Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
t 4 jét biztositó nagy feladatok megoldása előtt állunk, az összes hazafias pártok egy zászló alá sorakozva vívják meg a reánk váró nehéz harczot. És szomorúan láttam, hogy nemcsak a fennálló 8—10 párt harczol gyakran egymással szemben, hanem, hogy még a mai függetlenségi és 48-as párt is bomladozófélben van. Nagy György: Vannak igazi függetlenségiek és álfüggetlenségiek. Hajnód Ignácz : Minden pártnak és minden pártbeli egyénnek politikai meggyőződését respektálom, nagyrabecsülöm és vegye tudomásul elsősorban a t. balpárt, hogy, ha nem látnék veszedelmet azon módozatokban, a melyekkel meg akarja valósítani a függetlenségi eszméket, engem találna legelsősorban a maga táborában. De midőn azt tudom, hogy sem hatalmunk, sem erőnk nincsen arra, hogy azon nagy eszméket azonnal, erőszakkal valósíthassuk meg, akkor helyeselni kell a nemzeti kormánynak azon politikáját, (Igaz! ügy van!) a mely lépésről-lépésre, fokról-fokra akarja megvalósítani a nemzet kívánságait. Nagy György: Egy nemzetnek nem szabad kishitünek lennie ! □nők: Nagy képviselő urnák van módja felszólalni a költségvetés folyamán, de közbeszólani, parallel dikcziókat tartani nincsen joga. Méltóz- tassék csendben lenni és türelemmel hallgatni a szónokot. Nagy György: Csak azt mondottam,. . . Elnök: Rendreutasitom a képviselő urat. Hajnód Ignácz: Én azt hiszem, hogy ebben a parlamentben a magyar pártok nem politikai vívmányokért küzdenek, hanem mindnyájan küzdünk és harczolunk azért, hogy századokon át elrabolt nemzeti jogainkat, nemzeti alkotmányunkat visszaszerezzük, visszaállítsuk. Tanuljunk egyszer valahára már ellenségeinktől, tanuljuk meg az osztrákoktól azt, hogy midőn ott Magyar- ország ellen megüti a nagy dobot a bécsi polgár- mester, akkor az a darabokra szakadozott Ausztria mint egy hatalmas oszlop foglal állást Magyar- ország törekvései ellen. Sorakozzunk hát egy zászló alá . . . Ugrón Gábor: A 48-as zászló alá! Hajnód Ignácz : . . . mert igy sokkal nagyobb súlya lesz szavunknak, sokkal nagyobb reménységgel nézhetünk a nemzeti eszmék megvalósítása elé. (Élénk helyeslés.) Lássa Ausztria, hogy közöttünk ezen a téren nincs különbség, lássa meg a király is azt, hogy midőn egy hatalmas, egy erős Magyarország jövőjén munkálkodunk, ugyanakkor a dinasztiának is ugyanezen Magyarországban egy erős, hatalmas oszlopot teremtünk. Elfogadom a költségvetést. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök : Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző : Lukács László ! Lukács László : T. képviselőház ! Megvallom hogy az elfogódásnak érzeté nem kis mértékben lepi meg egész lelki valómat, midőn kötelesség- szerüleg felszólalok a tárgyalás alatt lévő törvény- javaslathoz és azon párt nevében, a melyhez áépuisetÖház 1908. szerencsém van tartozni, az országgyűlési nemzetiségi párt nevében (Felkiáltások a baloldalon: Olyan nincs !) kijelentem, hogy nem fogadom el a költségvetést.T. képviselőház ! Az elfogódás érzetének egyik legnagyobb indoka épen abban van, mert tudom, hogy a költségvetés el nem fogadásával örömet szerzek a mélyen t. kormánynak. A múltkor ugyanis Wekerle Sándor igen t. miniszterelnök ur itt az országgyűlés színe előtt köszönettel honorálta és viszonozta a bizalom megtagadását a mi pártunk részéről. Ez, t. képviselőház, vagy azt jelenti, hogy azon érvek és politikai indokok, a melyeket álláspontunk igazolására felhozunk, nem felelnek meg a valóságnak, vagy pedig azt, hogy nem bírnak olyan sulylyal, hogy komoly megfontolásra méltóak legyenek és akkor részünkről kell a megfontolás azon mérlegét felállítani, a tudományos és a politikai kritériumok azon súlyát keresni és megtalálni, a melyek igazolják állásfoglalásunkat; vagy pedig sajnálnunk kell, hogy ezen nagy horderejű motívumokat, nagy horderejű kritériumokat épen semmibe sem veszik. De ha ezt megteszi a mélyen tisztelt kormány, akkor ugyanazon sajnálatos érzülettel veszszük tudomásul, hogy igen t. képviselőtársaim közül némelyek egészen könnyedén, egészen odavetőleg folytonos zaklató közbekiáltásokkal, mintegy mély megvetést magukban foglaló, de semmivel sem indokolt kifejezésekkel eszmemenetünket nemcsak, hogy gáncsolják, hanem érzelmeinket is kifogásolni, hazafias munkálkodásunk értékét is kisebbíteni akarják. Ezen indokok valóban igazolttá teszik azon állításomat, hogy én és pártom minden tagja az elfogódás érzetével szólalunk fel itt a t. ház színe előtt. De az elfogódás érzete nem csüggeszt még el, t. képviselőház, mert tudjuk azt, hogy küzdelem az élet. Küzdelem az élet minden téren, az egyházi, a társadalmi, közművelődési és gazdasági téren, a mely küzdelmekben bizonyos vezérelvek, bizonyos eszmék kell, hogy vezessék az egyes embert ép úgy, mint a belőlük alakult pár- kat. És ha ezen vezérelvek azt a meggyőződést keltik, hogy valóban életképesek, hogy bizonyos czélok elérésére valóban nélkülözhetetlenek, akkor nem csüggedhetünk el ezen elvek vezérlete mellett harczolni, küzdeni mindaddig, a mig a mi politikai programmunkat, elveinket az összhaza . . . (Nagy zaj a baloldalon.) Ugrón Gábor: Csak egy haza van! (Igaz! ügy van ! Felkiáltások : Összhaza nincs !) Lukács László : . . . Magyarország érdekében megvalósítva nem látjuk. Épen azért, t. képviselőház, midőn indokolni akarom szavazatomat, csoportosítom a kormánynyal szemben való bizalmatlanságom indokait. Ezen indokok három csoportba foglalhatók össze: Először politikai, másodszor közművelődési s harmadszor nemzetgazdasági indokok, évi májas hó 12
