December 31-én váratlanul napiparancs érkezett. A visszatartott katonák közül azok szabadulhatnak csak, akik az ex-lex ellenére önként rukkoltak be augusztus 1-ig, ellenben a többiek, akik augusztus után rukkoltak be, kénytelenek még tovább szolgálni 1910. augusztus 1-ig. Tehát: Négy esztendő helyett kerek öt esztendőt. A tengerészeti parancsnokságnak ez az intézkedése okozta, hogy az elégedetlenség nyíltan kitört. A visszatartott legények kétségbeesésükben, akiknek túlnyomó része magyar, tizennégy expressziévelet és sürgönyt küldtek el, valamennyien segítséget kértek a vezető állású politikusoktól. Hire jár Polában, hogy a hangos elégedetlenség miatt szerdán már többeket letartóztattak. Szerdán délután ugyanis nagy tüntetés volt Pola utcáin. Tengerészek tüntettek az utcákon és kövekkel beverték a korzó kirakatainak ablakait és hangosan tiltakoztak a velük történt jogtalanság ellen. A tengerészeti kaszárnyából szuronyos őrjáratok vonultak ki a korzóra, több katonát letartóztattak és ezzel egy-két pillanatra talán elfojtották a zendülést.

— A moóri pálinka-mérgezés. Boldog ország vagyunk. A pellagra, ehtifusz, alkohol-mérgezés gyakori vendégeink. Különösen az utóbbi, amely valósággal megtizedeli ennek az amúgy is agyonsanyargatott országnak a népét. Moór fehérmegyei községből már régebben jelentették, hogy ott az utóbbi hónapokban több ember gyanús körülmények között meghalt. Azt hiszik, hogy a pálinka ölte meg őket. Egy Pro- hászka József nevű iparossegédet is megölt a mérges pálinka s miután az a gyanú, hogy a mérgezett pálinkának még több áldozata is van, a székesfehérvári ügyészség utasítására szerdán ismét sirbontás volt Moóron. Ez alkalommal Hartmann János szabó holttestét exhumálták, aki junius 24-én halt meg. A kiásott holttest beleit vegyi vizsgálat végett föl küldték Felletár országos vegyészhez.

— Ének egy Illatos azafaládéról. Van ugyan a szafaládé kolbásznál finomabb és jobb ennivaló, de azért a szafaládé sem rossz, különösen ha éhes az ember. Csakhogy azt a szafaládét, amelyet csütörtökön este behozott egy munkástársunk a szerkesztőségünkbe, a legéhesebb ember sem tudná tán elfogyasztani. Pedig ez a szafaládé — igy mondta munkástársunk, aki behozta — Brauch Ferenc Nagymező-utcai boltjából való, ahol, úgy mondják, jó árukat szoktak drága pénzen eladni. Ez a szafaládé azonban élvezhetetlen, mert van benne valami, ami olyasvalaminek látszik, amit nem szokás le- irni. Aki nem hiszi, nézze meg. Az ablakba tettük Brauch ur szafaládéját néhány napi megőrzés céljából. Hej, ha egyszer Brauch urnák kellene ilyen szafaládét enni, — csak példa okáért mondjuk, mert Brauch urnák megkeresik a munkások a pecsenyére valót — akkor bízvást lemondana örökre a szafaládé- élvezetről, de becsukatná annak a boltját is, aki ilyen ronda kolbászt áruba mer bocsátani. Az ő boltjával azonban ez aligha fog megtörténni, mert a szafaládét — csak sze. gény emberek fogyasztják.

— Ä Wright-testvérek pernyertesek. Abban, a pöifben, amelyet a Wright-test- vérek .több..röpülőgépgyár ellen a szabadalmi jog megsértése miatt indítottak, (erről a pörről éppen csütörtöki lapunkban irtunk) az elsőfokú biróság a Wright-lest- vérek javára döntött. A Clerring Curtiss Company-t és Curtiss-1 a biróság eltiltotta a Wright-féle modellhez hasonló rendszerű röpülőgépek készítésétől és árusításától. Amikor Paulhan, aki éppen útban volt a los-angelosi versenyröpülésre, a „Bretagne“ gőzösről a parira lépett, hivatalos iratot kézbesítettek neki, amelyben megtiltották neki, hogy Wright-szerkezetü rö- pölügéppel vegyen részt a versenyen. Ha a tilalmat áthágja, szigorú büntetés jár érte. A törvényszék Ítélete a los-angelosi versenyek lefolyásának útjába nagy akadályokat gördít, mert a résztvevők nagy része Wright-tipusu aeroplannal akart föl- szállani.

— Gyilkolt a gépkocsi. Budapesten a nap

majdnem minden egyes órájára esik legalább egy elgázolás. Az egyik órában a villamos, a másik órában a gépkocsi gázol bele valakibe. Valamilyen elgázolásnak azonban muszáj történnie. Mintha csak előírás volna. Ez már szinte elengedhetetlen kelléke Budapest napi krónikájának. Szerdán délután is történt auto- mobil-elgázolás. A Népszinház-utca 40. számú háza előtt elütötte Mogyoróssy Gyula gépkocsija Braun Adolf cipész 77 éves feleségét. A súlyosan megsebesült asszonyt a mentők a Rókus-kórházba vitték.

Ha már a villamos embermészárlásai ellen nem tudnak vagy nem mernek semmit tenni, legalább az automobil-őrület ellen tegyenek valamit. A rendőrség azt hiszi, ha letartóztatják a soffőröket és megindítják ellenük a „vizsgálatot“, hogy akkor ezzel meg tudják akadályozni a szerencsétlenségeket. Pedig a rendőrségnek kellene legjobban tudnia, hogy az alkalmazottak nem a maguk szándékából, hanem rendszerint parancsra száguldanak végig az utcákon eszeveszett sebeséggel.

— A szegedi robbanás áldozata. Valentin Gusztáv gyógyszerész, a szegedi Barcsay-féle