Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

kiváló ügyvédeket és bírákat. Mondom, a reáliskolai és a polgári iskolai tantervet ilyen értelemben kell irányítani; mert ma is azt látjuk, hogy az a polgári iskola, a melynek az lenne a czélja, hogy intelligens kisiparosokat, kézműiparosokat neveljen, ma olyan, hogy tanulói közül a statisztika szerint 10, legfeljebb 15% megy ipari pályára, a többi dijnoki, irnoki, vasúti és postai pályára tódul. Tudom, hogy a kultuszminiszter urnák megvan eziránt a kellő érzéke ; tudom, hogy megvan benne a kellő bátorság is arra, hogy ha kell, radikális eszközökkel nyúljon bele és orvosolja ezeket a bajokat, a mennyire lehet. A magyar fiatalságot el kell terelni a tultömött pályáktól s meg kell vele kedveltetni azokat a pályákat, a melyek még ma üresek és ezek az ipari s kereskedelmi foglalkozások. Ezeket ajánlom teljes bizalommal az igen t. kultuszminiszter ur figyelmébe s midőn ezt teszem, tudom, hogy kérésemet a legjobb helyre adresszáltam. (Helyeslés.)

Hock János: T. képviselőház! A gimnáziumok tételénél az előttem szólott t. képviselőtársam kitérj eszkedett a középiskolai oktatás minden szervére és szembe állította a gimnáziumi nevelést a reáliskolai neveléssel, az utóbbit tartván praktikus irányzatúnak, a gimnáziumi nevelést pedig olyan idejét múlt, elméleti pályára képző oktatásnak, a mely a mi állami viszonyaink mellett és főleg nagy gazdasági ujjászületési törekvéseinkben nemcsak hogy nemgjmozditja elő a nemzeti törekvést, hanem annak egyenes akadálya.

Bozóky Árpád: Igaza vart !

Hock János : Nincsen igaza, mert a reáliskolákat sehol a világon nem állították fel azzal a czél- zattal, hogy tisztán praktikus irányú szakoktatást nyújtsanak, hanem a reáloktatás rendezésének az egész világon mindenütt az volt az egyetlen oka, hogy a kor művelődési anyagát a gimnáziumi nevelés értelmi túlterhelés nélkül kellőkép feldolgozni nem tudta, a miért is azt megosztani kellett. A klasszikus tudományok mellett elemi erővel törtek elő az újabb tudományágak és ezeket a praktikus, reális irányzatokban képző tudományokat teljesen külön akarták választani a humanista alapon képző intézetektől. Ezért állították fel a reáliskolákat a gimnáziumokkal szemben.

A reáliskoláknál kétségtelenül észrevették, hogy a természettudományok, a melyeknek széles köre még ma is folyton terjed és általában nincs még kiképezve, épen olyan nevelő hatásúak, mint a nyelv és a nyelvvel kapcsolatos humanista nevelés. Ezeknek a nevelő hatását más irányban és módszerben akarták tehát a középiskolai tananyagba belevinni, hogy kikerüljék a surmenage intellectuel-t és ezért állították fel Francziaország- ban a licée-kkel és collége-ekkel szemben az u. n. reáliskolai képzést, a melyben a fősül yt nem a régi nyelvekre helyezték, hanem főleg a franczia nyelv klasszikus ismeretére és elnevezték enseignement classique francaise iskolának. Nem azért állították fel ezt az iskolát, mert a gimnázium sohasem nyújt semmiféle államban bevégzett nevelést, a

gimnázium neve is azt jelenti, hogy ész-gímnasz- tikum és azt akarja, hogy mire az ifjú eljut az érettségihez, minden tehetségét czéltudatosan és rendszeresen úgy kiképezzék, hogy azzal a megerősített képességgel könnyen elsajátíthassa majd a szaktudományokat is. Azért ezt a két iskolát szembeállítani és úgy osztályozni, hogy az egyik praktikus nevelést, a másik meg tisztán elméleti nevelést ad, nem lehet. A szakiskola adja a szaknevelést ; a reáliskola pedig épen olyan czélt követ, mint a gimnázium, vagyis alapvető műveltséget nyújt, csakhogy más eszközökkel. De azoknak az eszközöknek a nevelő hatása, a melyeket használ, épen olyan erős, mint a gimnáziumi nevelő eszközök, vagy a gimnáziumi tantárgyak hatása. Ez a reáliskolának tulajdonképeni rendeltetése.

Abban teljesen igaza van t. képviselőtársamnak, (Halljuk! Halljuk!) hogy Magyarországon tényleg évtizedes vagy évszázados tradicziók folytán és a társadalmi előítéletek folytán a legtöbb szülő azt hiszi, hogy akkor ad bizonyos helyes képzést és helyes életpályát a gyermekének, ha a gimnáziumi nevelésen kezdi és folytatja a jogi neveléssel vagy más ilyen elméleti pályákra képző neveléssel, a mi végelemzésben mégis improduktív, mert csakugyan nem hoz gazdasági hasznot, hanem a nemzetgazdasági élet erőit fogyasztja. (ügy van.) De itt meg kell változnia magának a társadalmi közfelfogásnak; nem szabad annak a szülőnek azt hinnie, hogy gyermeke csak akkor jut bizonyos tekintélyhez, ha az adóhivataltól veszi fel a havi fizetését. Ezért kell úgy a gimnáziumban, valamint a reáliskolában belenevelni abba a fiatalemberbe már korán az életre való törekvést. (Úgy van!) Ez azonban ismétlem nem tisztán a reáliskola kiváltsága, hanem kell, hogy algimnáziumnak is nevelési módszere legyen.

Ezért bele kell vinni az egész nevelésbe általában az egész vonalon azt, hogy tanulják meg a szülők, hogy az a gyermek, a ki önmagára, életerejére hagyatva a saját tehetségével és a saját kiképzett fakultásaival az életben utat, pályát tör magának és önmaga teremti meg < xistencziáj áriak alapjait, sokkal szilárdabb bázison áll, mint minden más lebegő exisztenczia. (Iga ! Úgy van!) De szembeállítani a gimnáziumból és a reáliskolából kikerült intelligencziát a praktikus pályákkal és azt mondani, hogy nem annyira Verbőczyekre van szükségünk, mint Thék Endrékre, nem lehet. Mind a kettőre szükségünk van; (Mozgás a baloldalon.) a nemzeti életben mind a két irányzatra szükség van. Szükségünk van a tudományok önálló művelésére is, (Élénk helyeslés.) mert az a Hugo Viktor, a ki Francziaországnak irodalmát hatalmas lendülettel kifejlesztette és az ő szárnyai alatt a világtekintélynek ugyebár egyik kimagasló pontjára felemelte, nemcsak értelmileg használt nemzetének, hanem anyagilag is, (ügy van!) mert a nemzeti műveltség, a nemzeti érzés erősítésével egy olyan erős társadalmat kovácsolt össze, a mely állandóan egységes tud maradni, úgy hogy

kipülsetéház ií)Ö8. évi május hő 5Í