Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

Petöfi-ház.

*

November hetedikétől számítva Budapest uj látványossággal gazdagabb. Nem valami palotával, milliós építkezéssel, cifra, ragyogó külsőséggel, hanem néhány jelentéktelen, kopott aprósággal, amelyet kegyeletes kezek gyűjtöttek össze abba az epreskert-utcai házba, amelyben Jókai Mór élt és dolgozott. És az iskolás-fiuk, vidékről fölrándulók, kószáló szerelmes párok délelőttönként be fognak tévedni a csöndes kis házba és halkan, szinte suttogó hangon beszélgetve haladnak át a szobákon és sorra nézik a nevezetességeket

Egy ludtoll, egy kopott asztal, néhány szegényes szék, barna, festett íaágy, az időtől meg- sárgultszélü papiroslapok apró gyöngyirással, amelyre csak rá kell nézni s mindenki tudja: — ez Petőfi! Mert albumokból, naptárakból, könyvekből, mint valami világnevezetesség képe, olyan ismerős nekünk legnagyobb költőnk keze- irása. És ámint feltűnnek az ő csodásán finom és mégis férfias betűi, amint látjuk a tollat, amelylyel ő irt látjuk az ő bútorait egy pillanat alatt hatalmába kerít a szuggeráló érzés, amely könyeket csal szemünkbe Napóleon sírjánál az Invalidusok dómjában, amely megihlet a wai- mari Goethe-szobában, s mindenütt hatalmába kerít, ahol olyasvalakinek nyomaival találkozunk, akik bár már nem élnek, de sok-sok magános óránkon mégis magunk elé edéztük, leg- meghittebb és legőszintébb perceink tanúi voltak, barátaink, tanítóink, mestereink, akiknek — bár sohase láttuk őket — halljuk a hangját, ismerjük a nézését és akármerre is megyünk, mindig, mindenkor velünk vannak.