Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
If ő úgyszólván a franczia nemzeti közszellemnek prófétája volt. (Élénk helyeslés.) Azt mondta egy nagy ember, hogy Shakespeare sokkal többet használt az angol birodalomnak, mint minden hódítás, mert India régen elszakad és a gazdasági erők megszűnnek, de az ő hatása sohasem fog egészen megszűnni, és ha választania kellene az angol nemzetnek a két dolog között, akkor Shakespearet választaná. (Elénk helyeslés és taps) Azért, t. barátom, én nem igy különböztetnék, mert meggyőződésem szerint nem szabad a középiskolai neveléstől, a mely a nemzeti intelligencziá- nak gerinczét adja, úgy elválasztani a praktikus nevelést, hogy teljesen szaknevelést adjunk az iskolákban. Nem. Az értelemnek, az intelligencziának szakszerű kiképzését az észgimnasztikának kell adnia. Különben a középiskolai oktatás rendszere ma egész világszerte válság előtt áll. Tudjuk azt, hogy a nagy nemzeteknek kell ezen irányban kezdeményezniük, mert a középiskolai nevelés egysége egész világszerte megköveteli, hogy ha egy ilyen nagy, a társadalom legmélyebb gyökereit érintő reformot akar egy nemzet létesíteni, azt egy olyan nagy, tekintélyes nemzet tegye, a mely után a többi népek is gyorsan indulnak, hogy azután saját nemzeti sajátosságaik, vagy egyéniségük számbavételével azokat a hatalmas eszméket mint reformokat átvegyék és a nemzeti nevelés mód- sserébe beleilleszszék. Az egész világon, ismétlem, a középiskolai oktatás módszere és a középoktatásnak egész rendszere válság előtt áll. De még a legnagyobb elméleti pedagógusok sem tudták tulajdonképen megállapítani, hogy a bifurkáczionális vagy a trifurká- czionális rendszer helyesebb-e a középiskolákban. Azt sem tudják megmondani, hogy mikor válaszszák el tulajdonképen a reális irányú nevelést a humanizmus hatásával biró neveléstől. Nem tudják, a hogy IV. vagy a VI. osztálynál térjenek-e el ezek az irányok. Magyarországon csak egyetlen egy iskolát alapított a magyar állam azért, hogy tisztán alapvető szakképzést nyújtson, ez pedig a polgári iskola. Ennek a nevelési módszere, iránya teljesen eltér a középiskolák rendszerétől, de nálunk az a baj, hogy idők múltán a polgári iskola hasonlítani akart a gimnáziumokhoz, nemcsak a tantárgyak befogadásában, hanem a módszer utánzásában is és eltért attól az eredeti hivatástól, a mely felé kezdetben törekedett. Mi az eredete a polgári iskoláknak hazánkban ? (Zaj.) Egyenesen, rendszeresen, az alapozó szakképzés, ez volt a hivatása, mert tulajdonképen Angliában kezdették ezeket a kisebb technical school-okat felállítani. Ezek arra szolgáltak, hogy úgyszólván az iparnak, a kereskedelemnek és a technikának az altiszti elemét adják, azt a józan munkást és előmunkást, szóval szakképzett embert, a ki ipari, kereskedelmi képzettséggel, gépészeti ismeretekkel bir és igy az életben könnyen boldogul és a mellett művelt ember is. Hazánkban is ez volt a czél, a mikor abban az időben kiküldték külföldi tanulmányútra a volt államtitkárt, Molnár Aladárt. Molnár Aladár kiment Svájczba, Angliába és Németországba. Svájczból hazahozta, hazaplántálta a felsőbb népiskolákat, a melyek nálunk általában nem prosperáltak és beszáradtak. A mi klimatikus viszonyaink között ez az intézmény nem tudott megélni, mert nálunk csakugyan már törvényeink is, de az egész képviselőház és a törvényalkotásnak a gondolkozási módja sem az egyéni tehetségekhez köti az érvényesülést, hanem a bizonyítványokhoz, és azért a kvalifikaczionális törvényt kiterjesztették olyan dolgokra is, a hol igazán semmi értelme nincsen a túlhajtott kvalifikaczionális igényeknek. A mikor Molnár Aladár visszajött és Svájczból behozta a két felsőbb népiskolát, Magyarországon ez nem boldogulván, megpróbálták átültetni az úgynevezett Mittelschulet vagy Bürgerschulet Németországból. De Németország maga is kölcsönvette ezt Angliától. Németországban, a hol a nemzeti sajátosság és az egyéniség egészen más, szintén elfajult a hasznosnak bizonyult angol technical school azért, mert sok elméletet vittek bele. Ezt a megrontott német módszert plántálták át hozzánk és jól emlékszem, Csengery e házban felszólalt, mint nagytekintélyű pedagógus, hogy nekünk nevelnünk kell gazdasági, kereskedelmi és ipari képzettséggel biró oly középosztályt, a mely elég intelligens arra, hogy dolgozni tudjon és dolgozni mégse szégyeljen. Tehát ez lett volna a gondolat, a melynek alapján ezen iskolákat felállítják. De, sajnos, Magyarországon épen a kvalifikaczionális törvény kényszeritette ezeket az iskolákat is, a melyek nem tudták anyagukat az elhelyezni, hogy czéljuktólj eltérjenek, mert nem áll az, a mit a képviselő ur mondott, hogy ezek a szakiskolák nem bírnak annyit neveim, a mennyit el nem tudnának helyezni, mivelhogy mindaddig, a mig Magyarországnak gazdasági függetlensége és önálló vámterülete nem lesz, állíthatunk fel százezer iskolát és mégsem tudjuk elhelyezni a mi embereinket. (Elénk helyeslés halfelől.) Ahhoz egy lendület, egy gazdasági kifejlődött élet, önálló élet kell, mi pedig járszalagon vezettetünk gazdaságilag azzal a szerencsétlen házassággal vagy összeköttetéssel, a melyben vagyunk Ausztriával és a mi gazdasági életünk elnyomott, csenevész, nem tud kifejlődni, mi csak a morzsáit eszszük úgyszólván a nemzeti prosperitásnak, azokat a morzsákat, a melyek a bécsi asztalról mi elénk véletlenül lehullottak. Tehát kezdjük tulajdonképen az iskolai reformot gazdasági életünk átalakításával és ezzel a társadalmi nézetek is rögtön át fognak alakulni, mihelyt látja a szülő, hogy ha gyermekemet bizonyos praktikus pályára nevelem, kész kenyeret és önálló exisz- tencziát nyerhet, de hiába neveli most, nem tudja . . . Egy hang (halfelől): Ügyvédek! Hock János: Bocsánatot kérek, épen azt mondom, hogy praktikus pályára azért nem nevelik ma a szülők gyermekeiket, mert nincs kifejlődött ipari, gazdasági szervezetük és nem tudja íiipviseloház 1908. évi május hő Sí.
