Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
121 De miből áll tulajdonkép a gyöngédség? — fogják némelyek kérdezni, kik talán ez áldott tulajdonnal birnak, a nélkül hogy arról sejtelmük legyen. — Agyöngédség inkább negativ mint positiv erény; mert többet kerül, többtől vissza tartóztatja magát, mint a mennyit tesz. Nem abból áll hogy felebarátaink jó tulajdonait kikürtöljük, de abból, hogy hibáit, gyöngeségeit ne leplezzük föl; nem abból, hogy sebeket gyógyítsunk, hanem abból, hogy azokat ne érintsük; nem abból, hogy kellemetest, örvendetest magasztalót mondjunk az embereknek, hanem inkább abból, hogy kellemetlent, sértőt ne mondjunk. — Mert az izetlen dicséret — s az ügyetlen barát magaszta- lásai, nem egyszer — gyöngédének. A gyöngédtelen ember még jó kedvében is gyakran kellemetlen, vagy fájdalmas érzést okoznod azoknak, kik körében vannak; mig a gyöngéd ember még a roszalásban, vagy haragban is, kímélni fogja mások érzéseit. Gyöngédtelen emberrel gyakran érintkezésbe jönni, vagy épen családi visszonyban élni, a legnagyobb kín, melyet a gondviselés reánk mérhet, kivált ha kissé érzékeny lelkülettel birunk, s magunk gyöngédek vagyunk. Rósz ember sebeket ejt, melyek fájnak ugyan, de melyeket mutatni nem szégyelünk. A gyöngédtelen ellenben folytonos tőszúrásokkal gyötör bennünket, melyek végre kiállhatatlanokká válnak, s melyekért még panaszt sem merünk emelni, tartván attól, hogy ez által csak nevetségessé teendjiik magunkat. Honnan van, hogy némely házaspár roszul él, nem tud egymással kijönni, anélkül hogy egyiknek vagy a másiknak valami roszat, bűnöst vethetne szemére a világ? Mindkettő becsületes ember, nem mérges, nem kiesapongó, nem tékozló, nem könnyelmű; s mindamellett igazi béke, igazi egyesség soha sincsen a háznál. A világ csodálkozik s nem tudja magának a rejtélyt megfejteni; mely azonban többnyire abból áll, hogy vagy a férj, vagy a nő gyöngédtelen, s olykor mindketten e rósz tulajdonnal birnak. Pedig épen házasságban nincs szükségesebb erény a gyöngédségnél, ha négy falaink közt nyugodtan és boldogon akarunk élni. Vannak férjek, kik mindamellett, hogy szerették nejüket, azt csupa gyöngédtelenség által nem csak szerencsétlenné teszik, hanem lassanként megölik, anélkül, hogy legkisebb sejtelmével is bírnának ezen önkénytelen gonosz tettnek. Vannak nők, kik a legbecsületesebb szándék mellett, gyöngédtelenségök által elidegenítik magoktól férjeiket örökre; mert ha férfiúban kiállha- tatlan a gyöngédtelenség, nőben utálatos. Pedig az a legcsudálatosabb e tulajdonban, hogy korántsem a műveltség eredménye. Vannak igen művelt, szellemdús, előkelő emberek, kik fogalmával sem birnak e szende erénynek; míg olykor valami szegény pórleányban, vagy egyszerű mesteremberben, ki még nevét sem hallotta soha a gyöngédségnek, ez nagy mértékben ki van fejlődve. Felfogásom szerint ez attól van, mivel a gyöngédség egyedül a szívben, a kedélyben honol. — Égi sugallat az, melynek értésére nem szükséges sem a finom nevelés, sem műveltség; bölcsőajándék, mely velünk született, melyet egy magas gondviselésnek köszönhetünk, s melynek csiráját, a Teremtő maga helyezte szivünkbe. Ezt kifejleszteni, virágzásba hozni, a gondos anya feladata, ki már legzsengébb gyermekkorban kezdheti gyermeke nevelését; nem annyiban a mi az észt és annak tehetségeit, de a mi a szivet és kedélyt illeti. A szív és kedély nevelése, — ha a kitétellel szabad élnünk, — egyedül az anyától függ; és áldás oly anyára! ki gyermeke kedélyében el nem mulasztotta, egyéb erényekkel együtt, e gyöngédséget is kifejleszteni; mert ez által alkalmasint , a jövőben , egy egész család boldogságát megalapította. JÓSIKA JÚLIA. H I R V Á S Á R. BUDA P R S T. — A „Nagy tűkör“ 9. és 10. füzete megjelent, s ezzel e sokak előtt kedves vállalat Jókai Mór szerkesztése alatt megszűnik. Azonban legfőbb s leggénialisabb munkatársa Kakas Márton, azt tartván, hogy „kicsiség nagyság egy dolog, szerepel csak más név alatt“ — a nagy Jókai által „Nagy tükör“ czim alatt kiadott vállalatot folytatni fogja, s ugyan-e füzet boritékán előfizetést
