Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
12 Különben a tételt elfogadom és remélem, hogy az igen t. miniszter ur lesz szives ebben a tekintetben némi ja vitást kilátásba helyezni. (Helyeslés half elől.) Elnök : Ki következik ? Szmrecsáriyi György jegyző': Bozóky Árpád! Bozóky Árpád : T. ház ! Abban a furcsa helyzetben vagyok, hogy a kormánypárti képviselővel szemben nekem kell megvédenem, nem ugyan a kormány álláspontját, hanem az igazságot. Azért, hogy a Népszavának társadalma oly furcsa módon ir a tanárokról, a melyet a magyar társadalom nem helyesel, azért azt hiszem, a Népszava eljárását kell birálni, nem pedig a kormányét. ; Vizy Ferencz : Nem is bíráltam a kormányét. Bozóky Árpád : Ha nem bírálta volna, akkor nem hozta volna elő itt a képviselőházban. Másik megjegyzésem előttem szóló képviselő- társam beszédére az, hogy semmi esetre sem szabad sem a tanároknak, sem pedig más hivatalnokoknak fizetését a bírák fizetésével összehasonlítani. A bírák oly magas állami érdeket képviselnek : az igazságszolgáltatást, hogy azokat kell mindenféle hivatalnokok között legjobban javadalmazni. Hiszen jó volna, ha a magyar állam minden tisztviselőjét gavallérosan bírná javadalmazni, de ha ezeknek a tételeknek szükségleteit nem bírjuk előállítani azért, mert kevesebbek a mi jövedelmi forrásaink, semmi esetre sem szabad olyan álláspontra helyezkedni, hogy azért, mert a bíráknak már valamivel jobb, de még mindig csekély fizetésük van, más hivatalnokoknak a fizetését ezekével hasonlítjuk össze. A magyar bírónak még mindig tizedrész annyi a fizetése, mint például az angol bírónak. Az angol bírónak, úgy tudom, a legalsó fokon is 10.000 forintnál több a fizetése. Milyen ehhez képest a magyar biró fizetése ! T. képviselőház! A gimnáziumok tételénél két irányban akarok felszólalni. Az egyik a gimnáziumokhoz kinevezett helyettes tanároknak sorsára vonatkozik. Erről az 1883: XXX. t.-cz. 30. §-a a következőket mondja (olvassa) : »Okleveles tanárjelöltek 1—3 évig terjedő időszakra először csak helyettes tanári minőségben és helyettes tanári fizetéssel alkalmaztatnak, s ha ez idő alatt hivatásuknak kellőleg megfelelnek, léptethetők elő rendes tanárokká.« Azt mondja tehát ez a törvény, hogy 1—3 esztendeig kell a helyettes tanárokat helyettes tanári minőségben alkalmazni. Azonban az előbbi kormányok ezt sohasem alkalmazták úgy, hogy megvárták volna a maqi- mális három esztendőt, sőt nem várták meg egyáltalában a maximális két esztendőt sem . .. Sümegi Vilmos: Minimális! Bozóky Árpád : Itt van, hogy 1—3 év a maximális idő ! . | Sümegi Vilmos: A minimális ! Bozóky Árpád : A minimális egy esztendő. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Bozóky Árpád : Egy tanév alatt meg lehet tudni azt, hogy az illető helyettes tanár bevált-e Képviselóház 1908. vagy sem és azelőtt egyévi alkalmazás után rendszerint ki is nevezték. De az állami gimnáziumokhoz, reáliskolákhoz, szóval a középiskolákhoz kinevezett helyettes tanároknak ezidőszerint az a panaszuk, hogy 1907. évi április 2-ától kezdve egyáltalában egy helyettes tanárt sem méltóz- tatott a kultuszminiszter árnak rendes tanárrá kinevezni, pedig 1907 április havában voltak már olyan helyettes tanárok is, a kik már előzőleg, nem mondom, hogy éveken keresztül, de hónapokon keresztül. .. Elltek : Kérem Sümegi képviselő urat, ne mél- tóztassék a szónokot zavarni! Sümegi Vilmos: Nem zavarom, sőt útbaigazítom. Elnök : Ne méltóztassék feleselni az elnökkel. Rendreutasitom a képviselő urat. (Helyeslés.) Bozóky Árpád : Nem lehetetlen, hogy manapság olyan helyettes tanárok is vannak, a kik két év óta ebben a minőségben működnek. Én jóaka- ratulag ajánlom a kultuszminiszter ur figyelmébe azt, hogy e miatt a helyettes tanárok körében ez idő szerint nagy az elkeseredés, mert a helyettes tanárok száma már annyira felszaporodott azáltal, hogy nem lettek rendes tanárokká kinevezve, hogy az összes tanároknak húsz százalékát képezik. Kérem a mélyen t. kultuszminiszter urat, hogy ha a költségvetés megszavaztatik, legyen szives ezen a bajon lehetőleg hamarosan segíteni. Felszólalásom másik czélját képezi, t. ház, arról beszélni, hogy milyen viszonyok legyenek a gimnáziumok és a nemzetiségi nyelvek között. •A mikor 1908 január 25-én a kultuszminiszter urat meginterpelláltam a nagyszebeni állapotok miatt, a többek között kérdeztem azt, hogy a kultusz- miniszter ur szándékozik-e kulturális politikáját a középiskolai tanítás tekintetében akként irányítani, hogy a nem magyar anyanyelvű középiskolai tanulók tiszta magyar vidékek középiskoláiban nyerjenek oktatást, és kérdeztem azt is, szándékozik-e a törvényhozásnak előterjesztést tenni az iránt, hogy minden középiskolán legalább egy nemzetiségi nyelv taníttassák és hogy igy a köz- igazgatási és bírói pályára készülő magyar ifjúságnak módja legyen legalább egyik nemzetiségi nyelvet elsajátítani a végből, hogy a nemzetiségi vidékeken a hatóságok és a hivatalok a nép nyelvét értő magyar emberekkel láttassanak el ? A t. kultuszminiszter ur erre a kérdésemre nem felelt és azt mondotta, hogy nemsokára itt lesz a közoktatásügyi tárcza tárgyalása, erről a kérdésről beszélhetünk majd akkor. Hát beszéljünk, t. képviselőház, most erről. Az a sajnos tapasztalatom van, hogy a«nemzetiségi vidékek középiskolákkal bőven el vannak látva, és miután köztudomású, hogy a magyar vidékkekkel szemben könnyebb a szülőknek a gyermekeket ott helyben taníttatni gimnáziumban, vagy reáliskolákban, mint más vidékekre adni és fizetni a gyermekekért az ellátást, ennek az eredménye az, t. képviselőház, hogy a nemzetiségi vidékeken a más anyanyelvű ifjak átlag könnyebben juthatévi mQjus hó 21.
